Mindenkinek válaszolva küldöm :) A padlóban 16x2 cső,kelox-utrax a neve,hátha Nektek mondd valamit :) A kazán és az osztó között 25ös cső van. A lefektetett cső hossza nagyjából 580méter, a visszatérőket sikerült úgy belőni,hogy max.0.3 fok különbség van. 87,80,48,48,77,77,81,81 a körök hossza kb. Az osztónál a mozgató motorok le vannak véve,teszt volt de túl sokat kapcsolgat a kazán.
Egy Ariston Clas One 24KW-os a kazán. Az a problémám,hogy így kiszámolva rendben is lenne,de a valóságban a 2-3liter/perc tömegáramot maximum 4 körön tudom belőni,ha a többit elzárom és a szivattyú maximumon megy.
Sziasztok! Sokat vissza olvastam de nem találok rá megoldást így szeretnék tanácsot kérni. Az a problémám,hogy 7+1(törölköző szárító) körös padlófűtésemnél egy régebbi fajta BRH 25/60-180-as szivattyú dolgozik és vannak hidegebb foltok a ház több részében. Jelenleg 1-es fokozaton megy,ha felteszem 2-re akkor érzésre jobbnak tűnik,viszont ha éjjel csend van a házban ilyen "süvítő" hangot hallani. Ha közelebb hajolok az osztóhoz,akkor határozottan belőle jön. A kazán és a szivattyú a pincében van,az osztó a földszinten. Azt gondolom ebből,hogy áramlást kellene növelnem a megfelelő komforthoz de szinte élhetetlen így az éjjeli csendben. 1-es fokozaton nagyon minimálisan hallatszik. 110nm a ház,nagyjából be van lőve az előre és visszatérő hőmérséklete körönként (36/30). Attól tartok,hogy egy új szivattyú beruházása után is ez lesz a probléma. Fűtés szerelőm ilyennel még nem találkozott.
Magad is azt írod, hogy 14 után 22.5 kellett volna legyen, de 20-ra érte el. Ugyanígy ha beállítod hogy este 10után elég a 21, lehet hogy csak hajnal négyre esik le odáig.
És akkor arról nem is beszéltünk, hogy ha besüt a nap az ablakon akkor mi van 😁
Ezt hogy érted? A termosztát kijelzi az aktuális hőfokot és ha otthon vagyok szoktam is figyelni, pont azért, ha nem tudja elérni a beállítottat sok óra alatt seh, akkor emelek a kazán kimenő hőfokán.
Pl. most nappalra 22 fok van beállítva, de 14 óra utánra 22,5, hogy meleg legyen a padló mikorra mindenki hazaér. Most megnéztem épp elérte ezt, tehát 6 óra hossz alatt fél fokot tudott emelni 39 kimenővel (úgy, hogy a kinti hőfok folyamatosan csökkent -1ig).
Mármint ennyi van beállítva. Ha tudnád mennyi van valójában, lepődnél. Legalábbis én lepődtem. De utánna rájöttem az számít csak, hogy jól érezzük-e magunkat.
80-as években épült 3 szintes családi ház B32 tégla (szuterén, földszint, tetőtérbeépítés) tavaly felújítva. 10cm grafitos szigetelés + 5 cm xps a lábazat. Földszinten terasz alul felül szigetelve 5cm-el. 3 rétegú fa nyílászárók. Az alapterület 65nm (ugye ez 3x). A szuterén alul nincs szigetelve és radiátorok vannak. A másik két szinten padlófűtés, rétegrend: 5cm lépésálló, fólia, rács, csövek, 5-6cm esztrich. A fóliát szerintem rosszul rakták fel, mert a bubis fele került felfelé :(. A szobákban laminált a konyha + fürdőszobák pedig gres. A kazán egy kondenzációs 24kW kombi baxi. Az volt a terv, hogy a szuterénben csak 10+ fok kell, ezért nincs keverő a radiátorok is a padlófűtés hőfokát kapják. A termosztát 14 fokra van állítva, viszont itt soha nem kapcsol be mert a kazánból + gondolom a mennyezetről jövő meleg 14 felett tartja a szuterén szintet.
Eddigi tapasztalat (tavaly februárban költöztem): Rezsitámogatásba pont beleférek úgy, hogy este 21 nappal 22-23 fok van a földszinten. Emeleten ahol a hálók vannak, 21 este és 21,5 nappal. 0 fok kinti hőmérséklet felett elég 36fok előremenőt beállítani, de mínuszok esetén 39 kell, mint most is. A gres és a laminált padló közötti különbség jelentősen érezhető. Valszeg, ha mindenütt gres lenne, akkor a 36 előremenő mínuszok esetén is elég lenne. A padlás födémhez nem nyúltam ott még a régen lerakott 10cm-es üveggyapot szigetelés van. Gondolom ennek lecserélése még javítana. Sajnos a szuterén aljának szigetelése nem annyira opció (alacsony belmagasság, betont felverni...). Amin még változtatnék az a vezérlés, most a legalapabb van: szintenként egy rádiós termosztát (delta). Legalább a földszintre egy wifi termosztát jó lenne, ha a programozástól eltérő hőfokot szeretnék azt távolról be tudjam állítani. Nem tudom, hol tart most az "okos" vezérlés, de el tudnék képzelni egy olyat ami külső hőfok függvényében a kazánból kimenő hőfokot is tudja szabályozni. Most én állítgatom enyhe és hideg idő függvényében (36 és 39 között). Mindent összevetve szeretjük a padlófűtést nem bánom, hogy hagytam magam rábeszélni.
Ha te statikus vagy és ki tudod pontosan számolni ezeket a dolgokat, én szívesen csináltatnék egy ilyen számolást. Természetesen nem ingyen. Előtte beszéljük meg a részleteket akár emailben akár máshogy és tisztázzuk, hogy milyen kimeneti eredményekre számíthatok és pontosan milyen adatok kellenek neked, mert nem biztos, hogy minden rendelkezésre áll.
Pl Azt tudom, hogy a ház külső falai alatt milyen vastag alap van de azt nem tudom, hogy a ház közfalai alatt van-e, így nem tudom, hogy azok részt vesznek-e a teherviselésben. Nem tudom, hogy lehet-e korrekt számolást csinálni ezek hiányában vagy le kellene ásnom a közfalaknál, hogy lássam van-e alatta alap? Vagy pl tudom, hogy a statikus ránézésre mit mondott, hogy szerinte milyen gerendák vannak a házban de hogy tényleg az van-e, nem tudom, mert a gerendákat évtizedekkel ezelőtt rakhatták oda. Természetesen van fényképem, ahol látszik, hogy néz ki és le tudok mérni bármit. Vagy a rákerült beton (az nem évtizedekkel ezelőtt került oda) vastagsága is kérdéses valamennyire, mert az EPS sem egyenletes szerintem, nem tudom az pl hogy mérhetném le. Fúrjak bele lukakat?
Megkérdeztem statikust erről, azt mondta, hogy a beton vastagabb, mint kellene de a mostaniból kimarás tartószerkezetileg nem befolyásolja hátrányosan a födémet tehát nyugodtan csináltathatom.
Megkérdeztem statikust erről, azt mondta, hogy a beton vastagabb, mint kellene de a mostaniból kimarás tartószerkezetileg nem befolyásolja hátrányosan a födémet tehát nyugodtan csináltathatom.
Csak utána jutott eszembe, most már nem fogom megkérdezni, hogy elméletileg vajon mennyivel több betont bír, bírna el a födém, mert gondolom a statikusok mindig erős ráhagyással dolgoznak. Bár az is igaz, hogy ehhez részletesen ismerni kellene a gerendák paramétereit is gondolom...
Amikor betonozták akkor a víztartalom miatt gondolom még nagyobb lehetett a beton súlya sőt akkor még a benne lévő vasháló sem funkcionált hiszen a beton nem volt megszilárdulva. Ha azóta nem dőlt össze, remélem már nem is fog.
betontálcás födém = gerenda 1m-ént (nem 60cm), mert könnyített padlásfödémnek tervezték/építették eredetileg is (el.gy. betontálca ált. ezt jelenti).
a salak/EPS csere az helyes volt (önsúlykönnyítés), de az erre épült 15cm beton súlya az nagyon sok. azt az eredeti gerendák szinte biztos h nem bírták el, ezért mondtam h az új 15cm vasalt betonlemez az része lett az új (öszvér) tartószerkezetnek.
ha csak EPS-re esztrichbeton lenne, azt nem 15cm-ben építették volna, mert az EPS olcsóbb volt mint a beton és sokkal könnyebb is egy utólagos beépítéshez. ha mégis ez történt volna, az nagy balgaságot jelezne.
de: ez csak hasraütés.. egyikőnk sem látta a 10/20 évvel ezelőtti átépítési terveket/fotókat
Nekem nem tűnik logikusnak 6-8 kört tervezni 4 helyiségre.
Olyan helyiségbe szoktak több kört tervezni, ahol a csőhossz meghaladja a 100-120m-t. Vagy olyan zónák vannak az adott helyiségen belül, hogy indokolt 2 vagy több kör, pl mert másképp kell szabályozni a hőfokot. De ez nem életszerű egy átlagos lakóépületnél. Egy egybenyitott amerikai konyhás helyiséget (konyha+étkező+nappali+előszoba) ne számítsunk ide, mert ott több kör lehet, de az több helyiség is, csak nincsenek elválasztófalak.
Az emeleti beton alatt EPS van a gerendák között. A 20 cm EPS a salak helyére került akkoriban, ez egy utólagos emelet ráépítés volt, a ház a 90-es években épült és akkor a betongerendák közé salak került, később az emelet építésekor a salakot kivették és EPS-t raktak a helyére. Szóval attól nem tartok, hogy túl sok hő elmegy az földszint felé.
A rétegrend fentről kezdve kb ez.
1. BETON (kb 15 cm)
2. Vasháló a betonban az aljához közelebb
3. Vasbeton gerendák (kb 20-25 cm), a gerendák között 20 cm EPS
A kezelés alatt azt értem, hogy ott vágd be flexxel, kb 1/3-ad mélységben. Azt nyomd ki szilóval. Így nem fog elrepedni.
Kb 5 mm elég. Ha járólapozod, akkor erre a diletációra figyelj. Ne burkold át.
Mivel emelet, így a szigetelés elhagyható, de az alsó szint felé elmegy a zzzenergia..
Jobb a 3 cm xps borítás.. belevágod a csövet, kiõntöd padloponnal, a minimum vastagság legyen meg. (Zsákon rajta van) 48 óra múlva 25 fokos vízzel megfűtöd, rá 2-3 napra burkolhatod. A párát vezesd ki..
Az xpst csemperagasztóval 10mm-es glettvassal akár rögzítheted is a betonhoz.. jobb ha nem mocorog..
A felső szinten a beton kb 6*10 méteres, nem tudom, hogy ez méreten felülinek számít-e. Régebben nem volt emelet, csak szigeteletlen padlás betongerendákkal, a beton évekkel később került csak rá.
A beton zsugorodni fog és emiatt a nagykönyv szerint megvan az a méret, alakzat és terület, aminél az aljatbetont diletálni kell, hogy ne repedjen.
Nem ajánlott X m2 felületűnél nagyobb egybefüggő aljzatbetont készíteni, valamint Y és Z befoglaló méretűnél (ha téglalap) nagyobb mezőt egybefüggően betonozni, mert el fog repedni.
A hőhíd ís szerepet játszik. De így, hogy kívülről szigetelve van a ház és 1 szinttel alatta lakótér van, így a hőhíd nem annyira mérvadó.
Továbbá a peremszigeteléssel a lépéshangokat is gátolni lehet, hogy a falnak ne adódjon át a kopogó lépéshang. Na persze ehhez az is kell, hogy az aljzatbeton alulról is el legyen választva a födém betonjától egy hő/hangszigetelő réteggel, ami általán lépésálló EPS.
Egyébként ahogy írod is, régebben a legtöbb helyen nem alkalmaztak peremszigetelést, szóval ha kimarad, akkro sem valószínű, hogy számottevő problémát fog okozni. Mindenesetre ha burkolod utána ezt a betont, akkor ne ütköztesd neki a falnak, legyen ott rés.
Ez a peremszigetelés hőhíd miatt kell vagy esetleg hőtágulás miatt? Nekem ez nem földszinten lenne, hanem az első emeleten. Az épület külső fala szigetelt és maga a beton már adottság, azon nem tudok változtatni és ahhoz nem volt ilyen permszalag rakva akkoriban.
