Azért érdekes, hogy a birókért lobbizik. No meg a láthatattlan alkotmányra rá van csavarodva, mely becses személye által nagyon sok kárt okozott a magyar társadalomnak.
Ha mérlegre tennénk a 98.-est meg a mostanit úgy gondolom, hogy a mai egy sokkal jobb szerkezetü és egyértelmübb, mint a 89.-es.
Az érdekes az, hogy a ballibek azt súlykolja, hogy Orbánék be akarják betonozni magukat, az LMP meg a túlhatalmat és fékeket, erre Sólyom elismeri, hogy a fidesz-kdnp a saját kezét is megköti az alkotmánnyal, amit én mindig is gondoltam.
Magukkal legalább olyan kemény elvárást tesznek, pont az új KT hatáskörrel és költségvetési hiánnyal , valamint az eladosódással kapcsolatban, hogy szinte ritka, hogy valaki maga számára is korlátot emel, nehogy elcsábuljon.
szerintem aszonta, hogy atlagos europai alkotmany, es tett egy ket eszrevetelt ... na bumm ezentul a birok is 63 evesen mennek nyugdijba, meg az alkotmanybirakat korlatozo kitetelek nem tetszenek neki ...
ha eletszinvonalban az atlag alatt vagyunk, akkor csak orulni lehet, hogy az Alkotmanyunk atlagos ... mert egy europat evtizedekkel megelozo magyar alkotmanytol az emberek hasa halkabban korogna??
a regi sefnek nem izlik az uj sef foztje, van ilyen ...
Kritikával illette az új alkotmánytervezet Sólyom László. A volt köztársasági elnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában fájónak nevezte a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását. Arról is beszélt, hogy a Fidesznek már nem lesz többet kétharmada. Ezzel együtt megjegyezte, a tényleges alkotmányszöveg a közös európai alkotmányos hagyományokon alapul és annak elfogadása után is európai demokrácia marad hazánk – olvasható a híradó.hu oldalon.
Az új alkotmánytervezet Magyarországon és külföldön a bírálatok kereszttüzében áll – mondta Sólyom László a lapnak. A volt köztársasági elnök utalt arra, hogy nyilatkozatával a szakszerű megítélését kívánja elősegíteni. Az új alkotmány szerinte nem légüres térben helyezkedik el, azt az élő alkotmányos hagyományok szemszögéből kell megítélni és értelmezni. "A végleges változat még nem készült el, az azonban bizonyos, hogy Magyarország az új alkotmány elfogadásával is európai demokrácia marad" - szögezte le a volt államfő. Sólyom László szerint az alapvető jogokkal foglalkozó fejezet semmiképp nincs az európai átlag alatt, ám vannak kritikát érdemlő részek - jelentette ki. Különösen fájónak nevezve az alkotmánybíróság ellenőrző lehetőségeinek korlátozását. Sólyom László szerint az is igazolhatatlan, hogy a bírák nyugdíjkorhatárát az utolsó pillanatban 70 évről 62-re csökkentették. "Ez a lépés nyilvánvalóvá teszi a jelenlegi kormánytöbbségnek azt a szándékát, hogy a hivatalban lévő bírói kar vezetőit nyugdíjba kényszerítse" - vélekedett. A volt államfő utalt arra, hogy a demokratikus törvényhozás és az alkotmányellenes törvények elutasítására hivatott alkotmánybíróság között állandó a feszültség. Egy olyan kormány- és parlamenti többségnek azonban, amely a kétharmad birtokában jogot szerzett egy új alkotmány kidolgozására is, nehezére esik annak elismerése, hogy törvényhatározatait egy másik alkotmányos szerv érvénytelennek nyilváníthatja. Ebből fakadóan akarta a kormánytöbbség az alkotmánybíróság illetékességét eredetileg arra korlátozni, hogy csupán előzetes normakontrollt végezzen.
A Fidesz saját lehetőségeit korlátozta. "Nem hiszem ugyanis, hogy ez a párt ismét kétharmados többségre számíthat" - jelentette ki. Úgy vélte, a kormányzás rugalmasságot követel. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen törvények a rendszerváltás idejéből származnak, amikor nem lehetett mindent az alkotmányban szabályozni, az ellenzék pedig beleszólási jogot akart kapni. Sólyom László utalt arra, hogy az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban a jobboldali választók táborából sok "romantikus követelést" kellett tárgyalni, még ha végül ezeket elutasították, vagy a preambulumban helyezték is el. "A tényleges alkotmányszöveg mindazonáltal a közös európai alkotmányos hagyományokon alapul" - fogalmazott a volt államfő.
