Ahhoz, hogy életképes új fizikát alkossunk, tisztázni kell, hogy az új fizikának milyen filozófiai alapelvekre kell épülni.
Ehhez azonban először ki kell mutatni a jelenlegi relativista fizika filozófia a hibáit. Ezen hibák ismeretében kell új filozófiai megalapozást adni a jövő fizikájának.
Viszont a parallaxishibát nem küszöbölted ki - Te kókler! Már csak emiatt sem vesznek komolyan az igazságügyi műszaki szakértők. Nem lesz emléktáblád , erre mérget vehetsz!
Az agytalan jogemésztönek nincsenek érvei, nem is lehetnek, az ejtökísérletem alapján , amit 7 kölönbözö anyaggal a brémai ejtötorony vákuumcsövében elvégeztem és sértették a szabadesés egyetemességét.
Akinek több a pénze, mint az esze, az próbálkozzon ejtőkísérlettel. Ám akinek kétséges az elmeállapota , azt nem engedik be újra tudományos intézménybe. Szász Gyula is így járt Brémában.
„Ha a tér-idöt, amibe a világmindenség jelenségei lejátszanak, össze akarjuk fogni, akkor az invariáns elemi részecskékre és a c-vel terjedö kölcsönhatást okozó mezökre kell építeni.
A világmindenség végtelen részéröl semmi információnk nincsen, erröl csak spekulálni lehet.”
Az én spekulációm szerint, a végtelen világmindenség egy „téridő-szelvénye” olyan, mint a sakktábla. A sötét kockában van a Proton alapú anyag, a világosban az Elton alapú. Ezekben a „kockákban” ciklikusan besűrűsödik és felhígul az anyag. Az anyag-kockák lapjain átszökő anyagmennyiség minimális, mert a mezők szűrőhatása megakadályozza. Viszont ettől, még homogén és izotróp lesz a globálisan belátható világunk képe. :)
Ha a tér-idöt, amibe a világmindenség jelenségei lejátszanak, össze akarjuk fogni, akkor az invariáns elemi részecskékre és a c-vel terjedö kölcsönhatást okozó mezökre kell építeni. www.atomsz.com
Létezik egy maximális anyag sürüség, 10+24 g/cm3-nal, és a világmindenség anyaga csak globálisan összehúzódni és azután szétszóródni tud, de megsemmisülni sohasem. A világmindenség végtelen részéröl semmi információnk nincsen, erröl csak spekulálni lehet. De a véges részében mozgó anyag stabil elemi részecskékböl áll, aminek a súlyos és a tehetelen tömege különbözik.
Te hülye, még azt sem tudod, mit mondtál "te azért mértél ezreléknyi különbséget a különböző anyagok szabadesései között, mert te valahogy leárnyékoltad azt az elektromos kölcsönhatást,... ".
Hazudsz már megint. Hisz éveken át az elektromos zavarásra magyaráztad azt, hogy egyetlen más kísérlet (se Eötvös, se MICROSCOPE, s tucatnyi más) se mutat semmiféle ezreléknyi különbséget a súlyos és tehetetlen tömeg között. Hanem éppenhogy 10-8 - 10-12 sőt még pontosabb egyezést.
construct: ""teljesen értelmetlen dolog azt keresgélni, hogy mi a tér."
Nagy diadalmasan kijelented, hogy értelmetlen, holott se a fizika se én nem keresgélem, hogy "mi a tér".
Ez Astrojan szövege, amit ő érvelésnek képzel. Én azt mutattam meg, hogy a hiedelmével ellentétben értelmes módon lehet beszélni a fizikai tér görbületeiről, és egzaktul definiálni annak különféle típusait és mértékeit.
Mondom, hogy rossz kapukba rugdosod a labdákat."
Te meg olyan kapuba rugdosod a labdát, ami fizikailag nem is létezik:
A TÉR FIZIKAI GÖRBÜLETÉRÖL NEM LEHET BESZÉLNI.
A világmindenségünkben minden a Minkowski térben játszódik le, mert a gravitáció is c-vel terjed, mint azt a gravitációs hullámok alátámasztották, meg Sergio Kopeikin mérése is kimutatta.
Hiába is, együgyü hülyékkel nem lehet tárgyalni. Én ezt "te azért mértél ezreléknyi különbséget a különböző anyagok szabadesései között, mert te valahogy leárnyékoltad azt az elektromos kölcsönhatást," sohasem állítottam.
Én mindig azt állítottam, hogy a nehézségi gyorsulás egyetemessége azért volt egy érvénytelen feltevése Galileinek, mert a súlyos és a tehetetlen tömeg több ezrelékkel különözik és a különbség összetétel függö. Megboszulta magát, hogy a fizika 400 év alatt elmulasztott ezt kimérni. Az is megbosszulta magát, hogy a fizika nem probálta megmagyarázni a gravitációt is az atomisztikus fizikán belül.
Itt a brémei ejtökísérletem részleges kiértékelése, ami ki is mutatta, hogy szabadesés NEM egyetemes.
Mellesleg, Eötvös nem végzett ejtökísérleteket. Neki, vagy azoknak, akik elhiszik, kell kimutatni, miért is lehet torziós ingával a testek kétfajta tömege eltérését kimérni, ha lenne ilyen! Einstein sem végzett semmilyen féle kísérleteket (gondolatkísérleteken kivül), mik megalapozták volna az áltrelt. Einsteinnek (és senki másnak, rajtam kivül) nem is volt olyan elmélete, amiböl ki lehetett volna számolni a testek kétfajta tömegét. A fizika nem is tudta meg 400 év alatt, mi is az a tömeg és hogyan függ össze a gravitációval.
Ha valaki megint jönne, hogy egy mérés nem mérés, annak is megadtam ezerszer a választ.
Különben is mindenki megismételheti az ejtökísérletet.
Én lezárom az UFF további tárgyalását. Részemröl minden el lett mondva.
Eddig azt állítottad, hogy te azért mértél ezreléknyi különbséget a különböző anyagok szabadesései között, mert te valahogy leárnyékoltad azt az elektromos kölcsönhatást, amit az összes többi kísérletekben nem tudtak leárnyékolni. S pont ez az elektromos zavar tüntette el az összes többi kísérletben a súlyos és a tehetetlen tömeg közötti különbséget.
Úgy látszik, még nem hallottál arról, hogy a testeket pozitiv és negatív elektromos töltéseket hordozó elemi részecskék alkotják, amik, a mozgásuk által, elektromágneses mezöt okoznak a testek közelébe.
