Sokan fűtöttünk, fűtünk fával. Van, aki kizárólag fával oldja meg a fűtést, van, aki kiegészíti a vegyes kazános/gázos/hőszivattyús/klímás alaprendszerét nagy hidegben. Van, aki kedvtelésből gyújt be. Időnként, amikor kinn tombolnak a mínuszok, esik a hó vagy csak egyszerűen hiányzik a sugárzó hő, a tűz látványa. Begyújtunk, elnyúlunk a kanapén, élvezzük az áradó hőt és figyeljük a lángok játékát.
Hogyan csináljuk, hogy a fatüzelés NE egy koszos, büdös, kéményt és fűtőeszközt tönkretevő, pénzevő hóbort legyen?
Fűtsünk jól fával! Lehetséges? Igen! Tanulható.:D
Ez igaz. Kevés dolog van a videóban, amibe bele lehet kötni, az egyik talán ez. Nem vagyok kazán szaki, de mintha ez egy faelgázosító kazán lenne. A felső térben történik a szárítás és gázosítás, az alsó térben a gázok kiégetése. A kettő között van a fúvóka. A felső tér alacsony hőfokú, ráadásul vízteres. Mindegyik vízteres, samottal nem burkolt felső szárító terű kazán így néz ki belül. Vannak olyanok is, ahol pont ezért vékony samott köpennyel látják el a szárítót, ezért nem lesz kátrányos, sőt a szárítás is hatékonyabb lesz, mert magasabb lesz ott a hőmérséklet. Ebben az esetben viszont a hátsó hőcserélőnek megfelelő mérettel kell rendelkeznie, hogy az előállított hőt fel tudja venni (azt is, amit a szárítóban nem sikerült). Na mindegy egy a lényeg, ez a füst lefelé kiégve a végén egyáltalán nem lesz füst, az inverz égető kazánok sokkal tisztább üzeműek és hatékonyabbak, mint a normál vegyes kazánok.
A másik a fahamu korlátlan kiszórása a kertbe. Jó, a kertnek hasznos a benne lévő sok ásványi anyag, de a hamu lúgosítja a talajt és ezt nem minden talaj igényli és nem minden növény szereti. Ahol a talaj olyan, lehet bele szórni természetesen.
Jó ez a videó, de mindig olyan jót mosolygok rajta, amikor meglátom szegény Atmos kazánt 22:10-nél kívülről és belülről. Szerintem azon minden látszik csak egy valami nem, hogy helyesen tüzelnének vele :)
Igen, ezek az alapok. Nagyon jó ez a videó, alapmű.
Menjünk akkor sorban. Száraz fa. Sokan gondolják, hogy ez nem lényeges, ill. a száraz fa egyenesen hátrányos, mert gyorsan "ellobban". A vizeset szeretik, mert tovább ég.:D Inkább::(((( A helyzet az, hogy a víz nem éghető. Minden gramm víz, ami feleslegesen a fában marad rengeteg energiát leköt, mert el kell párologtatni az égést megelőzően a fából. Az így feleslegesen gyártott vízgőz további gondokat okoz. Egyrészt a tűz rosszabbul, alacsonyabb hatásfokkal ég, kisebb hőmérsékletű lesz a tűztér, így a fagázok elégése sem lesz tökéletes. A hőcserélő felületeken a vízpára a füsttel együtt kátrányos lerakódásokat okoz. A kéménybe érve a folyamat folytatódik, ha kéményünk nem bélelt, tönkre is mehet idővel (előzik, szétfagy, a kátrányos lé visszafolyik a lakásba).
Legyen elég ennyi:
Azaz a száraz fa fűtőértéke durván duplája a nedves, frissen vágott fáénak!
Saját tapasztalatom, hogy nagyon megéri beruházni egy pár ezer forintos nedvesség mérő műszerre:
Amelyik fánál a műszer nem mutat jócskán 20% alatti értéket, az egyelőre nem kerülhet a kályhám közelébe. Száradjon még egy tavasz-nyár-ősz időszakot vagy akár többet is!
Van, aki kizárólag fával oldja meg a fűtést, van, aki kiegészíti a vegyes kazános/gázos/hőszivattyús/klímás alaprendszerét nagy hidegben.
Van, aki kedvtelésből gyújt be. Időnként, amikor kinn tombolnak a mínuszok, esik a hó vagy csak egyszerűen hiányzik a sugárzó hő, a tűz látványa.
Begyújtunk, elnyúlunk a kanapén, élvezzük az áradó hőt és figyeljük a lángok játékát.
Hogyan csináljuk, hogy a fatüzelés NE egy koszos, büdös, kéményt és fűtőeszközt tönkretevő, pénzevő hóbort legyen?
Fűtsünk jól fával! Lehetséges? Igen! Tanulható.:D
Egyszóval mi kell hozzá? Szedjük össze a tapasztalatokat, jó tanácsokat azoknak, akik most kezdik a fatüzelést vagy még csak gondolkodnak rajta, hogy belevágjanak-e!
