Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
A vizes hőátadásnál egészen más dinamikák működnek. A gyári katalógusok és saját tapasztalat alapján az 1m2 hőcsere felület -> 10kW max. teljesítmény ökölszabálynak elmegy. Ahogy már itt és más topikokon is leírtuk, a max. teljesítmény nem feltétlen takarékos üzemi adatok mellett jön létre. Értsd magas füsthőfok pl. Hajszolni kell, hogy leadja a maximumát. Az optimális fafogyasztás, amikor a kW/kg arány a legkedvezőbb egy másik történet. Egy turbós autó is vagy keveset fogyaszt vagy nagyot lép, de a kettőt nem tudja egyszerre. Ahogy írta is az olvtárs, addig nem érdemes a füsthőt minden határon túl hűteni, amíg a tökéletes vagy ahhoz közeli égés feltételei nem állnak fenn.
Hogy gyakorlatibb legyek. Régebben beraktam egy csövek a csőben elvű füst-víz hőcserélőt. Egy olyat építhetsz a kályhád füstcsövére. Mindenképpen kerülő úttal a füstnek a begyújtási szakaszra, lehetőleg automatikus kondenzáció védelemmel (kilépő füsthő alapján szabályozza a terelőszelepet mennyi füst menjen direktbe és mennyi a hőcserélőn át) és akár rozsdamentesből is, bár ha elkerülöd a kondenzációt, akkor ez utóbbi egyáltalán nem feltétel. A füstcsöveket annyira vedd kicsire, hogy egy alkalmas kefét időnként át tudj rajta tolni, mert koszolódni fog, ami nagyon rontja a hőcsere hatékonyságát.
Koszi a valaszt, nekem muszaj eltarolnom a hot, igy csak vizes megoldas johet szoba sajnos. A meretezest koszi, megragom, aztan egyszer a kozeljovoben majd krealok valamit, csak nincs meg pontos kepem hogy neznek ki ezek a vizes adapterek, a belso kialakitasuk, mert az altalam belinkelt robbantottabrak szerintem nem teljesen pontosak, mert azok alapjan nagyon kicsi a hoatado felulet, kizart dolognak tartom a hozzajuk irt 8-10 kw os teljesitmenyt
Nekem van egy jól bevált táblázatom, amiből dolgozok. Függvénytáblában találtam. Ha a hőcsere valamelyik oldala levegő, akkor ez a szűk keresztmetszet, erre kell méretezni. Adatok pedig: levegő hőátadó képessége: gravitációsan 6-20 W/m2K , enyhe áramlással 20-50 W/m2K, erős áramlással 50-250W/m2K . Ezzel számolhatsz, ha nem akarsz csalódni, akkor az intervallumok alsó részével számolj!
Vagyis ha le akarod venni a hőt a kimenő füstgázról, akkor ilyen felületeket kell beépíteni. Vízzel levenni macerásabb a kondenzáció miattt, én levegővel szoktam, szerintem jobb, ha meg lehet oldani.
levegős kandallóbetétemhez vízteres adaptert keresek a füstgáz hőmérséklet hasznosítására. igazából két ilyen adaptert találtam neten alább írom a linket, de semmi tapasztalatom nincs ezekről és őszintén szólva gyanús nekem a hozzájuk közölt 7-10 Kw-os teljesítmény. Ahhoz én túl kicsinek találom a felületüket, az ehhez az adapterekhez talál robbantott ábrák alapján, vagy egyáltalán hogy kell ezeknél az adaptereknél a megadott teljesítményt érteni? Mert azt kizártnak tartom, hogy egy ekkora méretű és kialakítású adapter 7-10 Kw teljesítményt (hőt) "ki tud venni" a füstgázból óránként.
Van valakinek tapasztalata ilyesfajta adapterek kapcsán?
Szia,remek megoldás ,elárulnád a viztér felett az milyen megoldás egy másik viztér? Nekem is kandallóm van de én 2x1m-es hődobot dobtam fölé és bezúditottam köré kb 1 tonna vasat.Sajnos kevés ezért gondolkodom egy kazánban.
Vízteressel még nincs gyakorlati tapasztalatom. Csak a gondolat van meg, hogy kéne már olyat is csinálni. Ha látnál egy rajzot akkor értenéd, hogy mire gondolok. Azért megpróbálom leírni. A tűztér alul, annak elég sima3-as lemez, vadul samottozva. Felette a levegő-víz hőcserélő, na ez rozsdamentesből. Itt már csak a nyomás lenne a teher. Nyilván zártszelvényből csinálnám, az bír egy kis nyomást. A levegőseket is így csinálom, csak nem rozsdamentesből. A vízteresnél azért nehezebb a helyzet, mert szerintem ott el kell érni valahogy, hogy ne legyen kondenzáció a kályhában soha. Ez nem egyszerű. Esbe szelep nem elég . Takarítani a kátrányt pedig nem lehet. Ez a legnagyobb gond egy vízteresnél. Szerintem.
Nem tudom statikailag birná-e az igénybevételt az 1 mm-es lemez,mert fával meg kéne pakolni meg ott van a viztér is +80-100 kg,zárt rendszerben a nyomás , nem vagyok jártas ebbe a dologba ,de te már tapasztalattal rendelkezel.Minden megoldásra nyitott vagyok és keresek valakit aki meg is tudná valósitani az ötletet.
Üdv! Érdeklődnék hogy zárt rendszerű vízteres kandallókályha mehet e csak kizárólag brikettel? Padlófűtés menne róla és 120 m2-t kell befűteni. Az épület CC
Nem egészen úgy van ahogy gondolod. Rozsdamentesből nem kell 4-5 mm vastag lemez! Súlynak esetleg? A hagyományos azért annyi, hogy hamar ne egye meg a rozsda. A realitás csak a rozsdamentes lemez manapság. Abból bőven elég az 1 mm vastagság. A lényeg a hőleadó ill. hőfelvevő felület mérete, kialakítása és tisztán tartása. Persze a vízteres verzió azért felvet még pár szempontot, amire nagyon oda kell figyelni. Ha érdekel, akkor majd írd meg és válaszolok.!
Szia! Régen rágják a fülemet az ismerősök, hogy csináljak vízteres kazánt is. Idáig csak levegőssel foglalkoztam, úgy gondolom, hogy a vízteres az komoly dolog. Azért jó lenne megpróbálni egyszer. Nyilván rozsdamentesből csinálnám több szempont miatt is. Persze ez kicsit megdrágítja, de örökös darab lenne. A cél 90% feletti hatásfok elérése. Vizesnél ez jól mérhető. Minden fa elfogy egyszer, vagy van egy nagy erdőd? Mostanában inkább a megújuló energiák kiaknázása érdekel, ha padlófűtésed van te is tudnál velük fűteni-hűteni. ? Vagy a teljes függetlenség a célod?
Üdv fórumozók,jártam már a faelzázositóknál és a vegyeseknél is ,számomra nem voltak kreativak féltek az újitásoktól egyátalán a kazán épitéstől.Ahogy visszaolvastam itt viszont kisérletezők,gyártók is vannak.
Tanyámon élek padlófűtésem üzemel gázzal ,de fám az van és szeretnék egy kazánt épittetni én a stropuva felépitéssel barátkozok a lassú égés és nem nagy hőfok miatt de nyitott lennék minden megoldásra.Engem is rettentően zavar,hogy a kéményen zavarjuk ki a meleg füstöt,sajnos nagyon nem értek a dolgokhoz és hegeszteni sem tudok,de foglalkoztat a megoldás már 4 hete.Ha lenne valakinek egy kivitelezhető megoldása vagy tanácsa szivesen fogadom.
Teljesen egyetértek a válaszoddal. Mi itt a világ végén azzal küzdünk, hogy a kályhák, kazánok hatásfoka kicsit jobb legyen, mert most katasztrofális, kondenzációra nem is merünk gondolni. De jó lenne, ha már csak azáltal tudnánk növelni a hatásfokot!!!! Sajnos nem ez a helyzet. Ha bemegyek egy házba megnézem mivel és hogyan fűtenek. Nagyon rossz tapasztalataim vannak. Próbálok nekik tanácsot adni, hogy egy kicsit jobb legyen a helyzet, de mindég lehurrognak, hogy nincs rá pénz.
Bár magam éppen nem tartom egy mindenáron forszírozandó dolognak fatüzelés esetén a kondenzációs hőelvonást, de valójában egy árnyalattal összetettebb a dolog, mint írod.
A víz nem csak a víztartalomból keletkezik, hanem a fa (szén)hidrogéntartalmának hidrogénje is vízzé ég el.
Ezzel együtt is kb az az arány lehet reális, ami a 7 kg-3 kg viszonylatban megjelent.
Ez a teljes égéshő 6%-át jelentené kondenzációs energiaként.
Ehhez persze illik hozzászámolni a kondenzációs hőmérséklet tartományban való füstgáz hűtés hatását is.
A kettő együtt az égéshő bő 10%át jelenti a 100 fok alatti füstgáz tartományban.
Vagyis jó 10% ponttal javítható a hatásfok a felső fűtőértékhez viszonyítva, ha a füstgázt 100 fokról 20 fokra tudjuk hűteni. (Elvileg még lejjebb is lehetne külső levegő előmelegítéssel.)
Szerintem ez csak akkor egy értelmes opció, ha az égés tökéletességén már értelmes módon nincs mit javítani, és az egyéb feltételek megteremthetők, de ekkor nem értelmetlen.
A fatüzelésű eszközök 2 alapvető okból lehetnek gyenge hatásfokúak
1. Nem jó hatásfokú az égés.
2. Nem jó hatásfokú a hőelvonás. Azaz nagy füsthő veszteség, amit írtál is
A kettő külön külön is elég lehet, együtt különösen alkalmasak a hatásfok rontására.
Az 1-est el lehet érni rossz minőségű, nem megfelelő mennyiségű, méreteloszlású vagy vizes tüzelővel, nem megfelelő levegőadagolással/huzattal, rosszul kialakított tűztérrel.
A 2-es megvalósítható alulméretezett hőelvonó rendszerrel, túl heves tüzeléssel, túlzott huzattal, nagy légfelesleggel, fals huzattal.
Szerintem meg nem érdemes a kondenzátummal foglalkozni. 10 kg fát ha elégetünk, akkor keletkezik cirka 40 kWh hőenergia. Ha a fa mondjuk 30% nedvességet tartalmaz, akkor az 3 kg víz. Ha kondenzáljuk, akkor 1,8 kWh energiát kapunk. A többi levegőt melegíti. Ebből gondolom, hogy a forró levegő lehűtésére kell helyezni a hangsúlyt. Még ha csak 7 kg fával számolunk, akkor is 28/1,8 az arány. Azt gondolom elsősorban a füstgáz magas hőfoka miatt alacsonyak a fatüzelésű eszközök hatásfokai.
Egyszer számolgattam ezt. Az jött ki, hogy a fatüzelés esetén a tartalék nagyobb. Ha jól emlékszem azért, mert a (gáztól eltérően) van benne eleve valamennyi víz.:D Szóval a felvetés jogos, van értelme a kondenzációval foglalkozni, sőt! Nagyobb nyereség érhető el, mert a fa égéshője és fűtőértéke között különbség magasabb, mint a (föld)gáz esetén. Sajnos ott vannak az említett problémák, amiket nem egyszerű kezelni. Nem mondom, hogy lehetetlen, engem is foglalkoztat a dolog, de nehéz ügy.:(
Még annyit hozzátennék, mert nem mindig ismert, hogy a kondenzációval visszanyerhető hőmennyiség általában vetekszik 100 fokos nagyságrendű füsthő elvonással. A víz párolgáshője ugyanis a füstgázok (és közte a saját) fajhőjéhez képest is extrém magas. Ezért is igyekeznek megvalósítani.
Az érték 2250 kJ/kg kb 0,6 kWh/kg
A füstgáz átlagos fajhője meg jellemzően nem haladja a meg a vízpáráét, ami 2 kJ/kgK. (Sőt ennél jóval kevesebb inkább 1 kJ körül lehet). Vagyis legalább 1000-szeres a szorzó adott tömegre. 100 fokonként ez 0,03 kWh energiát jelent füstgázkilogrammonként.
Szóval ha pl a füstgáz mindössze 10%-a víz, akkor annak teljes kondenzálása több hőt nyer vissza, mint a teljes gáz mennyiség hűtése 100 fokkal. Kivéve, ha a füstgáz döntő részben hidrogénből áll :-)
Fatüzelésnél ez a 10% talán reális is lehet, bár ennek utána kéne pontosabban számolni, légfelesleggel egyebekkel.
A gázkazánokban egyébként szerencsés esetben történik hővisszanyerés a kondenzációval (azért is van arcuk 100% fölötti hatásfokot rájuk írni). Bár nem vagyok egészen otthon gáz témában, de ott elvileg van az a megoldás is, hogy a koax füstcsőben szívja az égési levegőt, így a kéményben lecsapódó kondenzátum lényegében azt melegíti elő. Ráadásul mintha magában a készülékben is lenne kondenzációs hőelvonás.
Valóban nem ez a topik címe, nem ide való ez a fajta kályha. Korán kell kelnem , ezért csak röviden pontosítanék. Kondenzáció a kályha után a kéményben, ahogy ez a normál gázkazánokban is. A kondenzátumból az energia visszanyerése nem történik meg. Arra gondoltam, hogy a füstgáz kályhában való lehűtésének a kondenzáció szab határt. Ha levegős kályhát csinálunk, akkor eddig lehet elmenni, de eddig érdemes. A képen látható kályha 1200 légköbméteres helyiséget fűt. Januárban minden nap +20 C volt a helyiségben, sima téglafal, nagy szimpla üvegekkel. Kimenő füstgáz 60 C fokon tartva, égés nem fojtva. Próbaüzem után azonnal kifizették, kicsit sem alkudtak. Remélem így érthetőbb!
Erre mondtam, hogy kisebb méretben kisebb befektetett energiával...
Ettől függetlenül ha elég sok levegőt átmozgat éppúgy le tudja hűteni a füstöt és kondenzálni a párát.
Sőt, ha kívülről is szív hozzá levegőt még alacsonyabb hőmérséklettel is tud dolgozni, mint 20 fok.
Ezzel együtt szerintem is jobb a vizes módszer. Én a ventilátor zúgását sem tartom valami előnyösnek, és a forró levegővel elöntött légtér sem a komfortfokozat maximuma. A múltkor dolgoztunk egy ilyen gázpalackos hőlégfúvóval melegített térben. Nagyon gyorsan arra jutottam, hogy inkább dolgoznék hidegben mint hallgassam a dübörgést és fulladozzak a meleg oxigénben szegény levegőben. Jó az már a légfűtés legalja...
A ventilátoros verzió egyébként szerintem éppen a fentiek miatt több elektromos energiát igényel azonos hőelvonáshoz, mint a keringető szivattyú.
Amúgy természetesen már találkoztam a képen látható (vagy ahhoz hasonló) eszközzel korábban szintén képen, tehát nem okoz meglepetést.
Az értékeléséhez viszont olyan információkra lenne szükség például, hogy a ventilátor milyen elektromos teljesítményű, mekkora a zajszintje, egy óra alatt adott fűtőértékű tüzelőanyagból mekkora hőmennyiséget juttat a helyiségbe a kályha közvetlen hőleadással, mennyit a ventilátoros rendszeren keresztül, eközben milyen mennyiségű kondenzátumot termel még a fűtött térben, mekkora az átlagos távozó füsthőmérséklet. Ilyesmik.
Hogy 20 fokos levegővel, vagy 20 fokos vízzel kondenzálsz az ilyen szempontból nem releváns. A vízzel kisebb méretben, kisebb külső energiabefektetéssel lehet elérni ugyanazt a hatást, mellesleg csendesebben és kulturáltan lehet elvinni a hőt. Ezek az előnyei, és mások a hátrányai...
Ami a fűtött térben lévő szakaszon lecsapódik és folyadék formájában távozik onnan, az mindenképpen visszajön hőenergiában. Ha vizes a fa ez nyilván nagyobb mennyiség tud lenni, de attól az még megtakarításként jelentkezik (egyébként a fában lévő nedvesség sem több, mint ami a hidrogén égésével keletkezik). A kondenzátum mennyisége teljesen jól méri a dolgot az adott tüzelő esetén, csak azt az egyet kell valahogy megtudni, hogy ebből mennyi keletkezik még fűtött térben. A másik, ami nem mindegy, hogy milyen minőségű és hova kerül az így kapott szennyvíz.
Oké én második olvasásra ki tudtam találni, mert már volt szó róla régebben. Egy új olvasó betéved ide és nem ért semmit, ezért jegyeztem meg.
Főleg azt nem értheti, hogy toljuk ezerrel, ne gyárts kátrányt, ne legyen kondenzálás a kályhában, kéményben, kell kazánvédő, ne fojtsd a tüzet, ne tüzelj vizes fával stb, stb. Erre itt egy pofa és azt magyarázza: a legkirályabb kályha kondenzál! "Az jó!" -mondja az egyszeri tűzmester, "Ezt erőlködés nélkül el tudom érni!":D Vizes fa, kevés levegő, hideg visszatérő és egyebek. Pont amit az emberek fejébe próbáltunk eddig beültetni. Ezért félreérthető az egész koncepció. Ami egyébként nem hülyeség (kondenzációval energiát nyerni), csak hülyén lett felvezetve.
A kondenzátum mennyiségének mérése jó lenne valamire, ha tudnánk milyen a fa. Ha száraz fát elégetünk egy kondis és nem kondis égetőben, akkor ott lenne a különbség, amit megnyerünk. Ha csak önmagában azt nézzük mennyi a kondenzátum, tévúton járunk, mert az is lehet, hogy csak vacakul tüzelünk és/vagy vizes a fa.:DDD
Pontosan 6 mondatot írtál, abból 3-at emeltem ki és ebből kettő ellentmondásban volt egymással. Ennyit erről. Nem a bizonyítványt kell magyarázni, elég beismerni, hogy nem volt egyértelmű a megfogalmazás.:D
A másik meg az, hogy előadod a kondenzációs készülékedet, mint valami korszakalkotó találmányt, hirdeted annak mindenek felett való nagyszerűségét, de nem törődsz a korlátaival és nem gondolkozol el azon sem, ha ez ennyire nagyszerű, miért nem ezt gyártják tömegével? Valami oka csak van, nem?:D Van az az autópályás vicc, tudod. "Mit egy, száz!":DDD
Meg mint írtam, nem is ide való a levegő-levegő hőcserélő.
A kondenzációs dolog nem elvetendő ötlet, nekem is a terveim között szerepel egy ilyen megalkotása, de csínján kell vele bánni. Elárulok egy titkot. Vizes készülékkel még hatékonyabb a kondenzáció. meg tudod csinálni, hogy folyamatosan 20-30 esetleg max. 40 fokos vizet kapjon a hőcserélő. Az fog durván kondenzálni, nem a levegős. Rengeteg energiát meg tudsz így fogni. Meg kell viszont oldanod a felmerülő (az előzőekben részletesen leírt) problémákat, egyébként az ötlet hamvába holt. Másnak ajánlásról, szabadalmaztatásról, gyártásról nem beszélve. Hivatalosan lehetetlen küldetés, akármilyen nagy ötlet(nek látszik).
Amúgy ha már. Megmérted mennyivel tud többet a kályhád így, hogy kondenzál? Érdekelne. Az érték és a mérési eljárás is.
