Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Ha rothadós fajtáról beszélünk, akkor ott inkább a bogyó héjat erősíteném és/vagy a tömött fürtöket lazítanám. (persze, csak ha ki nem vágnám vagy át nem oltanám ;-) )
Én úgy vettem észre, hogy ha van egy bogyó aminek valami baja van akkor a háló alatt a rovarok nem férnek hozzá és kevésbé tudják széthordani a bajt. Ilyenkor beszárad a beteg. Kivéve, ha rothadós a fajta mert akkor a rothadás érintkezéssel is továbbterjed.
Úgy alakult, hogy sokáig hajtottam a Kardinált, de mindig más lett. Elengedtem, erre egy másnak vettből lett Kardinálom. C'est la vie. Most kóstoltuk és hát valóban fenomenális. Biztos lesznek vele bajok de a termése tényleg jó.
-Évát idén csak belső fogyasztásra hozom be.
-Palatinából én még igazán jóízűt nem ettem, évek alatt. Most éppen poloskaízű és a héja mindig vastag. Helyette az Irsai mindig tökéletes és ugyanakkor érik, ugyanúgy néz ki.
-Fanni és Helikon szerintem felkerülhet a listára. Helikon eddig nem volt muskotályos, de az idén szinte már műízű, mint a parfüm. De semmi baja!
Fanni szuper legtöbbször, idén gyengélkedik, kb mint Éva, de az íze és állaga tökéletes.
Igen, ez így már korrektebb. Mindent ami fekete, lila, sötétkék, hússzínű ÉS egy adott időpont után érik (koraiakat annyira nem bántja) azokat támadja a muslinca.
De házikertben a fürtháló megvédi! Akármelyiket, ha időben felkerül rá!
A Lucsisztüj itthon az egyik a toronymagas favoritok közül. Biztos, hogy soha nem válok meg tőle. Az a megjelenés, az a tökéletes, mindenkinek bejövő jól érezhető íz, a finom, nem tolakodó savak, a nem érezhető héj, az valami csoda.
Ellenállása nem maxos, de a laza fürtszerkezettel szerintem elfogadható. Az Éva pl idén sokkal csúnyább lett nála (és még sorolhatnám).
A háló alatt beszáradnak a bogyók, nem rothad össze. De a többi is hálóban van, szóval egy átlag feletti ellenálló képesség kijár neki.
"A Zweigelt szüretet lekéstük (elnyaraltuk), így holnap Kékfrankost csinálunk belőle."
Ez azt jelenti, mint a nagy borászatokban általában, hogy az dönti el, hogy zweigelt vagy kékfrankos, hogy a szalag mellett dolgozó hölgyike éppen milyen cimkét ragaszt a palackra?
Az Oportó már kiforrt. A Zweigelt szüretet lekéstük (elnyaraltuk), így holnap Kékfrankost csinálunk belőle. Zalagyöngye, Generosa tegnapelőtt leszedve. Cserszegi, Bianka már rég elfelejtve. A Poloskei 20as, ma este szedunk belole.
Szeptember 7én szerintem akár már szedést is vállalok, ha valaki helyszínre szállitja a kombanjt!
Én is nem rég kezdtem a csemegeszőlő ültetését 4-5 éve, így már van termésem az elültetett fajtákból. Nem nagyban csinálom 20 tőkém van. Én is felültem a kevésbé ismert új fajták robogó vonatára. Most kezdem őket leváltani. Szerintem érdemes a régebbi magyar fajtákban is gondolkodni.
- Csabagyöngye
- Cardinal (tudom érzékeny fajta, reped ha éréskor esőt kap, de nem nagyban csinálod így azt az egy-egy tőke különösebb extra nélkül megvédhető)
- Éva
- Palatina
Kevésbé mutatósak, de nagyon jó ízű szőlők, gyerekeim inkább ezeket eszik, mint az új vonalas fajtákat.
Mmint hogy a hússzínű fajtákat jobban bántják, mint a fehéreket. De pl. a szuvenir-guzal kara-hamburgi féle kékeket is előszeretettel látogatják, főleg a fürtök belsejét.
én kiszedném (nálam a "kiszedném" azt jelenti, hogy "csákányt neki" ill. "nem ültetném semmi áron"), a foltossszárnyú muslica nagyon szereti, élvezhetetlenné téve a termését
Osszel tervezek 12db csemetet ultetni, ebben kernek segitseget. Osszeirtam a viszonylag konnyen es elfogadhato aron beszerezheto fajtakat. A sotet szinuek lennenek az altalam kiszelektaltak. Erdemes lenne kozuluk valamelyik lecserelni? Illetve melyiket raknatok meg a listahoz?
Sokan csak 10 l-ekben tudnak gondolkodni, de ugye nem mindegy, hogy az a 10 l hány tökére jut ki, mert függ a fuvóka állásától, az egyén tempójától és még sok egyébtöl.
A következö évekre neked is, másnak is a sokszor ismételt tanácsom, ami ugye nem a saját, hanem a badacsonyi kutatóintézet ezirányú kísérletén alapul:
virágzás után, kötödéstöl kezdve 3X 5%-os keserüsó-oldattal permetezni. jól keveredik a permetlében, de ugyanaz vonatkozik rá, int a kéntartalmú permetszerekre: 25°C fölött perzselhet. nem csökkentett adaggal dolgozni, nem beöntözni, hanem a levelekre lombtrágyaként kijuttatni. Én 600 l/ha lémennyiséggel dolgozom, sárga Albuz fuvókákkal, kb 5 km/ha sebességgel, ca. 10 bar nyomással, ez stihl hátipermetezöre vetítve kb. 50 töke/10 l permetlé kb. 3-as fuvókaállással, kényelmesen cammogva.
Az escánál a foltok apró pöttyként kezdik, csak késöbb válik a levél tigriscsíkossá, ahogy a foltok összeérnek, de mindig kötelezöen érközi nekrózissal jár.
A locsolás= esztelen víz kijuttatás, az öntözés= szakszerű vízutánpótlás. Ez utóbbi nem is annyira egyszerű.
Kertészeti vonalon már teljesen hétköznapi a hidrokultura, ahol szinte csak "problémát" jelent az élő talaj. Azonban egyre inkább "különbözőek" a kozetgyapoton és a taljon termesztett növények termései.
Nincs tapasztlatom intenzív körülmények között, nagy termesátlagot produlako szőlővel, de azt gondolom párhuzamosan ugyanaz lehet a különbség mint a paradicsommal. Más beltartalom, de nagyobb mennyiség -> nagyobb bevétel, több haszon. Saját felhasználásra nem biztos hogy ez a cél.
