Talán a jobb érthetőségért: alulról a tűztérben égő tüzelő melegíti a sütőtér alsó lapját és az emelőből kilépő meleg, meg körbejárva a kemence belső búbját, azt melegíti. Számításaim szerint így kb egyenletes meleg lesz a sütőtér alja és a teteje között.
Jól látod. Az emelő bent lesz a sütőtérben és elöl az ajtónál tudnak majd távozni a gázok a kéménybe. Persze ezt a tevővel el lehet majd zárni, illetve szabályozni a kiáramló gázok mennyiségét.
Én is gratulálok, nagyon tetszik, ameddig kész. "Hivatalosan" úgy tünik ez egy donga kemence lesz téglából. A hátul feljövő forró gázok, bejutnak a sütőtérbe, vagy valahogy majd körbesimogatják?
Megnéztem a leírást róla és csak gratulálni tudok. Hasonlót terveztem már én is, csak a kőműves ismerősömnél kezdtük el építeni és családi okok miatt egyenlőre szünetel a befejezése. Kicsit más elgondolás alapján terveztem az enyémet, de ez is jónak tűnik. Pár fotót azért én is tudok róla osztani:
Szia Gábor! Gratulálok a kazánhoz. Kösz a részletes beszámolót. A tűzteret és a palástot nyugodtan szigeteld le, ha felesleges meleget sugároznak. A palást szigetelése javítani fog a víz melegítésen is, mivel a hő nem tud távozni, hanem vissza verődik a szigetelés miatt.
A hőemelőt, ha lehet ne vékonyítsd jobban a 3 cm-es falvastagságtól, mert szüksége van a szigetelésen túl, a hő tartására is az optimális üzemeléshez. Egyébként az emelő- kémény aránya szerintem így megfelelő a működéshez. Nálam 140-es belső átmérőjű cső az emelő és 6 könyökön, meg több méter hosszan éri el a 12x12-es (négy téglás) kis kéményt és így is teljesen jól működik.
Vasárnap beüzemeltem az új kazánt. Most már tudom, hogy mit kellett volna másképpen csinálni. Amúgy nagyon gazdaságosan működik. A batch-box samottozásával volt a legtöbb gondom. Van olyan része, amit hőálló betonnal öntöttem ki. Ez egy napi fűtés után össze-vissza repedezett. Az internetről szedtem le a keverési arányokat. Vártam legalább egy hetet hogy rendesen megkössön. Ezt a részét újra kell csinálnom más konstrukcióban samott téglával, meg kályhás agyaggal.
A rakéta effektus is rendesen beindul. Kicsit féltem, hogy a hosszú szekunder levegő bevezető csővek (hosszú batch-box-ot csináltam és annak két felső élén futnak) nagyobb áramlási ellenállása miatt majd gondjaim lesznek, de rendesen működött.
Ami nekem szokatlan, hogy a hő egy nagy részét a batch-box és a kazántest külső felülete sugározza le a kazán helységben.
A kazánt fixen bekötöttem a rendszerbe 1"-os csövekkel. Be is indul a gravitációs áramlás.
A víztér külső felületére még lehet, hogy teszek utólag felület növelő lemez csíkokat. Bár ezzel az a gondom, hogy a szakaszos hegesztési varratok miatt nem lesz tökéletes a köpeny és a lemezcsíkok között a hőátadás. Lehet, hogy a kazántestet kívülről ellátom valamiféle hőszigeteléssel, bár akkor meg előfordulhat, hogy a kimenő füstgáz hőmérséklet is meg fog növekedni, ha nem tudja a hőt rendesen átadni a víztérnek.
A hőemelő nálam négyzet keresztmetszetű és élére állított, "összecsapolt" samott téglákból készült.
A maximális méretét (keresztmetszetét) meghatározta az, hogy a víztér belső köpenyében el kell férjen.
Ezt a részt is lehet, hogy a későbbiekben át kell alakítanom oly módon, hogy vékonyabb samott téglákat használva (30 mm vastag helyett 20 mm vastagságút) megnövelem a belső keresztmetszetet.
A jelenlegi belméret 130x130 mm. A kéményünk is lehetne nagyobb belső méretű. Enyhén oválisra lapított 160 mm átmérőjű rozsdamentes béléscsővel van bélelve.
Az első beüzemelés után ennyi a tapasztalatom. A módosításokat még alaposan átgondolom, főleg a batch-box tekintetében.
Szia Gábor! A samott rögzítést igyekszem úgy megoldani, hogy alapból tartsák egymást. Egyébként agyagos homokkal, vagy agyag meg fűrészpor (vagy bármi más apróbb kötőanyag pl fűszéna amit a fűnyíróval vágtam le) és vízüveg keverékkel szoktam összerakni.
A lakatos munkákkal hamarosan végzek. Szerettem volna korábban elkészülni vele, de így jött össze.
A samottozással kapcsolatban kérdezem van bevált módszer arra, amivel a bach-box oldalán és tetején rögzítettétek a samott téglákat? Csak valamivel ragasztottátok, vagy más módon lemez fülekkel és/vagy csavarokkal is rögzítettétek őket? Fölül kevésnek érzem csak a ragasztást.
A kályha "hangossága" akkor zavar, ha nem hallom. Egyébként szolidan muzsikál. A hőfokokról itt egypár fotó:
Amiről barátom nem készített fotót, az amikor a 80 cm-es vastag falon átmenve, még egy méterrel távolabb levő kéménybe csatlakozik, ahol 75 C fokos volt a kályhacső. A kéményem belseje kevés sötét szürke port tartalmaz csak és teljesen száraz. Annak ellenére, hogy javarészt forgácslappal tüzelek, ami köztudottan nagyon kormol, meg füstöl egy hagyományos kályhában.
De egyébként bogarászd tovább a megosztásaimat, mindenre kapsz választ.
Az agyag (ha jó minőségű) 1 rész és 6 rész homok. Ha teszel bele kötőanyagot, lehet agyagosabb is. Akár tiszta agyagból is lehet, ha nagyon sok a kötőanyag. Ezen kívül a tűztér, meg a hőemelő részeknél kb 10-15% vízüveget szoktam tenni. Eddig csak egy szezont működött így az általam készített fűtő berendezés egyik rokonomnál és még nem tapasztalható rajta semmiféle károsodásra utaló nyom.
Ez a mostani állapot.
Tesztelek egy jónak és nem utolsó sorban, olcsó anyagokból, az emelő köré szigetelést, ami egyben hőtároló is: 