Ide tartozó téma szerintem a Penrose csempézés. Az aranymetszés arányosságával szerkesztett 2 síkidommal a végtelen sík kicsempézhető úgy, hogy soha nem lesz két egybevágó szelete. A kapubejáróm így készült:
Ha jól tudom, ez olyan eseményekre is igaz, mint pl. egy részecske elbomlása. Tehát eszerint az van, hogy a részecske vár, vár és egyszer csak minden egyéb ok nélkül fogja magát, és elbomlik.
Vegyük az elbomlást tágabb értelemben.
Most gondolj a spektrum-vonalak természetes kiszélesedésére.
Legyen a hidrogén atom elektronja valamelyik gerjesztett állapotban. Ha végtelen ideig abban az állapotban maradhatna, akkor a spektrumvonal hihetetlenül éles lenne. (De még az alapállapotban sem maradhat végtelen ideig.)
A jelenlegi felfogásunk szerint a kvantumelmélet állapotfüggvényeiben a valódi véletlen jelenik meg. Nincs ott semmiféle mechanizmus
Vegyünk példának két elemi töltést. Ezek közzött az erőhatás vagy vonzó, vagy taszító. De mindenképpen szimmetrikus, vagyis az egyik testre ható erő nagysága megegyezik a III. Newton által definiált reakcióerő nagyságával, irányuk viszont ellentétes.
De nézzük csak a kvázi zárt rendszerek belső erőhatásainak maradékát. Mellyek szimmetriasértő módon már nem elemi kölcsönhatások.
Furcsa módon a nyúl vonnza a rókát - és a róka taszítja a nyulat. ;)
Ha tegnap reggel Mr.X. megnézte volna a horoszkópját, akkor tudhatta volna, hogy aznap utóléri a végzete, és ezáltal azt elkerülhette volna. Csakhogy a horoszkópjában az is benne volt, hogy nem hitt benne, ezért aztán nem nézte meg.
A szabad akarat esetleg csak illúzió?
Netán csak úgy érezzük, mintha lenne szabad akaratunk?
Ha létezne valódi véletlen, az számomra azt jelentené, hogy vannak olyan események, amiket nem vált ki semmi
A kockadobás eredménye véletlen?
Az igazi véletlen az lenne, ha a kockát nem is kellene feldobni, az lenne a valódi oktalanság. ;)
Tegyük fel, hogy van 1 dollárod. Mennyi lesz holnap az árfolyama?
Megvizsgálhatod nagyítóval, elektronmikroszkóppal, röntgennel, ultrahanggal, szekunder elektron emisszióval, neutron diffrakcióval, vagy amivel csak akarod. Az egy dolláros bankjegyed holnapi árfolyamát ezekkel a vizsgálatokkal nem fogod megállapítani.
Nekem filozófiából azt tanították, hogy a régi görögök szerint a véletlen...
az valami, ami a vizsgát objektumon kívül álló, annak lényegéhez nem tartozik hozzá.
Azt nem lehet kiszámolni, hogy A vagy B történik, hanem csak a valószínűségeiket. És éppen a kvantumfizika segít olyan eszközöket konstruálni, amelyeket akkor is jól használhatunk, ha a működésük bizonyos szintjeit csak ilyen valószínűségi alapon lehet megjósolni.
Talán csak azért alakult ki bennünk a várakozás, hogy a jelenségeknek kell legyen valami kiváltó okuk, mert a mi evolúciók olyan környezetben játszódott, ahol az okok keresése alapvetően sikeres stratégia lehetett. Ezért azt hisszük, hogy ez a világ működésének minden szintjén így van.
Pedig a kvantumfizika alapján igen sikeresen lehet előre kiszámolni a kísérletek eredményeit és az általunk tervezett rengetegféle eszköz működését, pontosan az általad értelmetlen ostobának nevezett módon.
Nincs ott semmiféle mechanizmus, ami választana két egyenlő valószínűségű esemény között.
Ha jól tudom, ez olyan eseményekre is igaz, mint pl. egy részecske elbomlása. Tehát eszerint az van, hogy a részecske vár, vár és egyszer csak minden egyéb ok nélkül fogja magát, és elbomlik. Vagyis az események kiváltó ok nélkül történnek. Ez elég durva.
hm...hm..... nem, nem tudom ezt hol írja. Azt igen, az láttam párszor, hogy a világegyetem az ami a tudattól függetlenül létezik, de viszafordítására nem emlékszem.
A jelenlegi felfogásunk szerint a kvantumelmélet állapotfüggvényeiben a valódi véletlen jelenik meg. Nincs ott semmiféle mechanizmus, ami választana két egyenlő valószínűségű esemény között. Tehát egy ilyen alternatíva eldőlését nem azért látjuk véletlenszerűnek, mert nem ismerjük a mögötte megbúvó okokat, vagy valami elvileg is kizárná az okok megismerhetőségét, hanem mert egyszerűen valóban nincsenek okai. Tudom, hogy ezt nagyon nehéz elfogadni.
De lehetséges, hogy ez a világ alapvető működési rendje, és ahol történetesen mégis valami determinizmust látunk megjelenni, az csak egy ebből a véletlenszerűségből kiemelked emergens jelenség.
„Ezután arról elmélkedve, hogy kételkedem, tehát lényem nem egészen tökéletes – mert azt világosan láttam, hogy a megismerés nagyobb tökéletesség, mint a kételkedés – azt kérdeztem magamtól, hogyan jutottam egy nálamnál tökéletesebb dolog gondolatára, s evidens módon felismertem, hogy az csak olyan természetű dologtól származhatik, amely valóban tökéletesebb nálam.”
Ha létezne valódi véletlen, az számomra azt jelentené, hogy vannak olyan események, amiket nem vált ki semmi, amiknek nincs semmi oka. És ezt elég nehezen tudom elfogadni.
"Azt már viszont nem feszegette, hpgy a tudat független e a világegyetemtől, mert az már kívül esik a tudomány illetékességi körén."
Mivel Marx filozófus volt, mindent feszegetett, ami kívül esett a tudomány illetékességi körén. És mindenre volt válasza. A tudat pl. szerinte egyértelműen függ a világegyetemtől - ettől materialista filozófia ez.
