Az amerikai Occupy mozgalom felvásárolta tucatnyi bajba került eladósodott ember leértékelt adósságtömegét és kijelentette, elengedte a tartozásokat.
Így sok olyan ember menekült meg a behajtóktól, akiket karácsonykor utcára tettek volna az adósság miatt.
A Hajdú Zrt. talán az egyik egyetlen jogfolytonos, magyar tulajdonú vállalat az "átkosból", ami ma is működik. Az inkriminált termékük azt hiszem egy licensz volt(olasz), ami ráadásul a maga idejében jó volt, és még utána is évekig(évtizedekig) működött. (Az a magyar vegyipar szerencsétlensége,hogy kezdetben nem tudtak mosóport gyártani hozzá,de máshoz sem). Tunézia nyaralás alatt találkoztam olyan hollandokkal, akik a 80-as években ezen termékek importjával foglalkoztak.
A közvetítő nyugodtan elvégezheti ezeket a vizsgálatokat.
Elvégezheti. De akkor is marad a felelősség. Jelenle, ha beteszel 1,000,000 Ft-ot, akkor az eloszlik az adott bank összes ügyfele között. Ha egy bebukik, akkor csak 10 Ft-ot buksz. Így lenne, aki jól járna, és lenne, aki bukja a teljes élet munkáját.
Bukás esetén pedig menne az egymásra mutogatás. Persze erre is lehetne biztosítást kötni, de az meg a jutalékot dobná meg.
A rendszer aránytalanul drágítani a kis összegű kihelyezéseket.
Nem megoldott továbbra sem a hosszú távú hitelezés. Mert lakáshitel 20-30 évre kell. Nekem van 5 millióm, de azt nem szeretném 2-3 évnél tovább lekötni.
Ne haragudj, de ez nevetséges. Az rendben van, hogy 3 százalékért odaadom a pénzem egy óriási banknak, de mindenféle gipszjakabnak, aki az utcáról esik be, ki a tököm fog pénzt adni? Azt hittem, érthetően kifejtettem, hogy a bankok létezése a kockázatvállalási hajlandóságon alapul. A betétes nulla közeli kockázatot hajlandó vállalni, a bank pedig pont ezért szintén nulla közeli kockázatot vállal a hitelezésnél (jelzálog, kezes, stb), nem befektet, cserébe viszont a hitel felvevője megtarthatja a teljes profitot sikeres vállalkozás esetén (-hitelkamat). Ezzel szemben egy befektetésnél a befektető a teljes kockázatot vállalja, aki meg befektetőt keres, az cserébe a tőkearányos profitot ajánlja, nem valami gagyi kamatot.
Rendre előkerül az iszlám bankrendszer című hülyeség, hogy ugye ott nincs kamat. Biztos vagyok benne, hogy a valóságban ott is nagyjából ugyanúgy működik az egész, csak bűvészkednek a szavakkal. Érdekelne, hogy néz ki egy lakáshitel. Simán el tudok képzelni olyan konstrukciót, amiben nincs kamat és mégis van. Mondjuk a bank megveszi a lakást és én bérlem tőle (kamat + kezelési költség + tőketörlesztés), miután kifizettem egy fix összeget a bérleti jogért (önrész), majd x év múlva a tulajdonommá válik a lakás. Természetesen az egész ugyanúgy megtoldva kb ugyanazokkal a kockázatkizárásokkal, mint nálunk.
Hát akkor persze, hogy olyat gyártanak. Ez igaz a bankok esetében is.
Kellett az hitel mindenkinek, mert bár nem engedhetnenk meg magunknak, de kell a kocsi mert hát csak, kell az ésszerütlenül nagy házépítés a magyarnak (cc. Orbán Viktor!) , kell a >1m méretű LCD/plasma TV hisz a szomszédnak is az van stb.
Te azt mondod, az ember a hibás, mert minden kell neki.
Én meg azt, ha kell neki, miért ne tudná megvenni?
A plazmatévén kívül ugyanis minden a munkareje ujratermtéséhez kell és ezt a munkabérből kéne megkapnia.
Ha mindenkinek lenne annyi fizetése mint mondjuk Ausztriában, akkor nem kellettek volna a hitelek.
Nem a régi termelőeszközöket fejlesztették, hanem teljesen újakat állítottak üzembe.
Nem teljesen így történt, mert pl sem a cukorgyárak, sem a növényolaj gyárak helyébe nem telepítettek újakat, ezeket csak megvették és lerohasztották, hogy a saját külföldön termelt áruikkal árasszák el a magyar gazdaságot. Sok ilyet lehetne felsorolni, de maradjunk a cukorgyáraknál.
A cukornál mindíg azt hozzák fel példának, hogy még szállítással is olcsóbb cukrot tudnak kínálni, mint a magyar gyártók. Nem kétlem, hogy így van, csakhogy azért, hogy 10 Ft-tal olcsóbb cukrot együnk mit adtunk fel?
Feladtuk magát a cukortermelő üzemeket, ha jól tudom hatot, x munkaerővel. Ezek az emberek munkanélküliek lettek.
Feladtuk az alapanyag, a cukorrépa termelést, mely ismét y termelő megélhetését lehetetlenítette le, ezek is munkanélküliek lettek.
De feladtuk a viszonylag olcsó szarvasmarha tenyésztést, mely a cukor végtermékére a répaszeletre épült.
És feladtuk még a gépgyártást, gépjavítást is.
És ez csak a cukorgyártás megszüntetésének hatása volt a magyar gazdaságra.
azt mondta, hogy ma egyetlen cél van, a mielőbbi avulás.
Ez az emberek felelossege!
Mert ugye mindenkinek azonnal az új modell (különösen az usaban az iphone es társai), a legújabb divat kell mindenből!
Hát akkor persze, hogy olyat gyártanak. Ez igaz a bankok esetében is.
Kellett az hitel mindenkinek, mert bár nem engedhetnenk meg magunknak, de kell a kocsi mert hát csak, kell az ésszerütlenül nagy házépítés a magyarnak (cc. Orbán Viktor!) , kell a >1m méretű LCD/plasma TV hisz a szomszédnak is az van stb.
Amúgy jól elhintették ezt a bankutálatot. Szó se róla, lehetnének olcsóbbak a hitelek. De bármilyen unortodox is legyen valaki, bankok nélkül életképtelen minden gazdaság. Széchenyi: Hitel ... ugyebár.
Kenyérgyárak nélkül is életképtelen lenne egy gazdaság vagy élelmiszerfeldolgozók nélkül. Mégsem vesszük jó néven, ha egy kenyérüzem a nagyobb profit reményében kilónként 30 dkg. verébszart kever a kenyérbe, mert az olcsóbb mint a liszt.
A bankok pedig éppen ezt csinálják.
Amúgy ki sem alakulhatott volna a jelenlegi helyzet, ha a tőkés vállalatok, - ide sorolom a bankokat is - csak tisztességesen végzik a tevékenységüket.
Tehát a profitjukat maximalizálva, de nem becsapva az embereket.
Ugye te sem gondolod komolyan, hogy 20 év alatt semmilyen technikai fejlesztés nem történt volna? Hiszen 1960-80 között is fejlődött a technika.
A Minimat mosógépek pedig éppen, hogy jók voltak. Ezt nem én mondom, hanem egy mosógépszerelő aki régebben itt valamelyik fórumon válaszolt a feltett kérdésekre.
Arra a kérdésre, hogy pl. miért penészesednek a mai mosógépek, amikor már 35 évvel ezelőtt is képesek voltak a magyarok olyat gyártani amely nem penészesedik azt mondta, hogy ma egyetlen cél van, a mielőbbi avulás.
Azt viszont valószínűsítem, hogy ha nem injektálnak ide akkora tőkét, mint ami megtörtént, akkor még működnének a Hajdú Minimatok, meg a Lehelek, és - csak példaként kiegészítve - a mobiltelefonia helyett a jó öreg crossbar-masinák csattognának a Lipót telefonközpontban, és még mindig várnánk 5-8 évet egy telefon-áthelyezésre.
Ez nagy valószinüséggel nem jön össze. Ugyanis a magánszemélynek nincs meg az a tudása, tapasztalata és kockázatviselő képessége, hogy a partner hitelképességét megitélje.
A másik dolog, hogy ezzel a módszerrel nem lehet a "konyhapénzt" kihelyezni. Ez az a pénz, ami 100,000-es nagyságrendben van és nem lehet mondjuk 20 évre lekötni.
De igazad van, nem jól fogalmaztam. Nem a régi termelőeszközöket fejlesztették, hanem teljesen újakat állítottak üzembe. Pl. a Hajdú szuper automata mosógép már nem állna meg a piacon. Vagy akár a LEHEL sem. Azt viszont nem tudnám megmondani, hogy ezeket ki vette meg.
Másik alternatíva, hogy a bankok csak közvetítői tevékenységet végezhetnek. Valakinek van 5 millája, amit 3% kamatért fialtatna, és valakinek kéne 5 milla, adna érte 3%-ot meg egy keveset, akkor összehozza őket.
Mert ennyi erővel a költségvetést is feloszthatnák a népek között. Amúgy jól elhintették ezt a bankutálatot. Szó se róla, lehetnének olcsóbbak a hitelek. De bármilyen unortodox is legyen valaki, bankok nélkül életképtelen minden gazdaság. Széchenyi: Hitel ... ugyebár.
"Például (hogy visszatérjek a topiktémához) megszavazhat olyan kormányt, amelyik nagyon szigorúan bánik a bankokkal és nem engedi, hogy azok visszaköveteljék a hitelt."
A bank meg lelép a betétesek pénzével, utána pedig jön az össztűz az országra. Ha nagyon kekeckedünk (aminek egyébként szinte semmi esélye) nagyon hamar Észak-Korea szintjén találhatjuk magunkat.
A világ adóssága több, mint amennyi pénz forgalomban van, tehát az adósságokat lehetetlen kifizetni. Az már csak hab a tortán, hogy a pénz sem ér annyit, mint amennyire tartják, ugyanis kérdéses, hogy mi áll mögötte?
Azok a termelőeszközök nehzen nevezhetők tőkének, elavultak voltak. Hogy lett volna-e pénze az államnak befektetni a fejlesztésbe azt innen megítélni nem tudom. De az biztos, hogy a sokat emlegetett működő tőkének való eladást nem így gondoltuk. Hogy miért vásárolták meg a külföldiek, Egy akkor még innen elérhető Kelet-európai piacért és a képzett munkaerőért. Vagyis nekik, csak a termelőeszközök fejlesztésébe kellet beruházni.
