A költői kérdés feltevés helyett lehet hogy inkább azt kéne megfontolás tárgyává tenni,hogy ha valóban ilyen zsigeri indulat dolgozik bennük, mivel és miért válthattad ki belőlük?
Feltételezem hogy azért nem lenne gigászi munka részükről egy tartósan 8-10 ember által látogatott topicot létrehozni. de úgy látszik valamiért ők mégis it és téged akarnak emlékeztetni dolgokra."
Gondolom, elég egyértelmű, hogy nem feladatom mások zsigeri indulatainak a kezelése.
Gigászi, nem gigászi, de még hasonlót sem hoztak össze. (Csendesen megjegyzem, ti sem.) A topik látogatottságát tekintve nagy valószínűséggel tévedsz. A külföldi példák egész mást mutatnak, ott PHP-alapú fórumok vannak, és szépen lehet látni, hogy egy adott téma X hozzászólását hányszor nézték meg. Ha érdekelnek a konkrét számok, szívesen megosztom.
Mint már leírtam, fütyülök a mínuszolokra. A rengeteg kellemes vívóélményhez képest ez semmi!
"Nem lennék meggyőződve arról, hogy a nemtetszésüket ily módon kifejezőknek a szövegértéssel van gondjuk."
Hát, ez van...
Alapvetően érdektelen, hogy szövegértési problémák, túlérzékenység vagy valami más miatt mínuszolnak. Egyértelműen gyerekes viselkedés, főleg akkor, ha az adott illető hű-de-milyen vívónak képzeli magát. A legritkább esetben tértem ki a viták elől, szóval velem garantáltan lehet vitázni, ha az illetőnek pl. nem tetszik valami.
"2. Itt Fenyvesi Csaba olimpikonnal látható Bay. Ez a fénykép az 1979-es könyvben is szerepel. Tehát vagy abban az évben készült, vagy pár évvel korábban készülhetett. Kiválóan látszik a jobb kezének minden ujja."
Okulva abból, hogy korábbi linkek egyszerűen "meghalnak".
Maradjon meg itt mindkét fénykép.
"1. Ezen a képen Bay Béla Elek Ilona mellett ülve ír, talán ceruzával. VSz, ha valaki meg tudja fogni a ceruzát, és tud azzal írni, akkor igen nagy valószínűséggel képes problémamentesen megfogni egy sportkardot. Nem tudni, hogy pontosan mikor készült a kép. Én a 50-es évek végére, a 60-as évek elejére tippelnék."
A 2012. november 29. és a 2013. május 31. közötti hozzászólások. (Így az 1. elmentett adag megszerkesztése és feltöltése is szükségtelen.)
Az adag legelső hozzászólása.
* Moro: Gyönyörűek! Köszönet értük! MB
:-))) Akkoriban (2012) töltöttem fel a blogba az Arlow könyv minőségibb képeit (50+ db; jó sokáig csak ez volt a blogomban). Még éveket kellett várni arra, hogy a MEK-en megjelenjen a teljes könyv. Addig a többség egy agyonmásolt változat pdf-ből ismerhette Arlow Gusztáv vívókönyvét, a képek olyan rosszak voltak, hogy szinte semmit nem lehetett látni.
Aki csak vág, az megint nem jó, mindkettő rész kell. A 10 legjobb japán vívóból még 4-5 hónap célzott gyakorlással biztos egész jó kardforgatót lehetne képezni. De hogy nem akarnak célpontot vágni, arra ne vegyél mérget, biztos van köztük olyan, aki próbavágást is végez.;)
"Sajnálom ;-), azt gondoltam, hogy ebben már benne van a szövegkörnyezet: párbaj, meztelen felsőtest, a felesleges sérülés elkerülésének szükségessége, párbajkard (tehát nem lovassági szablya, rapier vagy XVI. sz. hosszúkard), a korabeli konszenzus: "mi a vívás?" stb."
Nem, ez nem tűnt ki a szövegkörnyezetből, ez vezethet félreértéshez.;)
Nem hinném, hogy emiatt különösebben izgulnom kellene. ;-)
Egyfelől, 4 év alatt nem jelent meg a VMH topikban.
Másfelől, a militias topikból ismerem annyira, hogy kezelni tudjam. Ha Simplex, meg Sword of Borsody meg lett oldva, akkor Vaspók is menni fog, ha netalán megjelenne.
Ez volt a legnagyobb adag (50 hsz., méret: 156 KB).
Sajnos, per pillanat úgy tűnik, hogy nincs meg a 4. adag, valahogy elkallódott az évek során. :-((
Így tehát már csak a 2. és 3. adagot kell feltölteni, mert az 1. adagot már elmentette a Wayback Machine (többször is: 2014-ben, 2016-ban), így csak a linket fogom megadni. Ennyivel is kevesebb a munka.
Komoly késztetést éreztem, hogy teljesen kivágjam Vaspók *strukturálatlan* ömlengéseit (meg
a rengeteg "....", "!!!!" stb.), de végül úgy láttam: ne vegyük el a jövő víváskutatói elől a lehetőséget, hogy az ilyen hozzászólásokat is tanulmányozhassák.
Kedves István barátom ez már tényleg gáz szerintem kissé...de te tudod a hívő nem kételkedik, a kutató meg kutat... Egy mai példát had említsek neked : a legtöbb hagyományőrző baltának nézi a kardot ezt te is tudod én is tudom ugyebár...:-) A mai világban ők vannak többen és hidd el ugyanúgy hiszik, hogy ők tudják jobban a vívást és nem te ! Vagy mondjuk akár én...:-))
De pusztán logikailag ha itt a világvége sok háborús pusztítással, özönvízzel azért statisztikailag csakis az ő neten írott beszámolóik előkerülésének lesz nagyobb esélye egy számítógépen mint egy kardhoz igazán értőnek az értekezésének ....hiszen több százszoros túlerőben vannak egy vívómesterhez, illetve azok számához képest ! Onnantól tudományos értelemben nulla hitelessége van annak a dolognak, hogy valaminek azért igaz a tartalma mert sok került elő belőle :-()
A régi írók sajnos e téren se különböznek a maiaktól...Ugyanúgy szépen terjedtek akkor és most egyaránt a marhaságok is...már írtam példát reá...Azaz ha valamit sokan tudtak, írtak egyformán az nem jelenti automatikusan azt, hogy az igaz lett volna teljesen ! Pl tudományos tantétel volt századokon át az egyetemeken, hogy a föld lapos és azt kivégezték aki nem ezt vallotta ugyebár ! Ettől persze tudjuk, hogy nem volt igazuk...de az akkor kivégzetteket ez nem vigasztalja... Én igen sok príma tesztet ajánlottam kivizsgálni fegyveretek hatékonyságát, lehetőségeit, de abszolut nulla volt a tényleges érdeklődésetek ilyesmi irányban sajnos :-( Kár...de ez van tudomásul veszem, hogy igazi hívőrt a tények se zavartak sosem ...
Egy vágókard kiválóan megfelel vértes, és anélküli emberek ellen..mert nem létezik olyasmi, hogy páncélos kard..illetve a német fúrókardot nevezik annak ahol annyira félkard tartásra tervezték, hogy a pengének nevezett vasrúd közép tájott a fogás kedvéért ki volt könnyítve...értsd: markolatrész volt kikovácsolva rajta ! Persze egyes buta németek meg úgy gondolják, hogy azt inkább vadászkardnak kéne nevezni...de mindegy... Nos így tényleg reám fog maradni elvégezni jó pár tesztet...közöttük marha egyszerű és nevetséges verziót cáfolni a butaságokat...:-) Én hiszem, hogy sok nem hívő nevetni fog tudni rajta, de egy hívőnek keserű lesz a szája talán... Ja tényleg amúgy említettétek, hogy a buta lovag direkte nem vitt pajzsot magával vagy 1300-tól...mert akadályozta volna a fattyúja használatában...
Hát tényleg marha lett volna vinni ha nyíl ellen védett,lándzsa ellen jó volt a másik vitéz kardja ellen jól használható... Minek is vitte volna nem igaz ? Clements úr vívós nagykönyveiben azért balga módon tárgyal ám pajzsos védekezést is...! Lehet, hogy nem nálatok tanulmányozta a korhű kard- technikákat teljesen ? Vagy csak félreértettem a könyvben a kis rajzokat, és pajzsról szó sincsen ?
Tudom, hogy ő főleg arra törekedik miként köll kikerülni a pajzsot és mögé jutni a támadásunknak...de itt a lényeg nála látok pajzsot...tehát nem vetette úgy el mint a hazai vívó iskola lovagi kardos része többnyire...:-( No de kár a szóért kiderülhet, hogy azt se tudom miként néz ki egy pajzs :-))
Istenem de szeretem Rozsomák uram magabiztos tudását arról, hogy mit tudok, mit nem, mit ismernék fel mit nem :-) No hát ilyen ember is van...minimum mester szintű lehet ezek szerint némi távolbalátással megspékelve ...!
Rendben bevallom tök feleslegesen izzadtam pár évtizedet karate, kung fu edzéseken és semmiképpen se tanulhattam meg olyan abszolut alap dolgokat mikor merre lehet ellépnem egy mondjuk nálam erősebb ütése, rúgása elől, lenyelve a támadása minden hatását teljesen, hogy kényelmesen hárítsak egy kikerült szúrást ...stb.-..stb...
Mi a fenének fizettem én annyi pénzt edzésre, táborra, vizsgákra ? Minden mesterem totál marha volt, hogy bármilyen vizsgán átengedtek önvédelmi kérdésekben...sőt a legostobább az a mester lehetett ahol a helyettes edzés vezetői posztig jutottam ahol akkor is vezettem közelharci edzést (tudod a Bruce lee féle stílus modernebb, hatékonyabb verziójából) amikor a felettem álló vezető kórházban volt egy közlekedési balesetből kifolyólag ...!
Tehát tényleg én biztosan semmiképpen se ismernék fel semmiféle technikai hibákat :-)Pont ahogyan írtad semmit se tanulhattam meg tinédzser koromtól 43 éves koromig úgy, hogy minden nap kézbe veszek mai napig botot, kardot vagy ami akad... Nos így ítélkezz biztos tudás híján barátom :-D
"Azt áruld csak el nekem, ha olyan tuti volt a technikája a szúrásra tervezett fattyúnak akkor miért is tűnt el szinte egy csapásra..."
A páncélos kardok szerepe a páncélok eltűnésével együtt halványodott. Vaspók Uram teóriája szerint a nagy, nehéz vágókardok a páncélok miatt lettek nagyobbak, nehezebbek... ezt már egy biz fokig megcáfoltam (amire nem reagáltál!) azzal, hogy miután a páncélok (lőfegyverek hatására) megfogyatkoztak a csatamezőkön, ennek ellenére a nagy, nehéz- vágókard tendencia tovább erősödött!!! Nem gondolod, hogy ez kissé ellentmond a teóriád velejének???! Ez számomra azt erősíti, hogy a XV. században amikor mindkét tendencia kétség kívül megfigyelhető volt (szúrókardok, vágókardok specializálódása) míg az előbbi nehéz vértesek ellen lehetett hatásos (a résekre támadva, ahogy azt megannyi leírás és ábrázolás bemutatja), az utóbbi a szálfegyveres alakzatok bontásakor működhetett leginkább hatékonyan. Nem kizárólagosan, de jellemzően.
Tévedsz: az elméletemnek nem mond ellent a többezer fennmaradt vágókard, :-) -a fentiek alapján ugyan miért is mondana?- továbbá szintén illeszkedik a képbe a nem kevés szúrókard, erősíti azt számtalan ábrázolás, fegyverleírás, és nem egy véletlenül fennmaradt, hanem számos, alapvető dolgokban egységes stílust bemutató páncélos vívókódex!!! Mindez a te elképzelésedről -valljuk be- nem mondható el, ott kissé több az ellentmondás, a fekete folt... Teóriádat egyvalami erősíti: Vaspók, a fáradhatatlan, elnyűhetetlen fekete lovag, aki mindig győz!!! :-DDDD
Kedves Vaspók! Elnézést kérek a gúnyos hangnemért. A továbbiakban nem hiszem hogy hozzászólok ehhez a témához, értelmetlennek tartom ezt a vitát, egyébként meg Havasi István úgyis leírja amit én is gondolok. Mi a jobb, a szúrókard vagy a vágókard? A régi emberek nem voltak hülyék, mindkettőt használták, tehát mindkettő jó. Próbáljuk meg eldönteni a lándzsa jobb fegyver e mint a balta? Attól függ mire akarod használni, mindkettő remek fegyver a maga nemében, vagy éppen nem ér semmit ha olyan helyzet adódik.
Minnesanger: A Mare Temporis nem kódex alapú vívást csinál, a Mathias Rex igen.Láttam a Rex kódexes bemutatóját, például rondel tőrrel, voltak benne hibák amiket te nem vettél volna észre, én észrevettem. Ahogy ők csinálják az bemutatón működik, de ha a támadás erősebb vagy a penge hosszabb akkor már adódhatnak problémák. Nem tolták el kézéllel a támadó kéz csuklóját mielőtt ráfogtak, az ujjaik megsérülhetnek, és vagy, a penge elérheti őket, míg ha kilépsz a támadás irányába és kézéllel blokkolsz, csak utána fogsz a csuklóra, akkor nincs az a hosszú tőr ami elér, akár félméteres pengéje is lehet. Amit ők használtak az rövidebb volt, ezért így is működött a dolog. Az ördög a részletekben rejtőzik, egy jó oktató kell aki megmutatja részletesen amíg meg nem érted, persze mindenki onnan tanul ahonnan akar. Vannak jó videók az igaz, de rosszak is, és lehet hogy valamit rosszul tanulsz meg mert nem veszed észre a hibákat. A vívókról nem akarok vitázni, számomra egyértelmű tapasztalat hogy hol vannak a legjobb vívók, ezt te megint csak nem tudod felmérni mert nem edzel együtt a legjobbakkal, de mint mondtam ez nekem jó, kevesebb a rivális. Azért vannak átfedések vívók és hagyományőrzők között, és ez meg is látszik ha vívni kell. És erről sem akarok vitázni, azt gondolsz amit akarsz, gondold hogy elfogult vagyok. Végül is a gyakorlat igazolni fog, ha nem akkor meg tévedtem.
kedves barátom István a vakságodra nincsen mentség ha egyszerűen tudomást se veszel pár ezer vágókardról abból a korból amit állítólag vívás szempontjából kutatni méltóztattok !:-( Ez olyasmi kb mintha a hibás dzsípíeszed mondja , hogy csak egywenesen tovább és hiába látod, hogy ott a szakadék te belehajtassz mert a dzsípíesz egy klassz kis eszköz ami aért van, hogy tudjad a helyes utirányt ! :-)
A korabeli kódexekben egy a közös : ha ezret írtak vívásról és nincsen szerencsénk akkor lehet, hogy csak egyféle maradt meg ugyebár... De mivel száz éveken át előfordulhatott, hogy egy vívótechnikát azért találsz meg mindegyikben mert a művelt akkori kutató mester egyszerűen bemásolta azt :-8 Az ókori görög orvost a 19-ik századig tanították az egyetemeken mint tuti gyógyítót pedig már pár száz evvel korábban cáfolták sok gondolatát...de bűn számba ment a kétségbe vonása ! :-((
Azt áruld csak el nekem, ha olyan tuti volt a technikája a szúrásra tervezett fattyúnak akkor miért is tűnt el szinte egy csapásra és lett gyakorlatilag csatamezőn jó darabig uralkodó a csúnya csapkodós vágásra inkább való penge ? Hiszen ugyebár ma is szúrás a szúrás, és sosem volt mindenki full vasban...! És mégis feledték a szuper technikákat ugyebár...?
Minden ilyesmi harci technikai váltásnak komoly oka van! De ugyebár ezt tudni illik, csak beismerni nem, hogy kell legyen oka az eltűnésének ezen mindenhol mutatott , okított fegyvernek...és aki valóban kutatja a fegyverét az tudja, és beismeri létrejöttének, és eltűnésének okát, gyengéit, és erősségeit és természetesen úgy is magyarázza edzésen, fellépésen, történelem órákon ahogyan kell, és nem a csak a szépre emlékezem verziót hajlandó ismételgetni...:-(
Szép ez a görög leírás és egyből kilóg belőle a írójának korabeli tudatlansága ugyebár! Csak vegyük azt, hogy a pannon...azaz magyari és a germán egy kalap alá lett véve...!
Bezzeg szerinte az olasz kardok, és a törököké is kifejezetten vágókard ugyebár ...miközben azért az olaszoknál terjedt el a vívótőr ugyebár elsősorban...mondhatni nem a vagdalkozás volt reájuk éppen a jellemző ! Most olyasmi apró marhaságát ne is említsük, hogy leírja, hogy az igen hosszú hegyes pannon, és germán kardokhoz képest mondja súlyosnak a török szablyákat ugyebár ami kapásból átlagos szablya és átlagos...akárcsak szúrásra tervezett kétkilós fattyú esetében kissé megkérdőjelezi mennyire volt ismerete valójában az írónak ezen népek fegyverzetét illetően ???
Másrészt ugyebár épp idehaza ismert szakirodalomból, hogy mi a nagyobb sebet adni képes nehéz kardra tértünk át a könnyed szablyáról ! A leírás gyakorlatilag illene lóra való korai hegyestőrre is akár...mert következő században azt írták le hasonlóan, hogy lándzsa helyett használták ! :-) Ám annál pontosabbat is írtak ...hozzáértően nem ilyen marhaságokkal vegyesen !
Azt írták hozzáértők, hogy a lovon lendületből lándzsaként karddal(?) hegyestőrrel a embert kiválóan le lehet szúrni ám még láncingen keresztül is, csak egy kicsike bibi van a dologban : kihúzni könnyedén azt ugyanúgy nem tudták mint a lándzsa/kopja nevű eszközöket ha méternyire beszaladt a testbe, és a test szépen reá csuklott, görcsölt a sebből következő izomgörcs miatt ! Tehát kéretik még egyszer ...korabeli leírások nyilvánvalóan nem tájékozott íróját észlelni...mert aki szerint egy török szablya nehezebb volt mint egy korabeli fattyú az csak kb annyira volt abban a korban képben fegyverek tekintetében mint itt egy várjáték nézője aki sose vesz kézbe fegyvereket! :-()
Hunyadi gyalogsága speciel ugye elviekben használt szúróeszközt Beregszói Péter címerképére alapozván a feltevést...de sem azt nem tudjuk mennyire volt általános, sem azt miért hihetnénk ebből azt, hogy a gyalogos pajzsos Beregszői szúró fegyvere mint lovas eszköz dettó ugyanazt tudná? Egy gyalogos kisebb erővel döfött, és betalpalva az ellenfelébe könnyebben kihúzhatta pl a kevésbé behatolt fegyvert a testből ! Még ugyanaz a fegyver is komolyan másképp viselkedik, és emiatt más a használhatósága lovon , és gyalogosan !
A pajzs mögé is jobban bújhatott egy gyalog mint egy lovas...stb... Kicsit hazabeszélek Zarnóczki úr kis könyvében jó pár korabeli kerekhegyű vágókard van amit sok-sok helyen errefelé használatosnak említenek...magyarán dél, és közép európai tipusnak tartják őket...szemben a korabeli göröggel !Akkor a Kinizsi pengéje nem pannon, és nem germán volt, és az összes ilyesmi vágókard se idevaló, hanem csupa olasz penge lenne ? Ezek Szerint a Mátyás király katonáiban ennyire mellélőtt Zarnóczki úr ? Én ennyire nem hinnék annak a görögnek :-))
Mutatják az ábrázolások, elbeszélik a korabeli tudósítások, a használatukról szól kivétel nélkül az összes korabeli páncélos vívókönyv... ...áh, biztosan nem így volt! ;-)))
* Beküldő: Boldog Z. Beküldés időpontja: p, 08/03/2012 - 10:36.
Üdv! 1444-ben a várnai csatában Hunyadi katonái megölték Karadzsa pasát, a török ruméliai sereg parancsnokát. Egy kortárs görög történetíró (Khalkokondyles) tudósítása erről és az ekkori kardok összehasonlításáról:
"Egy pannon kard szúrta mellbe, mintha lándzsa sebezte volna. A pannon kardokat -a kár az egész germánságét is - általában igen hosszúra és hegyesre kovácsolják, de nem úgy, hogy vágással jelentős sebet lehetne ütni velük, mint a barbár (=török) vagy itáliai kardokkal. A barbár kardok nagy súlyúak, az élük az egyik oldalon van, és minden ismert kard közól a legmélyebb vágást ejtik. Ilyen az itáliai vagy a hellén kard is. A germán és a pannon kard vájatos, négyélű, élesre köszörült, igen éles hegyben végződik; lóhátról lándzsaként döfnek vele, és olyan sebet ejt, mint a lándzsa.""
Általában a török ellen harcoló Hunyadi-féle nehézvértes vélhetőleg (pusztán elméleti képzelgésem szintjén :) erre számíthatott:
-ellenfelein alig lesz vért, legfeljebb az ő saját páncéljához képest csak könnyű sisak és sodrony. -az ellenfelei mindig számbeli fölényben lesznek, ha rátámadnak , mindig csapatban teszik majd, egyénenként inkább kitérnek előle. Lovagi párbajra nem áll le vele egy török se, mint mondjuk egy osztrák lovag tenné. -az ellenfelek nagyon gyorsan mozognak majd. - először a lovát fogják támadni (Hunyadi lovassága nem használt lóvértet, talán a gyorsaság miatti kompromisszumként, legalábbis Várnánál, erről is van adat), számíthat arra, hogy hirtelen a földön találja magát.
Szerintem egyénenként változott, hogy a páncélosunk ilyen helyzetekre a szúró-vagy vágókardra esküdött-e. A a fenti tudósításnak szerint gyakori lehetett náluk a szúrókard is. Egyébként mint minden 11-15. századi középkori "lovagi" sereg katonái csapat, ők sem magányosan harcoltak, hanem összeszokott, (olykor pár tucat fős) kisebb csapatokban, ahol eléggé tisztában voltak egymás képességeivel és felszerelésével, sőt egymás lovának a képességeivel is. Csak a seregszintű együttműködés nem volt erős oldaluk.
a több szakértő szerint 1360-ra terjedtek el az egy darabos mellvasak kissé csúsztatás ! A angol Tower fegyverzeti anyagát két ottani szakértő is feldolgozta és könyvet írt róla... Teljesen azonos dologról...pl páncéloknál is ellentétes szakvéleményeket tudtak kihozni ám :-) De mindkettő nagy tekintélyű sok diplomás szakértő vala...ám persze az egyiküknek lehet csak igaza :-(
Az elterjedést tekintve egyik szakértő lazán mondhatja egy példányra is, hogy akkorra elterjedt a másik ember meg azt mondhatja, hogy pár száz síremlékből ha öt-tíz darabon találok ilyesmit akkor azt egyáltalán nem tekinthetem elterjedt dolognak ! De Töll úrék már leírták, ha egy sírszobor a lovag halálával datálva van pl 1360-ra akkor azt se feledjük el, hogy megtörténhetett, hogy nem az a páncél van biztosan kifaragva rajta amit birtokolt halálakor hanem akár tíz-húsz évvel későbbi modell is lehet kifaragva akár !
Tehát a dátum nem feltétlenül a hiteles időpontját mutatja egy páncél használatát tekintve még a datált síremlékeken sem ! Érthetően mire a síremléket kifaragták a család akkori feje modernebb vértet faragtatott ki akár az ősének a szobrára !:-) A legérdekesebb eset egy 1360-as svájci lovag két szobra ahol az egyiken lánckesztyűben végződő láncinget visel a főrangú úr, a másik szobrán pedig rendes vaskesztyűt, és sokkal fejlettebb vértezetet... Most lehet ötletelni miért volt így...:-))
De egy kis apróság fizikát kedvelőknek : a páncélkabátok mint a brigantin, és coat of plates esetében a tesre valób an nagy marhaság szúrni mert az egymást átfedő lemezkék közt nem megy át a hegyed...ám arra erősen rávágva bizony a egymással lazán elmozduló lemezkék (brigantinnál sokszor igen kis lemezek ugyebár) a vágás erejét messze nem fogják fel úgy mint a full mellvas...magyarán meg tudja érezni a lovag úr a csapást ! a bizonytalan pontosságú síremlékek közül 1360 tájára datálva : http://www.burgenseite.com/faschen/heilsbronn_ritter_33.jpg
Wisby mellénye van...és minden síremlékes lovag a nem csóri lovagok közt vasn, hiszen pl magyari földön pl igen ritkák voltak azon gazdag lovagok akik síremléknél akár csak domborművet is faragtattak, nemhogy sírszobrot ! 1350 ből : http://www.burgenseite.com/faschen/strassbg_ritter_12.jpg
De még ez sem sérüléseket jól tűrő külső mellvas...pedig állítólag ekkorra már ugyebár el terjedt az olyan full mellvért egy lemezből...ám itt egy főúr síremlékére még nem faragtak ki ilyesmit 1376-ból egy igazi mellvért korai verziója...: http://www.burgenseite.com/faschen/nbg_ritter_1376.jpg ezt a csataszoknyát igen gyorsan el is feledték a fejlesztők hibái okán... De ez esetben a dátum ugyebár 1376...nem 1350-1360 közötti elterjedt gyakori mellvért ! 1398 : http://www.burgenseite.com/faschen/wilhering_ritter_02.jpg
ez már rendesen kifejlett mellvas...de mint hangsúlyozom akiket akkoriban szobron örökítettek meg nevesített embereket azok gazdag nagyurak, így közlovagok esetében mindenkor több évtizednyi csúszást lehet nyugodtan reá számolni, hogy követhetik a haditechnikai fejlődést...ha egyáltalán tudták követni valaha s... Vívásnál istókuccse nem értem én a vitéz urakat :-( Felteszik pl, hogy harcban a félkard tartású szúrófegyveres vitéz ellenében úgyis mindenképpen a vágókardosnak kéne először lesújtania, majd jöhet a klassz kis félkardos kombinációjuk ...:-( Mert ???? Ez minimum is okoskodás olyan szempont szerint ami nem életszerű már csak emiatt sem...tudom én is okoskodok ezerrel...:-) A különbség a kettő között, hogy én a lehetőségeket vizsgálom, és nem feltétlenül csakis a saját technikám (nincsen olyan) győzelmére csűröm mindenképpen a szituációt...még ha valaki úgy is látná...
Egy valamit ne feledjünk : itt minden szúrókardos illető alapból egy szar eszköznek tartja az összes olyan vágókardot amit gyakorlatice ki se próbált így halvány fogalma sincsen arról, hogy egy rendes vágásra optimalizált kard mennyire villámgyorsan változtat ám irányt értő kezekben egy nem mozgássérült béna vitéz esetében ! Nem akarok túl sokat variálni a dologgal...nézzük meg Kinizsi uram kardját...múzeumi példány...nem szúró penge ám ! Lehet persze kimagyarázni, hogy fővezérként, és lovagként csak csapkodni tudott de talán kissé erőltetetten izzadtságszagú magyarázat lenne szerintem, mert azért egynéhány csatában csak forgolódott szúrókard nélkül ám...és mint tudjuk csatában sosem győzte le őt személyesen senki sem...:-) Mondhatják, hogy főleg török ellen megtette az a penge is, csak ugye a török láncing ellen meg épp kiválóan megtenné egy szúrós kard is ugyebár ... Hát nem elgondolkodtató ha igazából tényeket tekintünk meg ?
Remélem ezen nem fog senki sem megsértődni.. de István.... szomorúan kell veled közölnöm hogy a magyar hagyományőrzők 70% irdatlanul pocsék vívó. Még finoman fogalmaztam és egész derűlátó voltam a százalékkal kapcsolatban. Sajnos ez az igazság. A csapatok nagy része nem foglalkozik a vívással eléggé, nem fektet bele energiát mert úgy vannak vele ( ahogy a korhűséggel is) hogy a hülye paraszt nézőjének úgy is mindegy csak csattogjon a kard. Tisztelet a kivételnek.
A hazai helyzet borzasztó. Szóval az hogy valaki aki hetente 2-3 edzésen részt vesz..elkalapál pár embert, kicsiny hazánkban semmit sem jelent. Na jó..de. Annyit jelent hogy igen is jó lenne komolyan venni a vívást is és elkezdeni EDZENI! 8)))
A kódexes témában egyet értek. Annak nagyon örülök hogy neked belefér a heti 3 edzés. Én örülnék a legjobban ha hetente háromszor összetudna jönni a csapatom. Nekem még azzal is gondom van hogy a heti egy rendes edzés mellé beszorítsam a magam kis itthoni edzéseit a hétbe. Futni is már csak úgy járok ki hogy a háztól a vonatmegállóig nem kocsival vagy biciklivel megyek hanem kocogva 8). No nembaj nem panaszkodom.
A bizonyíték az, hogy a vívóiskolákban az átlag kezdők (tanév közben már) kb olyan szintem vannak mint a hagyományőrzés jobb vívói, akik pedig haladók a vívóiskolában mérföldekre vannak tőlük. Nézz meg egy hagyományőrző vívóverseny döntőjét, és hasonlítsd össze egy komoly vívóversennyel. Hasonlítsd össze a sebességet, a felsorakoztatott technikákat... ÁLLÍTOM, hogy 10 Ars Ensis edzés után a hagyományőrzők 70%-át viszonylag könnyedén legyőzheted. Nem azért, mert jól ismered a technikákat és az állásokat, hanem mert helyes alapelvek mentén, rendszeresen gyakorolsz.
Az, hogy egyes csapatok megpróbálnak kezdeni valamit azokkal a forrásokkal, amit a vívóiskolák lefordítottak, feldolgoztak...édeskevés. Épp ebből vannak a félreértések, épp emiatt nézik le sokan a kódexeket, mert itt-ott lelkes egyének megtanulják szépen az állásokat, meg be tudják mutatni az összes mesterütést, de hiányzik mindaz, ami ÉLŐVÉ teszi ezt a tudást, ezért még a képzetlenek is gyakran legyőzik őket, és már legyintenek is mindenféle korhű forrásra...
Igen, párbaj terén állnak jobban a vívóiskolák de hát 1 harcost 1 másikkal nem a párbaj hivatott összemérni? Dehogynem! A csatában is jól jönnek ugyanazok a képességek, bár kisebb arányban érvényesülnek, és ott más tényezők is közbeszólnak. A buhurtot hagyjuk, az más "sportág", ott a VÍVÁST nem viszik túlzásba. A "logisztikai" kérdésekről meg csak annyit, hogy heti 3 edzés azért nem árt... 2 vívóiskolás hét közben, 1 hagyományőrző hétvégén... nekem teljesen élhető konstrukció. (Már ha nem lettem volna sérült az elmúlt fél évben. Így sajna kevesebb jutott edzésből mint amennyi rámfért volna) Ha készülni akarunk a bemutatókra, ugyanakkor ismerni és mívelni is akarjuk amit bemutatni vállalunk, akkor ennyi kell.
A félkard vs hosszúkard páncélban 1 szempontból hasonló mint a kard+pajzs vs hosszúkard láncingben. A félkardos (ha közel komplett lemezpáncélzat védi) viszonylag jól tudja védeni magát, és büntetlenül kerülhet olyan vívótávba, ami a blossfechten kardfogást alkalmazónak már igencsak kényelmetlen. Akkor már hiába lóbálja a nagy, nehéz kardját, csak azt éri el, hogy még könnyebb borítani...
Rozsomák: „Egyébként meg a vívóiskolákkal kapcsolatban nincs teljesen igazad, hidd el hogy ott jobb vívók vannak mint bármelyik hagyományőrző,”
Ez eléggé elfogult véleménynek tűnik. Először is erre mi a bizonyíték, másodszorra meg egy hagyományőrző csapat mögött is állhat évtizedes tudás, illetve ők is tanulhatnak olyan forrásokból amik már rég óta gyakorolják a vívást. Arról már nem is beszélve hogy az a tudás amivel mások évtizedekig dolgoztak ma már könnyen beszerezhető és pár év gyakorlattal már a kikristályosodott teknikákat lehet begyakorolni. Megspórolva az "évtizedes" próbálkozásokat és kísérletezgetéseket 8). Az hogy hol vannak jobb vívók szerintem egy hülye kérdés. Itt is ott is lehetnek jó vívók, se te se én nem ismerünk mindenkit és valószínű ebben a témában sose fog egyértelmű döntés születni. Azon kívül a „vívás” is egy összetett dolog, lehet hogy párbaj téren a vívóiskolák jobban állnak, de a csapatos dolgokban pedig biztosan „mi” állunk jobban. A buhurt rendszerű dolgokban detto. A párbajban is azért állhatnak jobban a vívóiskolák mert iskola szinten működnek, rendszeres edzéssel, edzőtervvel és egy felépített rendszerrel. Ezt egy h.ő. csapat is elérheti. A magyar hagyományőrzés nagy rákfenéje az, hogy a csaptok nagy része sz*rik a rendszeres edzésre. 8(
Amiért szerintem problémás együtt csinálni egy h.ő. csapatot és egy vívó iskolát: Alapvetően egy csapatban fontos az hogy az emberek együtt legyenek, egy erős egységet alkossanak. Számomra egy jó egyesület, rend, „akármi” akkor jó hogyha szinte már testvéri viszony van a tagok között. Na most ehhez nem csak a közös kocsmázások, és hülyülések hanem a közös szenvedés, a közös megpróbáltatások is kellenek. Heti egy csapattal való edzést összehozni már macera…..plusz az ember még járjon el vívóiskolába is, dolgozzon, tanuljon, ja és eddzen otthon vagy a kondiban, hogy a párbajozáson kívül a rendes csatákat is bírja. Az olyan kis apróságokról mind a család, a barátok..egy szólván a hagyományőrzésen kívüli világ, illetve a „hobbyra” áldozható pénzről már ne is beszéljünk. Ez szerintem sok embernek túl sok egyszerre. Nem lehet két Istent imádni 8). Az ember vagy egy hagyományőrző csapatnak szenteli az életét vagy egy vívóiskolának. Az előbbibe az utóbbi is beletartozhat ha jó a csapat…ez viszont fordítva nem igaz.
Vaspók: Páncélok: A témáról sok anyag került már napvilágra és több szakértő is egyet ért abban hogy 1360-70 környékén elterjedt az 1 darab lemezből álló mellvas. Előre már használtak két nagyobb lemezből elöl összekapcsolt darabot is ám ezt burkolták még bőrrel vagy vászonnal. Ezen kívül a churburgi lelet sem egy király páncélja….. e ezt most hagyjuk. Vegyük a te verziódat. Egybe mellvasak még nem voltak de a brigantin már igen. Na most a brigantinban is egy mást fedik a lemezek….szóval itt sincs olyan rés amibe belelehetne döfni mint a láncing esetében. A karvasakkal pedig nem vagyok hajlandó vitatkozni. Arról rengeteg, de tényleg rengeteg ábrázolás maradt fent. A lényeg ugyan az…ismét kevés az a rész a vérten ahova belehetne rendesen vágni. A fél kard teknikáról írt szösszeneted alapból hibás. Úgy tűnik mintha nem lennél tisztában az alapjaival. Ez a fogás sokkal inkább földre döntésekből, csavarásokból és birkózásból áll mintsem direkt döfésekből. Olyan pedig sosincs hogy valaki rohamból akarná szemen szúrnia másikat. Direkt arcra szúrást olyan esetben csináltak mikor az ellenfélnek felvolt nyitva a sisakja. Sok ábrázolás mutatja hogy páncélos közelharcban sokan csinálták ezt. ( mármint a siska felnyitását) Valószínű azért hogy jobban lássanak illetve a levegő miatt. Tessék egy példa a lehetséges szituációra:
http://www.youtube.com/watch?v=Fv-Vut0xb9Y&feature=related A lényeg az hogy a rohamozó ellenfélre nem ostoba módon támadtak és nem akartak anno se elérni lehetetlen dolgokat. Ha valaki úgy rohamozott hogy nem nyílt rajta támadható rés akkor össze akaszkodtak és kerestek egy rés ahova közelről bedöfhettek. Azt azért hozzá tenném, hogy a félkardos állás miatta az ember nem tud olyan messze támadni mintha mindkét kezével a markolatot fogná. Így valószínű hogy ha két különböző fegyvertartású vitéz kerül össze akkor a „vágókardos” fog előbb támadni. Viszont az alap félkard fogásnál nincs nyitott rés. Ilyenkor hova fog vágni a vágókardos harcosunk? Valószínű hárítani fogják a vágását…és közelebbről pedig már a félkardos harcos van előnyben. Megjegyzem még mindig nem értem miért ez a lábvágás a mániád. Láttam már általad készített lábvasat. Nagyon jól tudod mennyire védte az ember lábát. Főleg ha alá van párnázva 8). Azt meg ne akard már nekem bemesélni hogy egy hajlított, domborított, bordázott 1,5 mm vagy 2 mm-es vasat átlehetne vágni egy alapból nem borotva éles böhöm vágókarddal.
Rozsomák barátomtól idézet: Egyébként meg a vívóiskolákkal kapcsolatban nincs teljesen igazad, hidd el hogy ott jobb vívók vannak mint bármelyik hagyományőrző, ---------------------------------------------------------------------------
Nos ugyebár ezt senki...még én se vonom kétségbe...:-) A kérdés annyi volt harci körülmények között mennyire életszerű a résekre döfködés ? Amúgy engemet már igencsak könnyű legyőzni két teniszkönyökkel, rossz kulccsonttal, jobb kézen három műtött ujjammal, és idén februárban bal kéz majdnem levágva fűrész tárcsával eset után :-() De azt még be tudom mutatni mire gondolok akkor amikor mondok valamit és ez azért jó dolog...:-) Mert annyira még képes vagyok, hogy pár percig birkózzak a rossz kezeimmel egy karddal...:-) Ám ugyebár nem hosszútávú vívásban akarok indulni az olimpián...arra már nincsen esélyem a sérüléseim okán sajnos...:-((
Ám barátom kedvéért lesznek még olyasmi bemutató videók őszre amiben ezen kérdéses, és kétséges harci koncepciókat fogjuk boncolgatni amik sajnos el vannak terjedve mint anno száz évig a szablya fokéles marhaság amit Dr Szőllősy úr volt szíves kisérletileg megcáfolni pár éve...! Változás nincsen mert szinte mindenkor, mindenhol a butaságot okítják mai napig a témát kutató honfoglalóink bemutatóikon ...:-( Nos ezért szoktunk mi is videókat csinálni a tegezhasználattól a lovon íj felajzásig mindenféléről ... Itt van már az ideje újraforgatni hát pár régi filmecskénket a kardokról, szablyákról... ilyesmikről...
Mert amikor egy perc alatt cáfolható valami régesrégi okosság amit egy hozzá nem értő tudós asztal mellett talált ki akkor nem értjük, hogy valóban fegyvert ismerő emberek miért ismételgetik azt, és miért nem kiabálnak, hogy az marhaság volt amikor kitalálták ?Egy pici példa egy félkard tartású ember két karja alatt valóban van eléggé nyitott célfelület, de egy rendes vágókarddal lehet ám úgy célra tartani, hogy mindkét karom alatti részt tökéletesen lefedtem, így nincsen célja a döfésnek páncél viseletben igazából, de ha próbál döfni akkor bizony kinyílik eléggé annyira, hogy a hosszabb köríves vágással simán le lehet csapni az illetőt ! Csak ezt rendesen kipróbálná valaki párban már komoly előrelépés lenne a vívás elemzésben szerintem...:-)
De ha nincsen erre sem pénzügyi keret (elég szerintem még két polifoamos kard is hozzá) akkor már nagy a szegénység No de ha nincsen akarat kipróbálni csak veszekedni azt is meg tudom érteni...majd bemutatjuk mi...a fiaim úgyis kardért kuncsorognak mindig...pedig évek óta nem gyakoroltak szinte semmit mióta hirtelen felnőttek..:-(
Kedves barátaim veszem sorban...és lesza..m Rozsomák uram udvariatlanságát.... Ezt én nem tudtam kihagyni...mert igazi vitéz nem így beszél ír érv helyett ...:-8Szóval valóság és tévhitek :) amikor az ókorban már volt full bronz mellvért az se jelentette sosem azt, hogy onnantól, hogy egy királynak készült akkor minden közvitéz akár az elitből egyből ingyért olyasmit kapott !
Az első vas lemez mellvért leletben tudtommal Nagy Sándor apjáé volt..és utána jó sok év telt el mire majd a rómaiak vas szalagokból készítenek megközelítőleg se olyan strapabírót a jobb légiók számára! Maga Sándor se viselt full mellvasat...pedig pénze az biztos volt annyi mint a faternak...:-D És még akkor is maradt a lánc...sőt eltűntek a római mellvértek és újra divat lett a lánc és nem azért mert jobban védett mint egy bronz, vagy vas mellvértezet...hanem mert a ipar hanyatlott kissé !
Amikor 1360-ra valaki full egy darabos mellvasat álmodik a átlag lovagokra az kissé kevéssé kutatta a lovagok fegyverzetét hozzám képest...de ajánlom bárkinek az osztrákok sírszobrait, vagy az angolokét is... még 1400 után is gyakori a lemezekkel bélelt Wisby mellények használata...németesen a lentner használata ! angolul coat of platesé... sőt ezután jön divatba igazán a brigantin verziója a csóróbb vitézeknél kik közt igencsak nagy a lovagok száma ! A sírszobrokon 1410 után terjed el csak az egyrészes mellvas képe...és ha előző században néha készülhetett próba darab akkor az iszonyatosan drágán fő-fő urak részire !
Ebből nekem cseppet se kell hinni, így ajánlok szép német nyelvű szakkönyveket a témában...hogy ne nekem kelljen hinnie a kétkedőknek ! :-) -----------------------------------------------------------------------------
Másrészt a technikák alap mozdulatait én természetesen ugyanúgy használom minden fegyverhez mert lehet...ezt nemhogy nem tagadtam, csak kissé figyelmetlen volt aki olvasott engemet ...:-( Azt említettem, hogy mindent nem lehet gondolkodás nélkül mindenhová behelyettesíteni mert az marhaság! De senki a világon nem tud függőlegeset más mozdulattal végrehajtani egy messerrel, szablyával, vagy karddal !
Mert függőleges csak egy féle van...:-) A speciális különbségek viszont nem keverhetőek...durván mondva hiába utánzom a mozdulatát egy polaxnak le egy hosszú bottal az azért messze nem azonos eredményt ad :-( Sajnálom különben, hogy a full vasakat egyformának látja szinte minden vitéz mert a különbségek óriásiak ám ! De azért egy tesztet ajánlok minden vitéz szúrókardos embernek szívesen és megtudhatja mire lehetne képes távolról se harci helyzetben egy lemezvértes ellen réseket támadván ! Először is a mai sisakokra többnyire nagyobb látónyílásokat kér szinte minden vitéz így keressen egy hiteles korabeli sityakot ahol fél és max egy centi között van a látónyílás magassága !
Másrészt keressen egy igazi karcsú hiteles lemért szúrópengéjű fattyút ahol a kard hegye öt mm-től majdnem egy centi vastagságig mérhető ám nem egy-két mm vastag feder az ! Így egy korhűre kovácsolt hegyű szúró fattyút vegyen kézbe és készítsen egy hiteles látó nyílást el lemezből amit kissé mozgós alátámasztással kell rögzítenie! Aztán ha csak kicsit is mozog próbálja meg két rávezető lépés után könnyedén bedöfnie a pengéjét a korhű látónyílásba mint hiszi ! Elárulom előre nem fog olyan könnyedén menni mint korhűtlen mai karddal, korhűtlen sityak nyílásba próbálnátok...sőt ha még a sityak egy korabeli lovag harciasan mozgó fején volna még kevésbé tudnátok koncentrálni a mozgó szűk résre miközben próbálna az ellenfél aktívan megölni titeket ! Ezt nevezik kisérleti régészetnek : amikor tényleg korhű eszközzel, és célpont méreten próbálod ki a feltevésedet és egyszerűen rájöhetsz, hogy az úgy marhaság totálisan...így revideálod a nézetedet, és bevallhatod nyugodtan, hogy a vizsgált ötlet egy blődli ám...!
Persze a karok alatti célfelület nyilván nagyobb, és minden buta ellenfél magasan két kézben tartott karddal támadott, hogy jó napotok legyen egy tiszta hónalji szúráshoz :-) Áááá... dehogy,nyilván a legutolsó marha vitéz se így támadott... Mindegy nem untatlak olyan dolgokkal senkit se, hogy próbálja ki...majd egyszer talán mi próbáljuk ki először és nem a szúrás hitű lovagok...mert általában mindenki olyan kisérletre vágyik a világon ami a koncepcióját alátámasztja és nem megcáfolja...:-) Mivel én nem vagyok benne hívő így persze engemet nem zavar az eredmény ha akármilyen mert nem hitet akarok igazolni, hanem csak kíváncsi vagyok az igazságra !
Amikor pl a lemez vértek végstádiumánál a réseknél a sisak-mellvas közé döfést említik az a legjobb mert pont úgy van készítve egy úri vért, hogy nem tudsz semmiféle módon rendes vértnél közé döfni mert át van lapolva több rétegben...mozogni enged, de közötte testre döfni nem ! A rapírról annyit, hogy pl szerény véleményem szerint egy szúró fattyú se volt csatadöntőbb eszköz mint a rapír :-) Egyik se alkalmas komoly tömegben használni így egyik se döntő eszköz....! Szóval ajánlom minden résre szúrásban gondolkodó fattyús tanoncnak még a fejlettebb másik kisérletet akár egy bábura tett rendes réssel ellátott gagyi bilivel, korhű szúró pengével a kézben és csak egy kerekes állványra kell tenni a hátad mögé áll egy barátod és lassabban, vagy gyorsabban húzza feléd egy kötéllel az ellenfelet mint aki így gyakorlatilag rohamoz feléd...te meg csak egy helyben állnál elsőre, de még úgy sem lesz elég időd célba venni a réseket rajta ha te magad nem rohamozol full vasban feléje ! Gyorsan közelít feléd a cél és ha rugós az alátámasztás, ha nem kissé döcöghet is mintha futna, vagy lépne a támadó, és nem teljesen egyenes vonalon mozogna ..! Ez abszolut biztosan így lesz rendes végrehajtásnál ám !
Honnét tudom ? Pisztolyos teszt volt ez eredetileg és tépőzáras tokból nem tudták kirántani megtölteni a fegyvert és eltalálni a tíz méterről rohamozó késes támadót jelképező figurát amikor az rohamozást jelképezendő a segítő roham tempóban húzta a bábut a pisztolyos irányában ! Pedig ott egy teljes bábú volt a cél, és nem a szemrés, vagy a kar alatti hézag ám ! No és a védekező vitéz lövész se mozgott a támadó felé mint egy rendes lovag rohamkor ugyebár ! :-) Egyszerűen szó szerint besokkolta a profi lövészeket is a gyorsan közeledő BÁBÚ is...pedig nem egy valódi késes ürge volt aki meg akarta volna őket tényleg ölni ! Szóval tesztre fel szúrkálódó urak, és aztán várom a olyan videókat ahol kapásból tiszta találatot tud mindenkor mindegyik vitéz edzésre látogató egy rohamozó ellenfelet imitáló bábu sisak résén, és karja alatt ha a kardot mondjuk az igen gyakori középső tartásba állítjuk be! Senki se sérülhet, (illetve igen ha az ellenfél kezébe acél pengét teszünk ugyi...de ez kerülhető egy polifoam valamire cserélvén) és komoly tapasztalatot szerezhettek be arról, hogy a ilyesmi technikának mi is lehetett a valós HARCI értéke ? Szerintem a kb NULLA kategóriánál járhat...de itt a tesztre a lehetőségetek, hogy cáfoljátok a fegyver, és páncél téren kissé többet tudó embert... A puding próbája a megevés...ha bemutatjátok a tiszta találatokat egy edzésekre járó csapat mindegyik emberével könnyedén a korhű cuccon, és pengével én nyilvánosan elnézést kérek technikai tévelygésemért és elismerem, hogy a teszt nélküli feltevésetek minimum elgondolkodtató lehet...és teljesen potyán vasalták be magukat a korabeli lovagok :-)
Nézőpont kérdése, hogy kinek hol vannak a "berkek" határai!!! :-) Nyugaton sokkal jobban összefonódik a reenactment csoportok és a HEMAC iskolák működése. A hagyományőrzéshez rengeteg minden tartozik, számos mesterség, tudomány. Szép dolog, ha sokmindent személyesen, vagy csapaton belül meg tudsz oldani, de korántsem mindent. Bizonyos dolgokat készen kapsz / vásárolsz, mert ezekben külső segítségre szorulsz. Megpróbálhatsz mindent megoldani, de mindenben nem lehetsz elég jó. Szerintem. Nem lehet mindenki Vaspók! :-DDDD (Elnézést, ezt nem hagyhattam ki!) Vívást oktatni olyan mint egy mesterség. Jól oktatni akkor lehet, ha adott egy közössége az embereknek, akik mindent erre tesznek fel. Meglennénk a hagyományőrzésben a tánc szakértők, a történészek a különböző kézműves mesterségek munkája nélkül? Aligha.
Az Ars Ensisben vannak hagyományőrzők (egyre többen) de a mag, az oktatói gárda alapvetően a középkori harcművészetek tanulmányozására és oktatására "tette fel az életét". Egy hihetetlenül jól működő profi felépítményt hoztak létre, olyasmit amit a Lajtán túl is egyre többen csodálnak...
Vaspók Uram szép dolgokat készít, így rossz ember nem lehet. :-) Bizonyos dolgokban talán túl magabiztos. Úgy érzem szeret meglepő dolgokat bemondani, ami töbnyire sikerül és gyakran korrekt tényekkel gazdagítja az ismereteinket, de nem minden területen van ez így... az elhangzottak alátámasztása hibádzik, elmarad olykor... legalább is erre kisebb gondot fordít (vívótechnikai fejtegetések).
Talhoffer az jóval későbbi, Fiore nem csak lejegyezte, ő vívómester volt és lovag, vagyis nem városi mester, ő katonákat tanított és nemeseket. Nem bizonyítható hogy tanult tőle de Hunyadi János is járt arra fiatal korába.
Minnesanger: Igazad van, kicsit gonosz vagyok de majd vissza fogom magam. Egyébként kicsit fárasztó ez a szájjal vívás, el kéne menni Vaspókhoz, és megvívni vele mindenféle fegyverrel, akkor talán észbekapna, bár nem hiszem, azt mondaná biztos hogy elméletileg neki van igaza csak nincs még elég gyakorlata. Egyébként meg a vívóiskolákkal kapcsolatban nincs teljesen igazad, hidd el hogy ott jobb vívók vannak mint bármelyik hagyományőrző, a vívóiskolák nemzetközi szinten is kapcsolatban vannak, több évtized alatt kikristályosodott tudásról beszélünk, például egy Matt Galas esetében, ő HEMA alapító tag. Ezek a vívóiskolák csak relatív modernek, némely felszerelésük, de fegyvereik és a technikájuk korhű, és itt ez a lényeg, sokan harcművészetnek vagy sportnak fogják fel, van aki meg mellette hagyományőrző is. Persze a hagyományőrzésnek csak egy része a vívás, nem muszáj olyan mélységig bele merülni mint egy vívóiskolai oktatónak.Igazából nekem előny ha minél kevesebb hagyományőrző jár ilyen helyekre. Egyébként tényleg jó a társaság és jók a rendezvények, de nem erőszak a disznótor, szokták mondani :)
A vívóiskolák, ha megfelelő szintet tudnak hozni nagyon jó dolgok. Én sose jártam egybe sem, de mégis sokat köszönhetek nekik…a magyar iskoláknak a rengeteg fordítás miatt, a külföldieknek pedig a rengeteg bemutató és oktató videó miatt.
Hála az Istennek a mai teknika lehetővé teszi azt, hogy az ember könnyedén tudjon tanulni akár vívni is és ehhez csak egy kicsit kell törnie magát. Viszont azt azért nem igaz hogy egy egy modern vívóiskola nélkül ne lehetne eljutni profi szintre. A Rex illetve a Temporis is kódex alapú vívást csinál, illetve a Temporis szemináriumai is sokat tudnak segíteni a hazai hagyományőrzőknek. Meglehet ezt oldani a saját berkeinken belül is. 8) Szerintem a lényeg a rendszeres edzés és az, hogy aki vívni akar az ne elégedjen meg az alapvágásokkal és vegye a fáradságot és nézzen utána annak amit csinál. Angolul szinte minden kódexnek van fordítása a neten, magyarul is van jó pár. Rengeteg blogvan és magyarázó oldal. A youtube tele van jobbnál jobb videókkal. Szerintem a tudatos és rendszeres edzés, illetve a kutatás van olyan jó mint egy vívó iskola. 8) ( Még ha a kutatást nagyon megkönnyítik a vívóiskolák munkái!)
Vaspók: A páncélos elírásodat betudom félre nyomásnak…..kovács vagy, nem hiszem hogy ekkorát hibáznál ebben a témában. A hármas mega négyes nagyon közel van egymáshoz 8). Az első egybe mellvas kb 1360-as évek. ÉS előtte is voltak már nagy lemezekből álló mellvasak is. Viszont…ezt az elferdült keresztvasú kardot nem értem. A szerelék minőségének mi köze van a penge tulajdonságaihoz? Lehet egy penge keskeny és hegyes, vagy széles és kerekded végső….mind a kettőnek lehet gyenge, keresztvasa amire ha ráb*sznak elhajlik. Ez még is mit bizonyít?
Egyébként igenis lehet más korok vívótudásait használni. Mi például kísérletezgettünk azzal hogy viking pajzzsal használtunk buckleres mozdulatokat, illetve viking kardal messeres mozdulatokat sőt még hosszúkardos mester vágásokat is ültettünk át rá. Persze nem teljesen azonosan, de a lényegét megtartottuk a mozdulatoknak hiszen ami a 15. században eszébe juthatott egy fegyverforgatónak miért ne juthatott volna eszébe egy 9. századi harcosnak is? Tökéletesen jól működnek a dolgok. Nem azzal van a baj hogyha más korok tudását használjuk…a lényeg hogy a vívásunk legyen logikus és eredményes, illetve illeszkedjen bele a külsőségekbe is. PL meg esz a fene mikor az amcsi vikingek a két karddal való vívást erőltetik 8)))
„Mindegy látom a legtöbb vitézt nem zavarja a párbaj, és harci körülmények közti apró eltérés” Ezt kikérem magamnak. 8) Nem véletlenül írtam több sort is arról hogy miért nincs már szükség a szoros alakzatra, és emiatt mér lehet eredményesen használni a nagyobb fegyvereket is. „Most komolyan keverik a századokat, fegyverzeteket, és a két penge útjának hosszát méricskélik össze ?” Párbajvívásról volt szó, páncélnélküliről. A kard pedig a 14. századtól nem sokat változott csak a penge formája. Innentől kezdve igenis is a hossz, a mozdulatok időigénye a fontos.
„Ha egy korabeli bacinetet tekintek 700 év után mértek 4,5 mm vastagságot homlok részen ! Azt rohamra tervezték azok egy könnyű fattyúval napestig lehetne kopogtatni... De egy ugyanolyan korabeli lábat el lehet kaszálni, és sebezni egy vágó pengével ! Csak saját idejében, és fegyverzet ellen kell vizsgálni az akkori fegyvereket, és nem össze-vissza ám !
Khm….ismét. A fejtámadás vs lábtámadás párbaj szituációban jött elő. Egyébként a 4,5 mm sisakot te ütheted akár mivel, lehet az egy rohadt 10 kilós kalapács is. Nagy kárt nem fogsz benne tenni. Viszont ha egy picit bekapirgálsz a szem vagy a nyakrésbe azzal a fránya 2 kilós hosszúkardal egyből döglődni kezd az ellenfeled. A hosszúkardok elterjedésének idejében a pajzsok kezdtek kiszorulni a használatból. A vértek egyre jobban védtek, szükségtelenné váltak/ háttérbe szorultak a pajzsok és így nyerhetett teret a két kézzel forgatott kard.
Újfent megkérdezem, az általad említett teknikákról nem tudnál valamit mutatni is?
Rozsomák: Fiore nem csak feljegyezte a teknikákat? Nem Talhofferre gondolsz? Amúgy, én se értek egyet szinte semmiben sem Vaspókkal…de azért direkt sértegetni nem kell senkit sem. Először is fölösleges, másodszor ő még is sok mindent letett már az asztalra ha nem is vívás de kézművesség terén biztosan. Az pedig becsülendő dolog.
Agyonművelt zseniális Vaspók igazamvanharcművész barátunk azon megjegyzésére hogy a rapier nem volt csata döntő eszköz annyit reagálnék hogy egyáltalán nem volt csatafegyver, akkor hogy dönthetett volna el bármit? Párbaj és önvédelmi fegyver volt, nem több és nem kevesebb.
Fiore kódexe 1410-ben jelent meg, és tetőtől talpig teljes lemez vérteseket ábrázolnak benne. Nyilván időutazók :) Mellesleg jegyzem meg hogy tőle és a tanítványaitól több hadvezér is tanult, akik nyilván korábban is láttak már kardot, mégis úgy gondolták ez az ember tud valamit. Fiore nem szoba tudós volt aki csak írogatott, több csatában és halálos párbajokban is részt vett, mindig győztesen. Legjobban a nem halálos kimenetelű sportszerű párbajokat szerette ennek ellenére, ezekből rengeteget nyert.
"1420 körül már van egy lemezből készített mellvas is !"
Vaspók Uram, nem vagy kissé elcsúszva az idővel? A híres Churburgi vértezet nem jóval korábbi ennél? Amúgy be tudsz linkelni olyan forrást, ami azt bizonyítja, hogy a szúróhegyű hosszúkardok a láncingek korában érvényesültek, és a lemezvértek hatására kezdtek eltűnni? Bár ahogy hangsúlyoztam, számomra nem ez a fontos. Egy dolog az okoskodás, ellenben a számos, kézzel fogható páncélos vívókódex: TÉNY.
Azért érdekelne a fenti tudmányos vélekedés, gondolom alá tudod támasztani komoly, friss (nem elavult) kutatómunkák idézésével... Egyébként ha a lemezvértek miatt szélesedtek és nehezedtek a hosszúkardok, akkor a lemezvértek jelentőségének csökkenésével (lőfegyverek) ez a tendencia vissza kellett volna forduljon, vagy legalább is meg kellett volna torpanjon... ezzel szemben ennek épp az ellenkezője tapasztalható. Az igazán nagy és nehéz kardokat akkor forgatták a landsknechtek, amikor már egyáltalán nem volt jellemző a páncél!
Nem lehetséges, hogy inkább a szálfegyveres alakzatok bontására használhatták a nehezebb, +pengenehéz, szúrásra alkalmatlan lekerekített hegyű kardokat? Ahogy az az alábbi csata illusztráción is látszik: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Schlacht_bei_Kappel.jpg
Nos a kódexekhez mint Boldog úr írta volt szükségeltetik némi korabeli anyagot ismerni...:-) Pl kiváló szúróhegyű fattyúkard légiesen könnyed, és mellékesen el is görbült keresztvassal.... Hmm ezzel csákányozós technikát alkalmazni mindenképpen ? Nyilván nem !
Most lehet utólag agyalni, hogy mitől görbe ? Csákányoztak vele, vagy egy kardcsapás görbítette el, netán csak a keresztvasra esett? Én amúgy igazából azt kedvelem amikor Fiorét kezdik, hogy de tuti, aztán a 15-ik századik ismert hasznos technika volt...ez is bizonyítja a tökéletességét a művészetnek ! Kár, hogy azzal a kicsiséggel nem törődtek az illető kódex védő urak, hogy a fattyúkardok idejében bizony történik némi fegyverzetbéli fejlődés !
Jelesül a fattyúk korai időszakába a láncpáncél az úr, aztán némi lemez erősítés, 1420 körül már van egy lemezből készített mellvas is ! Eddig az ideig igencsak nagyon könnyedén lehet szúró pengével sebet okozni láncon keresztül mert a vértezet legnagyobb felülete tiszta lánc volt az átlag vizéz testén...! No és a karokon is ritkaság a full zárt lemez borítás..! Tehát a gótikus full lemez vértek ideje 1460 utánra tehető és még akkor is csak a legvagyonosabb uraknál ! Így a szúrópenge használatára a ok nem más mint a könnyedén átszúrható lemez korszak volt ! A lemezkorban ugyan a rapír újra ott van mint szúróeszköz, de bizony nem csatadöntő eszköz ! Ekkoriban a szúróhegyes fattyú épp a komolyabb lemezvértek okán tűnik el...!
Pedig bizony a rések a lemezek között ott vannak még mindig ! Csak a nagyon gyakori láncvért tűnt el a nyugati lovagok vitézek repertoárjából nagyon....így a hasznossága erősen kétségessé válhatott egy szúrófattyúnak ...miközben az egyre erősebb lemez korszak okán a csúnyácska párhuzamos élű kardok szó szerinti reneszánsza volt :-) Hiszen a katzbalgertől a kétkezes kardig mindegyiknek az itt általam hirdetett gagyi súlypontja volt mérettől függetlenül egyik se egy-két centire volt a keresztvastól, hanem vágást elősegítendő sokkal előrébb !
Másrészt aranyos dolog lehet a nem dokumentált huszár használati technikák helyett a korabeli nyugati kódexből ezek szerint bármi átvehető ? Nézzem csak : csákányfokosra kiváló a harci pöröly félig meddig...mondjuk kifejezetten ilyesmit én nem ismerek, pedig használták... kifejezetten jó lenne a buzogányost átvenni, hiszen mi is használtuk ők is... ki ismer tehát buzogányos kódexet....nem pár lapot...komoly munkát ? Szablya könnyű hiszen a messer ugyanaz mattban..:-) Igen lóra való hegyestőrhöz kérek valamit ami nyugaton nem volt, így kíváncsi vagyok ki mit ajánlana helyette ,
De ugye nem teljesen járható ez a helyettesítősdi mert furán nézne ki ha ókori germánként próbálnék valami rapíros technikát, vagy fattyúsat.....-( Korlátozott lehetőség ez a kiváltom a korban legközelebbi valamivel amikor a különbség 500-1000 évet tesz ki...és hasonló fegyvert nem is ismertek akkoriban... Mindegy látom a legtöbb vitézt nem zavarja a párbaj, és harci körülmények közti apró eltérés, de néhány ember azért gondolkodik ilyesmin is szerencsére :-) Egy közemberes gyalogsereg alakzata szúrókarddal totálisan esélytelen megbontás szempontjából ! Amikor párban bemutatják a pollaxe szuper technikáit az már nem megy ha 4-4 ember kellene, hogy egy hídon verekedjen meg egymással ! A technikák iszonyatosan másak lennének !
Amikor valaki ír páncélos harcról...jelesül én....akkor a másik fél kifelejt olyasmit, hogy miért nem törődnék én azzal, hogy egy szúrás optimalizált pengével fejbevág...mert nem ért vele el semmit sem így én az otromba rossz, gagyi kardommal nyugisan támadhatom persze a hosszabb útvonalon a lábát és lőn a összecsapásnak úgy vége, hogy nem kell benne birkóznom ! Most komolyan keverik a századokat, fegyverzeteket, és a két penge útjának hosszát méricskélik össze ? Ha egy korabeli bacinetet tekintek 700 év után mértek 4,5 mm vastagságot homlok részen ! Azt rohamra tervezték azok egy könnyű fattyúval napestig lehetne kopogtatni... De egy ugyanolyan korabeli lábat el lehet kaszálni, és sebezni egy vágó pengével ! Csak saját idejében, és fegyverzet ellen kell vizsgálni az akkori fegyvereket, és nem össze-vissza ám ! Az egy dolog ha a lánc átdöfhető de egy másik dolog, ha a pajzs is ott van a lovagnál....mert úgy más a leányzó fekvése... No megyek dolgozni tovább... Ja és a buckler technikákból akár több is átvihető ám....:-)
Szerintem sem válasz, hogy "nincs rá forrás". Akkor meg kell keresni a korban, térben és időben legközelebbi kapcsolódásokat, és abból érdemes valamit levezetni. Ahogy az emberi anatómia is adott, és egymástól függetlenül sokszor ugyanazokat a pusztakezes technikákat eredményezi a távolkeleten, mint Európában... a hasonló eszközök használata a legegyszerűbb esetekben biztosan mutatott átfedést a későbbi korokban leírt megoldásokkal. Pl. a kard+buckler 20-30%-a átültethető nagy pajzsra, és ez -a jelek szerint- hatékonyan használható, akkor megfontolandó a forrás (legalább részleges) felhasználása.
Sajnos sokan fintorognak, valami könyvmoly dolognak érzik ezta kódex témát, ami távol áll attól a zord és ösztönvetzérelt harcos karaktertől, amit megálmodnak maguknak. Pedig ez csak látszólagos ellentmondás: a kor harcosainak döntő többsége nyilván nem kódexekből tanulta a küzdelmet, de -nagy szerencsénkre- gyakran akadtak olyanok, akik fontosnak érezték a tudást -amennyire lehetséges- papírra vetni. A forrás anno a "mester" volt, és ügyet sem vetettek arra, hogy egyes szerzetesek mit jegyzetelgetnek ott a szélen...(vagy épp maga a Mester üres óráiban.) Persze nyilván már akkor volt aki jó hasznát vette a kéziratoknak (nyilván ez mellett tanították őt gyakorlatban is) a döntő többség kizárólag hallás, látás és gyakorlat alapján tanult. Azért most sincs ez alapvetően másként. Egy ilyen kéziratot "életre kelteni" több európai (és tengerentúli) csoport évtizedes kutatásának eredménye, lehet próbálkozni, de én inkább azt ajánlanám, hogy aki csak teheti, járjon HEMA alapú vívóiskolába: elképesztő munka gyümölcse pottyanhat ingyen az ölébe!
* Beküldő: Boldog Z. Beküldés időpontja: sze, 08/01/2012 - 10:17.
Üdv! Az valóban általánosan igaz, hogy mindenfajta írott forrást (innentől mindegy, hogy krónika vagy vívókönyv) csak úgy lehet és érdemes használni, hogy értelmezi az ember, vagyis egymással és a kor többi (tárgyi vagy írott) elemével is összeveti. És szintén igaz, hogy az eredmény még így is persze sokszor hagy nyitva kérdéseket, de éppen ez benne a jó. Én a magam részéről sok sikert kívánok a vívókönyvek kutatásához.
Abszolút kívülálló vagyok a vívás témában, de a kora középkori csapatok pajzsos-kardos vívásai sokszor számomra se túl meggyőzőek. Erre általában az a válaszuk, hogy nincs forrás, vagy ha van is, alapból legyintenek rá. Ahogy kis hazánkban minden írott dologra szokás. Azután meg a bemutatón jön a fantasy, meg a keleti harcművészeti filmeket imitáló fegyveres ugrabugrálás és hadonászás. Mert, hogy az belülről jön meg ilyenek...:) :)
A korai középkor harcosainak is megvoltak a maguk technikái, valamennyi ránk is marad ebből, legalábbis a vikingek esetében. A sagák párbajleírásai sokszor utalnak a korban létező harci technikákra. Ez a társaság megpróbált az utalásokból és néhol a késő középkori tapasztalatokból kihozni dolgokat.
Nyilván egy részük következtetés, de elég változatosnak tűnnek. Nyilván egy wolini tömegverekedésben éppen úgy nehézkesen működnének, mint egy nagy csatában a kidolgozott középkori vívás. (Más téma, hogy az igazán tömeges csata viszont mindkét korban jóval ritkább volt, mint a kisebb, de összeszokott csapatok összecsapásai. Szóval a párbajszerű harcok képességeire is szükség volt.)
Hátha valakit érdekel, mert a magam részéről kívülállóként kissé kevéssé érzem hitelesnek az olyan kardos-pajzsos harcot, ami kimerül egymás pajzsának kölcsönös püfölésében. Sajna elég sok ilyet látni.
A páncélos kódexek egyébként kevésbé szólnak arról, hogy miként vívj félkarddal! A félkardos vívást páncélban teljesen evidenciaként kezelik, és ebből adódó elfogásra, földre vitelre, végtag törésre kínálnak technikákat. Annyira evidenciaként kezelik Pl. Hüntsfelder páncélos kódexének feldolgozásakor Tóth Marcell barátomnak eleinte fejtörést okozott, hogy különösebb részletezés nélkül szól a mű az auswendigről és invendigről, mint félkardos támadásokról, de nem részletezi, hogy ezek milyen szúrások, honnan, hova... Tehát a félkardos vívás páncélban, -de legfőképp- páncélos ellen meglehetősen általános lehetett a XV. században.
Egyébként a magam részéről nem azért "veszem fel a kesztyűt" ezekben a vitákban, hogy kardok formájáról, súlypontjáról, meg egyéb szakmai kérdésekről vitázzak. Fontos és érdekes dolgok ezek, de nem ezek a legfontosabbak. Számomra az a legfontosabb, hogy eljussunk végre valahára odáig, hogy ha valaki leírja azt a szót vívás kapcsán, hogy geometria, vagy -ne adj' Isten- vívókódexeket említ, NE VALAMIFÉLE LIBERÁLIS HUNCUTSÁGnak fogják azt fel, ami csak megzavarja az "élet kódexe áltral képzett" baltával faragott stílusú, igaz magyar harcosok tiszta lelki világát! Fájóan sokan vannak még, akik úgy mondanak véleményt a kódexekre épülő HEMAC harcművészetről, hogy a "legképzettebb" vívó kit láttak egy csapattársuk, aki letöltött az AE vagy a Kard Rendje honlapjáról egy fordítást, megtanulta a gardokat, és kijelenti, hogy ő ismeri Lichtenauert vagy Fioret.
Tudjátok ki az a Schunder László??? Láttátok már vívni Németh Gábor Hekkát??? Vagy Farkas Gergőt? Fogalma sincs a legtöbbeknek, hogy micsoda elképesztő vívók vannak ebben az országban.... és most már az eredményeik is jönnek, nemzetközi porondon. A saját hagyományőrző köreimben nem számítok rossz vívónak, de ezeknek az embereknek a cipőjét sem köthetném meg! A kódexes vívás leszólása helyett üdvösebb volna rádöbbenni, hogy milyen elképeszhtő perspektívája tárulhat elénk a fejlődésnek. Mindenkit arra buzdítok, hogy járjon vívóiskolába, mindenek előtt az ARS ENSIST javaslom. Azért csatlakoztam hozzájuk, hogy jobb hagyományőrző legyek, mostanra a vívóiskolás életem legalább olyan fontos lett számomra, mint a hagyományőrzés. Olyan élményekben van köztük részem, ami a hagyományőrzésből számomra gyakran hiányzik.
Az "élet kódexéről" még annyit, hogy Gyuricza Zsolt barátom szinte soha nem vívott kard+pajzs harcmodorban, viszont eljutott pár ARS ENSIS-es spec. edzésre (havonta 1 speciális fegyvernemek edzés van, de nem minden hónapban) ahol tanult némi kard+buckler vívást. KORHŰ és MŰKÖDŐKÉPES technikákat. Régóta mondogatjuk kora középkorral foglalkozó barátainknak, hogy bár a pajzs jóval nagyobb mint a buckler, azért kb 20-30%-a átültethető a technikáknak, és ezek legalább valószínűsíthetően korhű technikák!!! Nos, ez alapján kb 20-30%-át vegyétek annak a 4-5 edzésnek amin Zsolt részt vehetett...elenyésző, ugye??? Ennek ellenére Zsoilti végigverte a kard+pajzsos hagyományőrző mezőnyt, olyan embereket akik egész évben EZT gyakorolják az "élet kódexe" alapján... :-)
A szúrásra és technikás vívásra alkalmatlan kardokat forgatókra... szerintem ezek -jellemzően- épp hogy nem páncélosok lehettek, persze nem állítom, hogy ott voltam, és persze kivételek lehettek. Egy páncélos számára (főleg, ha páncélosokkal készül összecsapni) legjobb egy echte páncélos-szúrókard, valami "barátságos" végsúllyal, amivel ütni is lehet...
Egyébként vértes vértes elleni harcnál nem kell feltétlenül kardheggyel halálos sebet ejteni. Rengeteg technika van az ellenfél földre vitelére. Aztán a véres munkát bevégzi a rondell... vagy a következő sorok....
Szerintem páncélosok között nem volt olyan sűrű az alakzat.
Nem kellett sűrűn egymás mellé állni és egymást védeni az embernek mint pl egy viking pajzsfalban hiszen már maga a vért megvédte az embert. A nagy kétkezes illetve szálfegyverekkel is problémás lenne egymás mellett állni.
Szálfegyver alatt most a poleaxe-t értem amivel azért nagyokat, íveseket kellet csapni amihez kell hely. Egy alabárdos, lándzsás alakzat tömör, de nehézgyalogságnak a tömör alakzat csak hátrány lenne. Így viszont nincs mellette a bajtársa hogy megvédje ha túl üt. Még a félkardos teknika se menne túl tömött sorokban. Báár ezt se a tapasztalat mondatja velem hanem a logika 8) cáfoljatok meg ha nem így lenne!!
Csatában el tudom képzelni, hogy egy nehéz (és előnytelen súlypontú) kard kevésbé bosszulja meg magát, mint párbajban. Párbajban egy kevésbé kontrollált vágás utáni kinyílás halált (de minimum sebesülést) jelentett, csatában azért még bízhatott a harcos a mellette álló bajtársakban, az alakzat előnyeiben. Vívóiskolámban rengeteg játékos csatát vívunk, ilyenkor zárt alakzatban gyakran oly módon működünk együtt, hogy egyikünk félresöpri az ellen kardját, míg a másik betámad. Nehezebb kardokkal ez még hatékonyabban kivitelezhető. Viszont szerintem teljes vértes páncélosok ellen nem ez volt a legjobb módszer, azonban nyilvánvaló, hogy a gótikus vértek korában sem volt mindenki tokától bokáig vasban. Rengeteg ábrázolás van zsoldosokról, akiken 1 mellvért, vagy még annyi se látszik.
Páncélos páncélos elleni harcban egyértelmű a harnischfechten létjogosultsága. Nem is igen érdemes ezt vitatni, nem egy kódex kapásból hármat fel tudok sorolni (Fiore, Gladiatoria, Hüntsfelder) és ezek még csak a feldolgozott források amiket nálunk az Ars Ensis-ben oktatnak, ennél több feldolgozott forrás is van... Egyébként a harcmodort inkább határozza meg az, hogy mi van az ellenfelemen, sem minthogy mi van rajtam.
A félkardos harcmodor nekem bevált nehéz kardokkal csapkodók ellen is, pedig ilyenkor extrém könnyű és hajlékony kardot: federt szeretek használni. Tudom, nem épp csatába illő, de biztonságosan lehet vele szúrni, így legalább bátran harcolhatok páncélos stílusban. :-) Félkardos fogással eredményesen tudom védeni magam akár a nagy, nehéz csapásoktól, be tudok menni félkard távba, ami a csapkodóknak már igen kényelmetlen...
Igen Vaspók komám, valószínűleg a poleaxe nem jó, meg a hegyes kard se. Nyilván ezért van róluk annyi könyv. A széles kardokról egy se, azt nyilván mindenki tudta használni alapból, úgy születtek. A szart kell reklámozni :) Egyébként a kódexek nem csata technikákat ábrázolnak, csatában még jó is lehet egy nehezebb kard, de azért a súlypont ott sem lehetett annyira elől mint egy baltánál. Valóban van olyan vívóstílus ahol félresöprik az ellenfél fegyverét, kétkezes karddal,de hely azért ehhez is kell, egy csatasorban ez jó vajon? Lehet. Azt viszont állítom hogy párbajban megdöglesz sec perc alatt egy rossz súlypontú karddal. Szeretsz okoskodni azt látom, de nem hinném hogy akkora harcművész lennél mint ahogy állítod. Kitől tanultál?
Azt azért elárulom hogy a kard erős részével, ha tudnád mi az, el tudsz hárítani egy sokkal nehezebb kardot is, akár elvezeted, váltóütéssel mondjuk, ha föntről ütnek, akár egy középsőt leblokkolhatsz, két kézzel a pengére is ráfogva, és mindkét esetben hatékonyan visszatámadhatsz, nyilván tudod hogyan, te sok vívótechnikát ismersz, nem akarlak tanítani.
