A jövő záloga a fenntartható energia ellátás.
Olyan lehetőségeket keresek, amivel óvom a környezetemet, és kímélem a pénztárcámat.
Mi a véleménye a felhasználóknak és a szakembereknek a fent említett eszköz hatékonyságáról és élettani hatásairól?
Mindenekelőtt az lenne a kérdés, hogy ténylegesen hatékonyabb a földgáz használatánál?
Akkor te többet tudsz a mágnesességről, mint Veszely Gyula és Hidasi Béla együtt.
Végre valaki elmagyarázza nekem, hogy mitől van a hiszterézis, és abból hogyan keletkezik hő.
Elfelejtették mondani, mielőtt beiratkoztam az egyetemre, hogy már eleve mindent is kellene tudnom. Mert ott csak csapatépítő tréningben lesz részem. Nem baj, ha semmit nem tudsz, mi akkkor is egy csapat vagyunk.
Két fajta oktató van az egyetemen, mint szélső határérték. Az egyik lusta még tanítani is. A vizsgán pedig mindegy, hogy mit beszélsz, csak járjon a szád. A másik véglet pedig mindenféle körmönfont kérdéseket tesz fel. Főleg olyanokat, amit a csapatépítő tréningen soha nem tanítanak.
Tehát az első kérdésem, hogy mitől van a hiszterézis. Annyit mondtak, hogy a mágneses tartományok nem feltétlenül esnek egybe a krisztallit határokkal.
A második kérdésem pedig az, hogy a magnetostrikció miatt hogyan emelkedik a hőmérséklet az anyagban? Úgy képzeljem el, hogy a mágneses erővonalak mentén összemegy az anyag, arra merőlegesen pedig megnyúlik?
Egyébként meg nagyon jól van feltéve az a vitatott kérdés. rot H
"Örvényáramokkal minden fém mágnesezhető, vagy nem?"
Már a kérdés feltevése is nagy tudatlanságot árul el (ezzel a megjegyzésemmel nem ekézni akarlak, csak tényt állapítok meg... remélem nem haragszol érte).
Sajnos kevesen tudják, hogy az indukciós főzőlapban a hő két effektusnak köszönhetően "keletkezik".
1.) Az örvényáramok következtében, ami minden fém esetén létrejön,
2.) A ferromágneses anyagok átmágnesezése során a hiszterézis hurok területével arányosan keletkezik hő.
Az indukciós főzőlap működése során nem 50Hz-es frekvenciát használ, hanem 25KHz-és 40KHz közöttit (van ahol még ennél is nagyobb). Így az átmágnesezési melegedés egyátalán nem mellékes. Ahogy a transzformátorokban itt is lehet beszéllni réz és vas veszteségről, csak itt ez a két effektus adja a főzéshez a hőt!
A főzőlapban lévő síktekercs a ferromágneses edény nélkül nagyon kis impedanciájú, megszalad az áram, az áramkör végül letilt és kiírja nincs edény...
A fenti idézett kérdést én "Minden fémben indukálódik örvényáram?" formában tenném fel, és a válasz igen. így már az is érthető, hogy csak a ferromágneses edényeket fogadja el a főzőlap.
Örvényáramokkal minden fém mágnesezhető, vagy nem?
A kérdés az, hogy a fém elektromos ellenállása mit hoz a konyhára. Az edény falában folyó örvényáramok melegítik? Túl nagy belső ellenállás nem jó, de a túl kicsi se. Maradjunk az arany középútnál.
Azért csinálják így, hogy nehogy nehogy véletlenül domború legyen, mert akkor billeg. 1-2mm nem számít hatékonyságban, de teljesítményben igen.
Van két fazekam, az egyik töksík, a másik nem. Mindkettő működik, de a sík aljúban 3ason forr úgy a leves mint 5ösön a másikban. Nem hiszem hogy az energia elvészne, egyszerűen kevesebbet tud belepumpálni a fazékba.
Van valakinek tapasztalata az uj IKEA-s smaklig főzőlapról? Ezek az “okos” funkciók igaziak, vagy kamu? Arra gondolok, hogy a párolós üzemmód néz valahogy hőfokot (szabályoz-e) vagy csak egy előre beállított teljesitménnyel nyomja?
Tudtok olyan indukciós főzőlapot ajánlani,amihez elég az 1 fázis 16, esetleg 25 A? Olvastam valahol olyan készülékről,aminek a teljesítménye leszabályozható.. Csak mert gondolom alapjáraton az 1 fázis 16 A/25 A elég kevés..
Lehet hogy nem volt az övé, de 2000 körül ugyanazokat a hűtőket és mosogatógépeket lehetett megvenni bosch, aeg vagy siemens címkével. A gombok alakjában volt eltérés.
Mi elégedettek vagyunk egy több, mint 13 éves hűtőszekrénnyel (meg nem mondom a pontos kódját, 180 cm, inox szín, nofrost fagyasztó alul). Szerintem jók ezek a szlovén termékek, megbízhatóak, és általában a design is átlagon felüli.
