Gyogyitani szabad mindennel amely bizonyititta hogy használ..persze idövel azt is figyelni kell nem.e tesz roszat mashol..de azért nem tudjuk az pkát..ez igy pragmatikus megoldáa,már az ösember is hsznalta ezt a logikát.. Ha megtudjuk az okát akkor tudjuk megelözni is,sok fronton megközeliteni a gyogyitani
Ha arra várnánk, hogy a náthát oki alapon gyógyítsák, kipusztulnánk. Mármint ha a náthát vírus okozza. Ha a megfázás okozza, és a vírus együtt, akkor az egyiket tudjuk kezelni.
Sajnos hosszu élet után ,meg vagyok gyözödve a causalitasrol.
Causa mindig van,csak nem mindig a kivánt effektussal. Minden effektusból causa lesz ujra. Vannak elvárt effektusok és vannak véletlen effektusok söt van halmozva elvárt és véletlen effektus.
Nos bevalok Neked valamit. Nehz sport után (sulyemelés) 134 kilos lettem ,most 30-al kevesebb vagyok..abban a hosszú idoben,mai napig a koleszterinem es a verzsirom a legjobb közepes ertek .. vegetarianus rokonom aki tobb mint negyven éve meggyözödésböl nem eszik álatoit ,magas koleszterin es triglicerid értekek hordozoja..
Ilyen gondolata mindnyajunknak vanank. A legtobben tabuizaljak,elhesegetik,elmszatoljak.. Az en tapasztalatom,de ez lehet individualis,a felületre hozás..eltünik a rejtély,megfoghato es kezelhetö..persze nem a baj csak a kapcsolat a korunk és a veszélyek között.. De mindenki máskép boldogul..
Szerintem más segitett, de ezt itt most nem fejteném ki.
Viszont aki sokáig él, sok mindent lát, már ha érdeklődő természetű vagy csak simán kiváncsi mint én.
Közeli példám egy 89 éves hölgy, aki ugy 75 éves kora körül kezdett kicsit furcsa lenni. Utolsó 7-8 évét egy intézményben töltötte. Senkit nem ismert meg és kivűlről nézve kb. ugy viselkedett mint egy 2 éves kisgyerek. Vele egyidős férje naponta látogatta, de minek???
Nos én kifejezetten nem szeretnék ilyen módon 89 éves koromig élni. A baj csak az, hogy mire olyan állapotba kerülök, már nem tudok magam intézkedni. Nos ez amitől néha félek, de kiváló strucc lenne belőlem. Pillanatok alatt elhesegetem az ilyetén gondolatokat. Majd a SORS igy csupa nagybetükkel, megoldja.
"A táplálkozás fontos, Indiában alig van, kurkuma miatt."
Nos, ez nem bizonyított. Egy szuperanyagot, mint pl a kurkuma kiemelni veszélyes dolog. Veszélyes azért, mert hamis biztonságérzetet ad. Hiába eszem kilószámra a kurkumát, ha más dolgokkal meg tönkrevágom a szervezetemet. A statisztika csal: Indiában azért van "alig", mert a teljes lakosságot számítják, márpedig a teljes lakosság 25%-a éhezik, újabb 25%-a épp hogy jut élelemhez, de legalább 70%-os úgy általában a szegénység. Ezek kalóriacsökkentett életmódot folytatnak, ha úgy tetszik, így a táplálkozásból adódó civilizációs betegségek elkerülik őket (van helyette más, pl alultápláltság).
Csak a jómódúakat, középosztálytól felfelé kellene nézni, tehát akik annyi élelemhez jutnak, amennyihez akarnak, és egyből megdől a statisztika. Alzheimerről nincsenek közvetlen adataim, de az elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri panaszok nagyon elterjedtek abban a körben. Feltételezem, hogy közép- és felsőosztályban Alzheimer is ugyanolyan gyakor, mint Nyugaton.
(Az egy mítosz, hogy a vörös húsoktól és az állati zsírtól híznak el az emberek. Nem, hanem a kenyértől, tésztától stb-től, amit hozzá esznek).
Most arról a populációról beszélünk, akik nem haltak meg 5 éves koruk előtt, hanem szépen eléltek egészen sokáig. Azokat kell összehasonlítani itt és ott.
"Ahol rosszul állunk, az a szív-érrendszeri, az 50-60 között arat. Aki túléli, egyre nagyobb eséllyel kap rákot."
Megint csak a civilizált életmód mellett. Azért később (bár egyre korábban!), mert az életmódból, táplálkozásból, környezeti hatásokból származó ártalmak idővel halmozódnak. Évtizedeken keresztül kell "dolgozni" azért a cukorbetegségért, szívbetegségért, mire kialakul. Nem pedig a genetikai rongálódás játszik szerepet, hanem olyan nyilvánvaló dolog, mint életmód.
Mediterrán diétában a is szénhidrát van túlsúlyban. Antioxidáns jó, de hiába fogyasztunk egy szuperanyagot, ha megtartjuk a káros anyagokat.
Ketogén diéta egyébként olyan betegségekben bizonyítottan és kipróbáltan jótékony hatású, mint az epilepszia. A 11-ben belinkelt tanulmány szerint pedig az Alzheimer-kockázatot is csökkenti. Állati zsír-fóbia pedig csak dogma. Épp az étolajokkal, margarinokkal, szénhidrát túlsúllyal vágunk magunk alá.
Mert már meghaltak 5 éves koruk előtt. A gyerekhalálozás még 1900. körül Mo-n is 40% körül volt. Aki túléli, sokáig él, ha nem is olyan sokáig, mint egy amerikai vagy svéd. Emiatt is kevesebb a tumor meg az Alzh.
Ahol rosszul állunk, az a szív-érrendszeri, az 50-60 között arat. Aki túléli, egyre nagyobb eséllyel kap rákot. 90 éves korban gyakorlatilag 100%, csak nem jön ki (lassan nő), és más baja is van.
Az Alzh. kockázata is folyamatosan nő az életkorral.
Azt nem gondolnám, hogy a plakk-képződés direktben összefüggene a táplálkozással. Az antioxidáns viszont itt nagyon fontos, de nem tudni, miért.
A plakkokban egy idegrendszeri fehérje, az APP egy darabkája található. Az APP-t egyébként ugyanaz a kromoszóma (a 21-es) kódolja, amelyik a Down-kórt okozza. A Down-kórban is vannak plakkok, már 40 éves korban is. Az APP ezen fragmense valahogy összeragad, és lerakódik. Nem a táplálékkal felvett vagy abból közvetlenül származó fehérjéről van szó.
Azért 90% 65 év felett van. Van benne genetikai komponens. Svéd ikerkutatások szerint 70%.
Ezzel együtt, ha genetikai is, pár év késleltetés mindig jól jön.
A táplálkozás fontos, Indiában alig van, kurkuma miatt. A mediterrán étkezés, gyümlcs, zöldség, teljeskiőrlés, oliva, kis vörösbor (antioxidánsok!) itt is segít. Vörös húsok és telített zsírok nem tesznek jót. Sima fogyókúra :) 40%-kal csökkenti a kockázatot. Mozgás is kell(ene), persze.
Rendben, nincsenek megbízható adataim. Az, hogy az én családomban (eddig) ötből hárman estünk át rajta, talán jelenthet valamit, de valóban, ettől még lehet elhanyagolható az ilyen esetek száma.
Azt hiszem félreértetél :) A longevitást nm a betegség kezdetéért emlittem meg hanem a betegség felfedezéséért-
A tobbiben persze egyettértünk.. kérdeim:
1:ha elismerjük vagy azt hiszük kitudja ,hogy a speciális fehérjék amelyek plaqueként hatnak az agyban akkor hogy tudjuk állitani hogy a fehérjék a helytelen táplalkozás következményei.?Egyes elelmiszerféleség transformálodik (bocsassd mega magyar nyelv brutalizálását) e fehérjének ?
2-Ezzek a kétségtelenül jellenlévö albuminok okozoi vagy következményei llehetnek a betegségnek..?
Vakbélgyulladásos esetek száma elhanyagolható. Az ilyen akut és veszélyes betegségekkel nyilván nem sokat tudnak kezdeni, ugyanakkor az immunrendszerük jóval fejlettebb, mint a miénk, tehát nem halnak meg olyan fertőzésekben, amiktől minket csak az antibiotikumok meg gyors orvosi beavatkozás mentenek meg.
Épp az előbb mondta valaki, hogy már az ötvenes években elkezdődik. Akkor lenne a longevitás következménye, ha mondjuk 80 éves korban kezdődne. De abban igazad van, hogy modern betegség. Csak a modern lét más jellemzői okozzák. Ezeket érdemes lenne körüljárni.
Ha összehasonlítjuk a természeti és a civilizált népek tagjait, akkor azt az életkort érdemes megvizsgálni, amikor az ún civilizációs betegségek első tünetei előjönnek. Ez pedig nálunk a negyvenes-ötvenes években mindenképpen jelentkezik, de sokaknál már korábban is. Tehát mondjuk két ötvenéves személy paramétereit (laborleletek, testkompozíció, csontok, ízületek állapota fizikai aktivitás, szellemi állapot stb stb) kellene összehasonlítani. Nem pedig arra hivatkozni, hogy hol meddig élnek az emberek. Nyugaton az orvostudomány fejlettsége lehetővé teszi, hogy az emberek betegen is elvegetáljanak sokáig, ugyanakkor már középkoruktól túlsúlyosak, cukorbetegek, alig tudnak mozogni, később pedig ez rosszabbodik csak (pl Alzheimer-kór).
Nyugodtan.Minden helyes ember tud magán, egy nem szeretett dolgon nevetni- a viccek jók,lefogadnám zsidó eredetüek,benne van egy szomorü összekacsintás egy sorstárssal..
Sztem ha aggódni nem is, a megelőzéssel foglalkozni érdemes. Van benne genetikai komponens, azzal nem tudsz mit kezdeni. Az életmódoddal és az anyagcseréddel tudsz.
Közelebbről és többek közt a homocisztein-szint növekedése vezet infarktushoz (akinél) és Azlheimerhez (akinél). Ez pedig rendezhető B12-6-9-cel, amint egy olvtárs alább belinkelte. Van más study is, pl. svéd nőket követtek Göteborgban 30 évig, ott is ez jött ki.
Az egész rokonság szedi, anyám tényleg tisztult tőle, más is jön érte rendszeresen, barátom viszi apukájának stb.
Ha végülis nem is tudod megelőzni, hidd el gyakorlatból tudom, hogy egy-két éves késleltetés is nagyon sokat számít.
Milyen egyéb betegségekkel? Épp az a helyzet, hogy a mai természeti népeket, ha megvizsgálják, teljesen hiányoznak az ún civilizációs betegségek (cukorbaj, szív- és érrendszeri nyavalyák, rák vagy épp az Alzheimer-kór). Elég sokáig elélnek ők is, persze meghalhatnak fiatalon, mondjuk balesetben vagy sebfertőzésben, de a civ. betegségek első jelei nálunk egyre korábban jelentkeznek, 50 éves kor előtt. Lásd előző hozzászóló: "az Alzheimer aránylag korán kezdődik ugy 50 év körül" - a term népeknél pedig nem. Ezért gondolom, hogy mégis érdemes táplálkozásban, életmódban is keresni a megoldást.