Igaza van HBernath-nak. Ezt most találtam a wikiben.
Az USA-ban van olyan, hogy legális célra a közkinccsé tett képek szabadon felhasználhatok.
A magyar és EU-s szabályozásrol ezt irja a wiki:
Figyelem! Az a tény, hogy valami az internetről szabadon letölthető, nem jelenti egyben azt, hogy az jogszerűen vagy szabadon felhasználható! A weblapokról letöltött szövegeket csak akkor tudjuk használni, ha annak felhasználásához szerzője hozzájárult (vagy egyéb okból egyértelműen szabadon felhasználható)! A weblapokról letöltött képekkel és egyéb média-anyagokkal ugyanez a helyzet.
Figyelembe kell venni, hogy az interneten nagyon sok lap jogsértően közöl szövegeket vagy képeket, és mivel nem ők a szerzők, hiába járulnak hozzá a felhasználáshoz; a letöltött anyagok forrása és szerzője utáni nyomozás gyakran sok időt és türelmet igényel – ha nincs időd és türelmed, soha ne másolj a Wikipédiába az internetről lehívott adatokat!
Az angol nyelvű Wikipédiában gyakran hivatkoznak az Egyesült Államok törvényeiben használt "fair use" fogalomra, mely szerint bizonyos feltételekkel a jogvédett anyag engedélykérés nélkül is használható. A magyar törvények ugyan ismernek hasonló fogalmat ("szabad felhasználás"), viszont hatáskörét erősen leszűkítik, így azon anyagok, amiket idegen nyelvű Wikipédiákban a fair use feltételeivel közölnek, Magyarországon általában nem használhatók fel szabadon.
Ha én készítek egy képet, az a saját szellemi tulajdonom és a beleegyezésem kell, hogy más felhasználhassa. Ezt a jogot szeretném gyakorolni. Nem kötöm ki a kép tulajának, hogy kizárólagos jogom legyen a kép felhasználásához.... használhatja ő is, ha akarja, de egyezzen bele, hogy én is felhasználhatom.
Ezt nem igy tudtam, de kösz. Biztos hogy a feltöltött publikálatlan képeket védi a jog?
Ha valakiröl publikálsz a tudta nélkül képet, az személyiségi jogba ütközik. De ha állatrol, tájrol épületröl etc.? Ti a feltöltögetett képek biztos hogy szellemi tulajdonnak minösülnek?
Gyakorlatban ez a veszély kicsi, mert a letöltött képeket a folyóiratok, kiadok elutasitják.
A nem copyrightos képet meg amgy is publikálhatod szerződés nélkül.
??
Ha a SAJÁT képét tölti fel valaki a kérdező honlapjára, AKKOR arról lehet megállapodni. Lemondhat róla, 1x- i jogdíjat kér, stb. A szerződéses szabadságnak megfelelően.
Ami törvényileg szabályozott, arra nincs szerződés és felesleges.
Ilyen nincs és hiába van ilyen szerződésmintát, ha valaki az oldaladra feltölt egy könyvböl kifotozott képet, szerződés ide vagy oda, téged baxnak meg.
Sziasztok! Szükségem lenne egy olyan szerződésmintára ami arról szól, hogy ha az általam kezelt online felületre valaki feltölt egy általa készített fényképet, azt én felhasználhassam gyakorlatilag bármilyen célra. Tehát a fotó feltöltésével hozzájárul, beleegyezik, hogy jogosult vagyok felhasználni a fotót...
A leretusáljuk a fotóról a közben angol kémmé lett elvtársakat már egy szintugrás volt. Ráadásul minden rendszeres újságolvasó tudta, emlékezett az eredeti fotóra, csak nem merték szóvá tenni. Az előbb említett esetekről viszont ránézésre nem lehet tudni, hogy manipulált - ezért hatékonyabb propaganda célokra.
Hát igen, általában Sztálinnal szokás példálózni a retusált történelem kapcsán. Pedig az, hogy a történelmet a győztesek írják, kissé tágabb érvényű. Sokszor egyébként elég egy megfelelő "kommentet" illeszteni a kép alá.
Számos ikonikus régi képről derült ki, hogy beállított, megrendezett jelenet, vagy vélelmezhetően az. Ilyen volt pl. a birodalmi gyűlés tetején vörös zászlót lengető szovjet katona, amit utólag játszottak el, s még így is retusálni kellett, mert 2 óra volt a kezén :)) Az amcsik Ivo Dzsimai zászlólengetése is utólag készült, a közelmúltból pedig Szaddám bagdadi szobordöntéséről derült ki, hogy a tv-sek adtak egy kis pénzt pár arabnak...szóval a képeknél is nagy forráskritikára van szükség.
A komoly nemzetközi ügynökségeknél manapság elvárás, hogy digitális javítás nélküli, nyers képeket kell leadnia a szerzőnek.
A fény segítségével történő képrögzítés először Európát, később az egész világot lázba hozta, így egészen gyorsan érkezett el híre hazánkba is. A felfedezést 1839. január 7-én jelentette be Arago a Francia Akadémián, és már február 2-án megjelent az első magyar[...] Bővebben!Tovább »
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc két nagy alakjáról; Kossuth Lajosról és Petőfi Sándorról tavaly már láthattatok fotókat blogunkon (ezeket a linkeket a bejegyzés végén találod), ma pedig Plohn József negyvennyolcas honvédportréit mutatjuk be. A Kolozsvári Országos[...] Bővebben!Tovább »
Steiner Pál 1914 és 1919 között a kolozsvári katonakórházban műtött és fotózott, hagyatékát véletlenül fedezték fel. Képek szörnyű sebekről és a plasztikai sebészet hajnaláról. Tovább »
