Hiába fix kulcsos most például az adó, az egymilliós jövedelmű nem fog tízszer annyiért kórházat nyomni, mint a 100 ezres jövedelmű. Nem lesz neki tízszer annyi gyereke, nem megy tízszer annyi úton stb.
ezzel szemben te 20x - 30x annyi kórházat, gyereket, utat akarsz róla lehúzni...
És létrehoznál kötelező biztosításokat ezek fedezésére, így az apanázsból kéne fizetni ezek biztosítását.
Kérdés: maradna az apanázsból 5 szabadon elkölthető forint? :))) Ha nem, akkor minek ez az egész, hisz csak épp ott vagyunk, ahol most.
Erre a válaszod, úgy emlékszem, az volt, hogy mivel csak csupa gép foglalkozna az utalásokkal, csökkenne a korrupció szintje valamint a közalkalmazottak és közintézmények száma.
Viszont nem ismered igazán a piaci alapú biztosítások működését, és nem veszed figyelembe, hogy amit ezeken nyerhetsz esetleg, az el fog menni a biztosításokat kínálók nyereségére, az új rendszerek fenntartására...
Pont tegnap írtam le, hogy miért vagyok itt, szóval ezzel mellélőttél. Az örökmozgóval való párhuzamból pedig (még mindig) hiányzik az érvelés. Hiába mondod el sokszor, hogy de hát nem-mű-kö-dik, mert én minden egyes alkalommal vissza fogok kérdezni, hogy miért.
Dehogy nincs. Legfeljebb nem úgy hívják. A fejlett EU-s tagállamokban gyakorlatilag létezik ez az intézmény, garantáltan megkapod azt a segélyszintet, amit a te apanázsod is biztosítana. Egyébként tautológia, amit művelsz, gyakorlatilag azt magyarázod, hogy nem hiszed el, hogy az örökmozgó lehetetlen, ameddig valaki meg nem csinálja, és a kipróbálásakor be nem bizonyosodik...
Közben nem veszed észre, hogy már ezerszer megcsinálták, és sosem működött - nem vagy képes feloldani azt az ordító ellentmondást, hogy számodra csak az minősül örökmozgónak, ami valóban örökmozog, ám ilyen ugyebár nincs (szerinted mégnincs), és ezek után vársz tovább..
Amit te rendszerként leírtál, az tulajdonképpen a szocializmus egy fajtája, és elemeiben kipróbáltan megbukott. Még valami: egereken talán, de embereken, társadalmon nem kísérletezünk, soha senki sehol nem fogja kipróbálni ezt a hülyeséget, amikor úgyis előre láthatóan szörnyű vége lesz. Ez bizonyos - és ez neked már elég, hogy életed végéig szilárdan hihesd: tökéletesen működne a szisztémád, csak ki kellene próbálni...
"Sehol a világon nem áll meg a maga lábán, tisztán piaci alapon az oktatás, a kultúra (legtöbbször még az egyházak-hitélet, a tömegsport, de természetesen a rendvédelem, közigazgatás sem)."
Mint ahogy sehol nincsen még apanázs. Ha kiragadsz egy elemet, és arról önállóan akarsz véleményt mondani, szükségszerűen téves következtetésre fogsz jutni.
Sehol a világon nem áll meg a maga lábán, tisztán piaci alapon az oktatás, a kultúra (legtöbbször még az egyházak-hitélet, a tömegsport, de természetesen a rendvédelem, közigazgatás sem).
Ahol ezt ilyen alapon akarják mégis megoldani (vagy nincs is forrás másra) - ott ezek legtöbbször vagy nem is léteznek (rengeteg kis harmadik világbeli országban még tisztességes középfokú oktatás sincs, felsőfokú pedig egyáltalán nincs, nincs színház, nincs tömegsport, nincs semmi...), vagy siralmas a színvonaluk, vagy csak a lakosság egy egész kis része fér hozzájuk, vagy ezek kombinációja a jellemző...
Borzasztó szamárságokat vizionálsz, elképesztő hülyeségeket, mellesleg az is tisztán látszik, mennyire nem vagy tisztában az ország nemzetközi relációban elfoglalt helyzetével, érdekérvényesítő képességével. Szabályos Bangladest csinálnál belőlünk a rendszereddel pár év alatt - és ezt minden épelméjű ember tisztán és előre látja.
"Mert az nincs annyi. Ugyanis az emberek nagy része nem kap szabadon felhasználható részt, te meg mindenkinek adnál."
Ja, hogy így értetted. Oké, így már tiszta. Nos, persze, naná, hogy nem csak a szociális címkéjű jelenlegi kiadások lesznek az apanázs fedezete. Ami ma oktatásra, agrártámogatásra, egyházaknak, kultúrára, gazdaságfejlesztésre stb. megy, az is átcsoportosítható lesz ide.
"Ezeket én úgy értelmeztem, hogy állami semmiképp nem lehet."
Akkor rosszul értelmezted. De nyelvtanóra irányába tényleg nem szeretnék elmenni.
"Vagyis eredetileg bizony hogy olyan apanázsról beszéltél, ami biztosít egy minimalista megélhetést."
Szerintem évekig elvitatkozhatunk azon, hogy ki mit nevez nyomornak, vagy "minimalista megélhetésnek". A garzonlakás rezsije, plusz valamilyen kaja, ruha + minimum biztosítások az szerintem nem több, mint nyomor.
""Vagyis az alapjövedelemből 15% eü, és hány százalék kötelező felelősségbiztosítás? És az a biztosító piaci alapú?"
Gyanús, hogy a 15% ménkű kevés lenne. Én 25-30%-ra tippelnék inkább. Súlyos összeg az. Igen, piaci alapú az egész, az állami részarány bármiféle kikötése nélkül."
+:
"Az állam NEM VON LE járulékot ilyen célra. Neki kell választania a lehetséges szolgáltatások közül. Az állam ODAADJA a pénzt. Ez nagyon fontos, hogy így legyen, minden szinten."
Ezeket én úgy értelmeztem, hogy állami semmiképp nem lehet.
De ha már visszaolvastam, hogy megtaláljam ezeket, idéznék valamit tőled az apanázsról:
"Egy szóval sem mondtam, hogy nem fog nyomorogni. Bármennyire is próbálják a többiek közül páran beállítani, hogy ez mekkora dúskálás. Nem az. Nagyon beosztva életben lehet vele maradni, egészségesnek lehet vele maradni, és ennyi."
Vagyis eredetileg bizony hogy olyan apanázsról beszéltél, ami biztosít egy minimalista megélhetést.
"Szóval progresszív adózást szeretnél, többet vennél el a többet teljesítőktől, hogy a heréknek add."
:) Sejthettem volna, hogy ebbe belekapaszkodsz. Nem tanítanak közgazdászéknál valamit arról, hogy mi az elvonás progresszivitása, és mi a visszaosztási rendszer egészéé? Mert ez a kettő szerintem különböző. Hiába fix kulcsos most például az adó, az egymilliós jövedelmű nem fog tízszer annyiért kórházat nyomni, mint a 100 ezres jövedelmű. Nem lesz neki tízszer annyi gyereke, nem megy tízszer annyi úton stb. Valamennyivel többet ki fog szedni a rendszerből talán, de nem arányosan. Így aztán a visszaosztási rendszer kimenete mindenképpen progresszív ma is, és valószínűleg az összes nyugati országban ez így van.
"(Hoztam peldakat! Ebadot csak kutyatulajdonosoktol. Dohanyadot csak cigarettazoktol! ... NEM PEDIG MINEDNKITÖL !!! Hogy miert? Hat azert, mert logikailag IS odatartozik, HOZZAJUK, nem pedig egy ködös ~50%-os katyvaszba, amit mindenki fizet !)"
Az milyen logika, hogy az a neve, tehát oda tartozik? Bocs, de átnevezem, és simán máshova fog tartozni. Én azt gondolom, hogy egy elvonás vagy adó, tehát beszedem ott, ahol tudom, hogy máshol többet oszthassak, vagy pedig járulék, és akkor pedig ott helyben kell ráfordítani arra a célra, amire elszedtem. Ha a kutyások adóját a kutyák által okozott károkra fordítják, akkor azt kár ragozni. Feltételezem, hogy nem ezért hoztad fel példának, hanem azért, hogy a nagy büdzsét rakjuk össze ilyenekből. Nemhogy arról nincs szó, hogy ezt én ne érteném, hanem pont ez az, amit túl szeretnék haladni a kezdetek óta.
A katyvasz szerintem az, amikor van kutyaadó, macskaadó, füstadó, azt összeöntjük, és jól elsumákoljuk, hogy mire megy. Ehhez képest kristálytiszta, hogy ha van jövedelmed, akkor jön a balta, és lenyisszantja az 50%-ot. Ez megy egyetlen helyre, ahonnan posta fordultával jön belőle az apanázs. Az egész levezetés ráfér az átutalási közleményre: átlag jövedelem x, adókulcs y, tessék itt van xy összeg. Ennél kevésbé katyvaszosat nem tudok elképzelni.
"Hogyan müködik egy vallalat? Milyen egyeb terhei vannak? Miert invesztalna? Mit kezdhet a nyeresegevel? Milyen aron tud termelni? Milyen a müködesi biztonsaga (tehat, hogy pl. nem valtoznak meg hirtelen a jatekszabalyok)?"
Az összes együttműködő hatóság (tevékenységi körtől függő, hány ilyen van) részvételének rezsi költségét ki kell fizetni, továbbá a termékdíjak értelemszerűen fizetendőek, de megfelelő technológiával utóbbi komolyan redukálható. Természetesen van útdíj, és egyéb használati díjak, más semmi. Cégnek működés közbeni adója nincs. Invesztálni a bürokrácia mentesség (nincs adóbevallás!) és a befektetési összeg adómentessége, és a stabil környezet miatt lehet érdemes leginkább. A nyereségét ha bent hagyja a cégben, akkor nem adózik utána. Ha leányvállalatot alapít belőle, akkor sem. Csak akkor, ha kiveszi magyar a céges körből, akkor kompenzációs adót kap rá. A termelési árakat két tényező bolygathatja meg: egyik a munkabérek, a másik a nyersanyagárak differenciálódása. Az apanázs miatt a munkabérek ténylegesen beárazódnak, a termékdíj pedig olcsóbbá és drágábbá is tehet nyersanyagokat. Egyik folyamat irányát sem tudom, merre lukad ki. A működési biztonsága példátlan, mert a költségvetésből kivezetett adókasszák önállóan utánhangolnak a törvény által megjelölt célok mentén, és ez a folyamat megjósolható. Az állami beavatkozás megszűnik.
"A pudding probaja az eves. Ha nem lehet az egeszet valahogyan letesztelni (realis körülmenyek között, elöbb talan szimulalva, majd valos, elö emberekkel is), akkor mi lenne a következö lepes?"
Nagyon szeretném, de még elméleti szinten sem állt össze úgy, hogy erre méltónak tartanám.
"Mely orszag ugrana bele es venne at egy kiprobalatlan rendszert (amelynek fontos parametereit elöször elöben kellene kikiserletezni, azzal tetszöleges nekifutasi költsegeket okozva)?"
Fogalmam sincs. De nem is akarok ilyenekről fantáziálni. Mindig a következő lépésre koncentrálok. Most azt kéne elérni, hogy a ti segítségetekkel legalább az én fejemben szűnjenek meg a kételyek. Ha összeállt a reendszer, akkor fogom tudni úgy elmagyarázni, hogy meggyőzzelek benneteket. És ha elméletileg kerek, akkor van értelme továbblépni, azt gondolom.
"A versenyképesség valóban komplex dolog, de például azért dolgoztatnak nálunk a német cégek (már, aki dolgoztat), mert mindenekelőtt EU tagok vagyunk (tehát bármiféle szabályozás, vám, sőt, adminisztráció nélkül, teljesen szabadon) áramlanak az áruk tőlünk a többi EU-s országba (az EU tagság megszűnése tehát ab ovo okafogyottá tenné az itt termelést),"
Ez szépen hangzik, csakhogy nem az EU tagságunkkal kezdődött itt a termelésük.
"beleillünk a logisztikai láncba (nem vagyunk messze, a közlekedési útvonalakon vagyunk, így például a német autógyáraknak a szokásos just-in-time rendszerben biztosítható innen a részegységen beszállítása még gazdaságosan, stb..)"
Szerencsére ezt nem fogom tudni elrontani ;)
"Ez egyszerre több tényező - amelyből akár egyetlen egyen is fejreállhat az egész történet, a te rendszeredben pedig ebből több is fejre fog állni..."
El tudod magyarázni lépésről-lépésre, részletesen, hogy hogyan borulnak fel a dolgok?
"Azt meg csodálom, hogy nem veszed észre: a te saját szisztémádban nagyjából ugyanannyi, de inkább még több adót szednél el az aktívaktól, mint most, de cserébe már mindenért fizetniük kellene, amiért most még nem kell (vagy messze nem annyit)."
Amikor ezt írod, figyelembe vetted-e a következőket?
- Most 49% az elvonás szuperbruttóhoz képest, én 50%-ot saccolok (kérem, hogy példáról beszéljünk, és maradjunk meg ennél az értéknél), ami ugyanannyi.
- A fizetőssé vált szolgáltatásokkal szemben a leadózott jövedelméhez képest pluszban megkapja az apanázsát, ami kb. 100 ezer forint.
- Az Áfa és a jövedéki adó eltűnése a keresetének vásárlóértékét megnöveli.
- A termékdíj ugyan borogatni fogja az árakat, de rá is irányítja a figyelmet az alacsonyabb termékdíjú árukra, szolgáltatásokra, ezért nem mondható el róla, hogy egyértelműen drágít.
"Másfelől: annyi apanázst biztosítanál sokaknak - amennyiért most meg kell dolgozniuk. Szerinted mekkora hányaduk nem lenne hajlandó ezek után dolgozni?"
Meggyőződésem, hogy ez a kulcsmondat. Élőben egészen biztosan el tudnám magyarázni, írásban már ki tudja, hányadszor futok neki. Szóval a mai rendszer azért nem motivál munkára, mert minél több a megdolgozott pénzed, annál kevesebb segélyre van esélyed. Mindenütt ott van a feltétel, hogy ennyi és ennyi egy főre eső jövedelem alatt. Kifejezetten bukni lehet azon, ha valaki elmegy dolgozni. Az apanázs alanyi jogon jár, kapja az is, aki dolgozik, és az is, aki nem. Aki dolgozik, egyértelműen többet kap, tehát helyreállt az igazság. Nincs kunyerbálás, mert az apanázs minimum és maximum is egyben, ha többre vágyik, tessék dolgozni.
"Próbáljuk magyarázni, próbáljuk - de hiábavalóan..."
Majdnem talált :) A kimondottan nem állami rész nem igaz. Annyi igaz, hogy versenyeztetve. Ha beszáll az állam, beszáll, ha nem, nem. De az is lehet, hogy az állam lesz az egyedüli versenyző. Az, hogy állami vagy nem, nem kritériuma a modellnek.
"Azt mondtam ugyanis, hogy mindamellett, amit most is fenn kell tartani, még sokkal többet kell adni az embereknek (ezt te úgy érted, hogy a teljes apanázsra gondolok, holott egyáltalán nem)"
Valóban ezt mondtad, és így értettem.
"nyilván úgy tervezed az apanázst, hogy abból még a mindenféle biztosítások befizetése után is maradjon (gondolom, de légy szíves írd le, ha nem így gondolod, bár akkor érdekes elfantáziálni az apanázs által koclázatmentesített olcsó hitelekről, munkabér-emelkedésről)."
Igen, így tervezem. Eddig stimmel.
"Jelen pillanatban pedig az emberek nagy része alanyi jogon nem kap semmit (így, ha az apanázsból a te rendszeredben maradna neki bármennyi, azzal máris sokkal többet kell szétosztani az embereknek, mint eddig)."
Itt térünk el. A visszaosztás megnyilvánul ingyenes szolgáltatásokban (oktatás, eü, úthasználat stb.) és konkrét segélyekben. A segélyek szabadon felhasználhatóak, akkor is, ha tettek mindenféle kísérleteket ennek korlátozására, meglehetős kudarccal. A kiosztott, szabadon felhasználható részt ha szétosztom egyenletesen, az miért nem lehet fedezete az apanázs megmaradó részének?
"Az pedig rém ellenszenves, ogy nem voltál hajlandó advó konkrét számokkal felépített kérdésére válaszolni, mert állítólag leírtad már."
A 8-as hozzászólásban volt leírva, amit ha nem olvasott el, akkor semmit sem olvasott. Nézd, én sokféle módon tudok beszélgetni, de úgy, hogy madárnak néznek, úgy nem. Ő ragaszkodott hozzá, hogy de márpedig istenbizony mindent elolvasott, miközben nem. Tiszteljen meg már azzal, hogy annyit mond, bocs Andro, nincs időm végigolvasni, leírnád nekem. Eddig mindenkinek leírtam külön, aki kérte. Ennyi.
A 8-asban pedig ez volt:
Nézzünk példákat.
Az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy az átlag jövedelem 200 ezer forint. (Szintén fogalmam sincs, mennyi lesz.) Az alap juttatás 100 ezer forint, mindenki kapja, tehát ennek az átlaga is egyben 100 ezer forint. Ennek forrása az a jövedelem, aminek átlaga 200 ezer, tehát az adókulcs 50%. (Értetted? Ha nem, olvasd vissza, és csak akkor menj tovább, ha már világos.) A példákban azt fogjuk nézni, hogy az elvonás és visszajuttatás összességében milyen adókulcsot eredményez.
Munkanélküli: nem kap semmit, nem fizet be adót, viszont megkapja a 100 ezret. Adókulcsa mínusz végtelen százalék :)
Aki 100 ezres fizetést kap: leadóz belőle 50 ezret, majd megkapja a 100 ezrét, összesen ez 150 ezer pénz. Igazságos, mert mivel többet keresett, mint a másik, többet is kap. (Adókulcs: mínusz 50%.)
Aki 200 ezres fizetést kap: leadóz belőle 100 ezret, de majd vissza is kapja. Adókulcsa 0% (!!)
Aki 300 ezres fizetést kap (tehát átlag fölött!): leadóz belőle 150 ezret, visszakap 100 ezret, összesen 250 ezer. Effektíve csak 50 ezer tőle az elvonás, ami a 300 ezernek cca. 17%-a. Átlag feletti jövedelemnél!!
Aki 500 ezres fizetést kap: adóz 250 ezret, kap 100 ezret, az effektív elvonás tőle 150 ezer forint. Adókulcsa 30%. Kezd emelkedni, ugye? Kapisgáljátok már, ugye?
Ugorjunk egyet. Aki 1 milliós fizetést kap, az 500 ezret fizet be, 100 ezret kap vissza, 40% az adókulcsa. Aki 2 milliót, annak 45%.
Miért jobb ezt 30 helyről beszedni, majd összeönteni, és utána így-úgy osztogatni?
Na, ha ezt megerted, akkor tudnank folytatni.
(Hoztam peldakat! Ebadot csak kutyatulajdonosoktol. Dohanyadot csak cigarettazoktol! ... NEM PEDIG MINEDNKITÖL !!! Hogy miert? Hat azert, mert logikailag IS odatartozik, HOZZAJUK, nem pedig egy ködös ~50%-os katyvaszba, amit mindenki fizet !)
Azonkivül jol elvagy a felkommunista elosztas elvenek molyolasaval. Elosztani pedig csak azt lehet, amit megtermelnek! Tehat nem artana nehany gondolatot aldozni a termelesi oldalnak. Hogyan müködik egy vallalat? Milyen egyeb terhei vannak? Miert invesztalna? Mit kezdhet a nyeresegevel? Milyen aron tud termelni? Milyen a müködesi biztonsaga (tehat, hogy pl. nem valtoznak meg hirtelen a jatekszabalyok)?
A pudding probaja az eves. Ha nem lehet az egeszet valahogyan letesztelni (realis körülmenyek között, elöbb talan szimulalva, majd valos, elö emberekkel is), akkor mi lenne a következö lepes?
Mely orszag ugrana bele es venne at egy kiprobalatlan rendszert (amelynek fontos parametereit elöször elöben kellene kikiserletezni, azzal tetszöleges nekifutasi költsegeket okozva)?
A versenyképesség valóban komplex dolog, de például azért dolgoztatnak nálunk a német cégek (már, aki dolgoztat), mert mindenekelőtt EU tagok vagyunk (tehát bármiféle szabályozás, vám, sőt, adminisztráció nélkül, teljesen szabadon) áramlanak az áruk tőlünk a többi EU-s országba (az EU tagság megszűnése tehát ab ovo okafogyottá tenné az itt termelést), másodsorban beleillünk a logisztikai láncba (nem vagyunk messze, a közlekedési útvonalakon vagyunk, így például a német autógyáraknak a szokásos just-in-time rendszerben biztosítható innen a részegységen beszállítása még gazdaságosan, stb..) - és csak ezek után jönnek a bérköltségek, adók. Ez egyszerre több tényező - amelyből akár egyetlen egyen is fejreállhat az egész történet, a te rendszeredben pedig ebből több is fejre fog állni...
Azt meg csodálom, hogy nem veszed észre: a te saját szisztémádban nagyjából ugyanannyi, de inkább még több adót szednél el az aktívaktól, mint most, de cserébe már mindenért fizetniük kellene, amiért most még nem kell (vagy messze nem annyit). Nem is gondolod végig, hogy erre nem lenne hajlandóság? Másfelől: annyi apanázst biztosítanál sokaknak - amennyiért most meg kell dolgozniuk. Szerinted mekkora hányaduk nem lenne hajlandó ezek után dolgozni?
Vég nélküli szócséplésbe fulladunk, mert teljesen alapdolgokon hasal el ez a te végeredményben tisztán kommunisztikus rendszered, és ezt nem vagy képes/hajlandó megérteni.... Próbáljuk magyarázni, próbáljuk - de hiábavalóan...
Igen, de ő a már szétosztott alapjövedelemből akarja beszedni kimondottan nem állami biztosítások formájában az eüre és egyéb felelősségbiztosításokra való pénzt, ha jól értem.
De majd biztos kiderül, hogy el se olvastam, amit írt. :)))
"nem tudok mit kezdeni az olyanokkal, mint pl. Nóra, aki 980 hozzászólásnyi beszélgetés után ki bírja jelenteni, hogy azért nem jó, mert az apanázs költségein felül még ott van a nagy ellátó rendszerek költsége"
Kérlek, idézd már ezt tőlem.
Azt mondtam ugyanis, hogy mindamellett, amit most is fenn kell tartani, még sokkal többet kell adni az embereknek (ezt te úgy érted, hogy a teljes apanázsra gondolok, holott egyáltalán nem) - és ezt azért mondtam, mert nyilván úgy tervezed az apanázst, hogy abból még a mindenféle biztosítások befizetése után is maradjon (gondolom, de légy szíves írd le, ha nem így gondolod, bár akkor érdekes elfantáziálni az apanázs által koclázatmentesített olcsó hitelekről, munkabér-emelkedésről). Jelen pillanatban pedig az emberek nagy része alanyi jogon nem kap semmit (így, ha az apanázsból a te rendszeredben maradna neki bármennyi, azzal máris sokkal többet kell szétosztani az embereknek, mint eddig). Vannak, akik kapnak ilyen-olyan jogcímeken, de az jócskán kis rész.
De tényleg feladtam, azzal a nagyképű korlátoltsággal, amivel működni vagy hajlandó, senki nem fog tudni semmit kezdeni.
Az pedig rém ellenszenves, ogy nem voltál hajlandó advó konkrét számokkal felépített kérdésére válaszolni, mert állítólag leírtad már. Nem tudom, mi volt a célod a topikkal, de ha ennyi türelem és energiaráfordítás nem fé bele a részedről, akkor ezzel meg is adtad a fontossági szintjét.
(Amúgy sokszor eszembe jutott, hogy mesterséges intelligenciát szimulálsz, valamféle fordított Turing tesztet építesz...)
Ugyanis nem versenyképes azokkal a gazdaságokkal, ahol olcsóbban dolgoztatnak, stb.
Gondold végig a versenyképesség oldaláról a rendszeredet."
Azt gondolom, hogy a versenyképesség komplex dolog. A német autógyárak se hülyék, hogy idehozzák a termelésüket, és nem Indiába. De Németországban is több a munka, mint nálunk, pedig egy hangyányit többet kell ott adni a dolgozónak.
A versenyképesség alapvető cél. Sajnálom, hogy sokan azt gondoljátok, ezt elhanyagolom, pedig nem. Ezt tartom a legfontosabbnak, mert először is tőke kell, hogy itt legyen, vállalkozások kell, hogy működjenek. Csak akkor lesz megtermelve az, ami szétosztható. A versenyképességét ennek nagyon nehezen tudom megítélni, mert az alapelvek adták ki azt a modellt, hogy az invesztíció erejéig adómentes a kivett jövedelem, azon felül pedig jön az általános kompenzációs kulcs. Egészen addig, hogy nem akar kivenni belőle, nem érzékel adót a vállalkozó. Igazából a nagyokat kéne szerintem megkérdezni arról, hogy egy ilyen elborult megoldás hogyan jön be nekik. Ha nekik ez nem eléggé versenyképes, akkor bukta van. Meg értelemszerűen kritikus a kompenzációs adó kulcsa. 5% ide vagy oda sorsdöntő lehet, márpedig ennél jóval pontatlanabb lehet a becslésem.
Elnézést, de én egy alapelvet szeretnék végigvezetni, nem pedig létező megoldásokat csűrni-csavarni. Németország hiába nagy, és hiába van ott minden katonás rendben hozzánk képest, náluk is ugyanaz az alaphiba van jelen: ők is alapvetően onnan szednek be adót, ahonnan lehet, majd az így beszedett össz pénzt szétosztják önkényesen. Meggyőződésem, hogy ezzel a rendszerrel van a hiba alapvetően, és ezt kéne másképp csinálni. Márpedig a másképp csinálásban nem ad semmiféle támpontot a példa. Például ha definiálok egy elemi célt, ami az alacsonyabb jövedelműek támogatása a magasabb jövedelműek kárára, akkor ez egyetlen cél, és nem több. A definíciója adja a behajtás és a kiosztás egyszerűségét. Miért jobb ezt 30 helyről beszedni, majd összeönteni, és utána így-úgy osztogatni? Azon kívül, hogy a politikusok kegyként állíthassák be, amikor egy rétegnek odadobnak belőle valamennyit? Azért, hogy a nagy kuszaságban ne lehessen nyomon követni, hogy végülis ki mennyit kapott belőle, és így többet lehessen lopni? Kérlek, mondj gyakorlati érvet, mert az, hogy a németek is így csinálják, nem eléggé jó érv.
"Nos, nem egyetlen, hasraütessel meghatarozott központi adobol, hanem szelektiv adokbol szarmazik a bevetel jelentös resze."
Elnézést, de csak a becslése hasraütésszerű. Ha feltételezzük, hogy működik, akkor kőkeményen beszabályozza magát a megfelelő értékre, nulla költséggel elintézi az újraelosztás 80-90%-át, és bárki, aki ránéz a kiutalási értesítőre, tudhatja, hogy nincs ellopva belőle egy cent sem. Ehhez képest milyen pluszt nyújtanak az önkényes szelektív adók? (Önkényes, mert nem célfinanszírozásra van fordítva.) Szerintem is kezelni kell az alkoholizmust, nikotinfüggőséget, és ezért kell az ilyen termékekre külön adó, de az ilyen külön adókat az adott probléma kezelésére kell fordítani. Így értelmes egy szelektív adóztatás, és nem úgy, hogy ha cigizik, akkor büntessük meg azzal, hogy vele fizettetjük ki a nyugdíjak felét.
Szeretnék neked számokat produkálni, de ezen a módon nem tudok.
"Szóval a tervezeted onnan indul, hogy ki kell lépni az EU-ból."
Nem. Ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor a tervezés jelenlegi fázisában nem alapkövetelményként, hanem csak előnyként van figyelembe véve az EU tagság megtartása.
Tul sok a szo, keves a szam. Miert ne lehetne egy meglevö, müködö (közel kiegyenlitett) gazdasagbol es annak a (leegyszerüsitett) adofajtaibol kiindulni?
Vegülis nem annyira bonyolult, összetett, hogy ne lehetne elmenni rajta.
Az nem tetszik, hogy hasraütessel megallapitunk egy központi adot, amit aztan "laposan", mindenkire kaptafaszerüen rahuzunk.
Pl. el lehet dönteni, hogy akarunk-e ebadot szedni. Ha azt mondjuk, hogy igen, mert a kutyak altal okozott többletköltseget valahonnan fedezni akarjuk, akkor szedjük. De ne a kutya nelküli biciklistaktol, vagy a szinten kutyaval nem rendelkezö balettancosoktol ... :-)
Vegyük elö a kepen levö spiralbol az elsö 10 legnagyobb adonemet. A nagy karika iranyabol a kis karikak fele.
1. Áfa
2. Alkalmazotti fizetesek adoja.
3. Energiaado.
4. Iparüzesi ado.
5. Egyeb jövedelemado.
6. Cigarettaado.
7. Tökejövedelmek utani ado.
8. Kamatjövedelemre kivetett altalanos ado (a kamat ~30%-a).
9. Az uj tartomanyok tamogatasara kivetett ado.
10. Ingatlanado.
Nos, nem egyetlen, hasraütessel meghatarozott központi adobol, hanem szelektiv adokbol szarmazik a bevetel jelentös resze. Ezek mindegyike valamilyen konkret celt szolgal es arra is lesz (többe-kevesbe) forditva.
Induljunk ki abbol, hogy kb. ennyi, logikailag szetvalaszthato adonem (valojaban kb. 30) ami eleg a minimalis funkciok biztositasara. Enelkül egy allam manapsag nem letezhet (kb. a GDP 20%-rol van szo). A 10 legfontosabb adonem lefedi az összadobevetel ~80-85%-t). Vagyis nincs szamtalan kusza adotipus, hanem nehany fö fajta, a többi pedig kicsit cizellalja a különbözö funkciokat, mint pl. sörado, pezsgöado, vagy kave, lottoado (szerencsejatek). Ezeket az fizesse meg, aki igenybeveszi, ne pedig pl. egy nemdohanyzobol csavarjak ki a dohanyadot ...
(Ebben pl. nincs benne semmilyen nyugdij-JARULEK, eü.-JARULEK, ... mert azok nem adonemek, hanem jarulektipusok, vagy pl. a munkanelküli BIZTOSITAS, ...)
Tehat itt egy müködö pelda. Innen lehet(ne) elindulni.
