Ma reggel bekapcsoltam a konyhában a hőfokszabályzót ahol 16 c volt. 3c fokot mutatott. Akartam képet is fel tölteni de túl nagy. Kérdésem lenne hogy lehet valahogy állítani rajta?
Köszönöm! Be is szereztem és szereltem egyet, működik is. Viszont 33.6 C foknál nem bírom feljebb tekerni. Lehetséges, hogy mégsem pont ilyen kell bele? Tudnám valahogy tovább hangolni? Ahogy nézem ez a szenzor a nagyobb hőre kisebb ellenállású. Ha sorbakötnék vele egy ellenállást, akkor tovább tekerhető lenne?
Látom Chik Fan értesz a témához. A segítségedet szeretném kérni ha nem bánod. :) Egy (asszem) Cleo típusú keltetőgépet próbálok megjavítani, és ahogy láttam, a hőszenzor csúcsa el volt szakadva. Próbáltam megforrasztani, de csak rövidzár lett belőle (0 Ohm). Nem tudod véletlenül, hogy ez miféle szenzor lehetett?
Helló sziasztok. Lenne egy kérdésem. Van egy hőfokszabályzó készülékem elvileg keltetőgéphez. Digitális, tized pontosságú. Bekötöttem és mikor később mellétettem egy higanyos hőmérőt az 50 fokot mutatott, míg a digitális csak 37.8 át. Létezhet hogy ennyire rossz lenne?
Helyes a megfejtésed! :-) Az elfoglaltságaim miatt csak most ismertetem mi is az elképzelésem. A T1 bázisára kerül a hálózatból egyenirányított pozitív feszültség. A másik egyenirányító pedig a töltést és a vezérlőelektronikát táplálja. A segédtáp feszültsége magasabb lesz az akkutöltőre jutó feszültségnél, mert alig lesz rajta terhelés. Csak a T1 bázisa és a testpont közötti ellenállás terheli. Emiatt a pozitívabb feszültség miatt a T1 E-B között nem tud kialakulni bázisáram. A T1-T2 kollektor körére így nem jut pozitív feszültség. Emiatt a T2 sem tudja vezérelni a Fetet. Ennek eredményeképpen a hálózati feszültség jelenlétekor a 12 voltos fűtés tiltva van. Áramszünetkor a T1 bázisa és a testpont közötti ellenállás kisüti a segédtáp pufferét. A T1 bázisa alacsony szintre kerül. A T1 E-B között az ellenálláson a testre záródva meginduló bázisáram nyitja a T1 tranzisztort. A T1, T2 kollektorain megjelenik a pozitív feszültség. Ha a hőfokszabályzó kimenete magas, "H" szintet vesz fel, nyitja mind a T2, mind a T3 tranzisztorokat. A T2 pedig a Fetet. Bekapcsolva a 12 voltos fűtést. A T3 most is vezérelni igyekszik az optón keresztül a 230 voltos fűtést, de az, a hálózati áram hiányában most nem működhet. A kontroll Led viszont továbbra is jelezni tudja a fűtés bekapcsolt állapotát. Az akkumulátor töltő itt is állandóan rá csatlakozik az akkura, de most csak az esetleges töltőáramot és a vezérlés + a ventilátorok, a párásítás valamicske áramfelvételét kell biztosítania. Tehát pl egy 55 Ah kapacitású akku esetén elég 6 - 7 amper kapacitású töltő. A forgatás idején a forgatómotor ugyan megnövelheti rövid időre a teljesítmény igényt, de az így elfogyasztott energiát a forgatások közötti szünetekben bőven ráér pótolni a töltő. Nem is baj, hogy kicsit "mozgatva" lesz az akku.
Végül is tetszik ez a tömbvázlat. Az olvasatom szerint a T1 figyeli a 230 meglétét, a T3 kapcsolgatja az triakot az opto-val, a T2 pedig (amit Te is javasoltál ) kapcsolgatja a FET-et.
És ha az ember már a tökéleteset szeretné megalkotni akkor még kiegészítené egy napi 1x negyedórás szellőztetéssel :) . És akkor tojás be- csibe ki- pénz a zsebbe..... :))
N csatornás Power MOSFET-ekkel a legcélszerűbb ilyen, viszonylag kis egyenfeszültséget, de nagy áramot kapcsolni.
Közös lehet mindkét üzemmódnál a hőfokszabályzó vezérlő része, csak a fűtés különbözne. A FET vezérlése párhuzamosan csatlakozhat a hőfokszabályzó kimenetére, ami pl. eddig egy optocsatolón keresztül egy triakot vezérelte 230 voltos üzem esetén. Viszont akkor a hőfokszabályzó tápfeszültségét mindenképpen a hálózatról leválasztva kell megoldani.
Nekem a "B" verzió tetszik. Ugyan is ha áramszünet van az nem szokott túl sokáig tartani, tehát ha pl. 60w-tal fűtök az ugye 12 voltnál 5 A és van hozzá egy 55 Ah aksi az 10 órát elketyeg még ha 100%-kal fűtene is... Az is tiszta, hogy méretezni kell egy másik fűtő egységet a 12 voltra, és ha maradunk a 60w-nál akkor U/I=12:5=2.4 Ohm -os fűtőellenállással helyettesíthetek.
A kérdés az, hogy az áramkör "kivezérlése" ami idáig egy triakot hajtott miként módosuljon átkapcsolásnál. Tehát ha a relé elejt és átkacsol a 12voltos aksis üzemre, akkor valami 5 vagy inkább 8 A teljesítményű kapcsoló tranzisztornak kellene átvenni a triak feladatát. Erről mi a véleményed, vagy a véleményetek. Remélem mások is olvassák! Minden gondolat építő jellegű lehet :)
- A legegyszerűbb, hogy mindent 12 voltosra méretezel, a táplálást egy akkutöltő végezné, amelyik képes feszültséggenerátoros, illetve áramgenerátoros üzemre is, a terhelhetősége meghaladja a keltető áramfelvételét.
. Itt az akku folyamatosan az áramkörbe van kapcsolva. Ha van hálózati feszültség, akkor a töltő tölti az akkut, - ha szükséges -, és ellátja energiával a keltetőgép fogyasztóit. Áramszünet esetén az akku veszi át a szerepet, majd amikor visszakapcsolódik a hálózatra az áram, újból a töltő táplálja a keltetőt és igyekszik visszatölteni az akkuból elfogyasztott energiát.
Emiatt kell az áramgenerátoros üzemmódot tudnia a töltőnek, mert különben ilyenkor a túlterhelés miatt tönkre menne.
A feszültséggenerátoros üzem pedig azért kell, mert állandóan rá van kapcsolva az akkura. A túl magas töltőfeszültségnél elbomlik az akkuban az elektrolit, tönkretéve az akkut. Ez az üzemmód hasonló egy gépkocsi elektromos hálózatához. Annyi a különbség, hogy a generátor helyét az akkutöltő veszi át. A nehézséget az akkutöltő jelenti. Nem egyszerű ilyen töltőt készíteni, de pl. PC tápot átalakítva megoldható.
- Egy másik megoldásnál egy jelfogót működtetünk a hálózatról. Ez lehet 230 voltos, akkor a relé működhet közvetlenül hálózatról. Vagy transzformátor + egyenirányító után egy tápegységről. A megoldás lényege, hogy amikor jelen van a hálózatban a feszültség, a relé meghúz. Zárja a hálózatról táplált áramköröket. A hálózat kimaradásakor a relé elejt, a nyugalmi érintkezője most a tartalékban lévő akkumulátort kapcsolja be az áramkörbe. Ennél a verziónál nem feltétlenül kell mindennek 12 voltról üzemelnie. Megoldható pl. hogy a fűtés hálózatról, 230 voltról üzemeljen, akku esetén 12 voltról. Ehhez persze értelemszerűen kétféle fűtést is be kell építeni. Ennél a megoldásnál előre, illetve utólag gondoskodni kell az akkumulátor külön töltéséről.
- Ha nem ragaszkodunk a teljes automatizáláshoz, akkor elképzelhető egy olyan megoldás, ahol szintén minden 12 voltról üzemel a keltetőben. A hálózatról a tápellátását egy 230 V/12 V tápegység végzi. A 12 voltos oldalon egy megfelelő pontot kivezetve, oda csak áramszünet esetén, "kézi vezérléssel" kapcsolnánk vész esetén egy akkut.
Igen, aztán már átgondoltam. Én is rá tudok tenni valami külső kínai hőmérőt erre a kimenetre és akkor nem az elemet eszi, na meg mutat valami viszonylagos hőmérsékletet. :)
Egyébként azon is gondolkodom, hogy a kapcsolást kiegészíteném egy olyan"s.o.s." kapcsolással ami a keltetősök rémálmát az áramszünetet lenne hivatott kivédeni és nem aggregátoros üzemre hanem akkumulátoros üzemre kapcsolna. Erre lenne esetleg valami ötleted?
Egy fototriakos optocsatoló beiktatásával le tudod választani a kapcsolás többi részét. Akkor nem 1.1 arányú leválasztó trafó kell, hanem megfelel egy 8-12 voltos kis tápegység is az LM393 táplálásához.
Az 1,5 voltos kimenet az a gombelemes hő- és páramérő tápellátás kiváltására lett kialakítva.
Jó munkát! Érdekessége a kapcsolásnak, hogy a szokványos megoldások helyett a hálózat áramát korlátozó ellenállásként, itt a 230 voltos ventilátor "munkaellenállását" használják fel. Valószínűleg létezik a kapcsolásnak egy ventilátor nélküli megoldása is. A fotón látszik is a helye egy "kapacitív korlátozós" változatnak, de ezek az elemek hiányoznak.
Nem akarok idegen tollakkal ékeskedni. Az alábbi képet a HE valamelyik fórumára töltötte fel proli007. Ő rajzolta vissza egy panelről.
Ezzel vigyázz! A kapcsolás nincs leválasztva galvanikusan a hálózatról! Minden porcikáját kettős szigeteléssel kell ellátni, szigetelt dobozba tenni, vagy leválasztó trafón keresztül használni. Különben balesetveszélyes!
