Személyes tapasztalatom még nincs. de az alapján, amit láttam, mondhatom, hogy más az a 70 cm magas ágyásból való gazkiszedés, mint a hagyomásnyos. Természetesen azért is, mert a termesztés koncentrált, ugyanazt a növénymennyiséget sűrűbb térközűre lehet ültetni. Én is azt gondolom, hogy ha a termőfoldet megfelelően állítjuk össze, akkor rengeteg későbbi gyomlálást meg tudunk spórolni. A máshol látottakból leszűrt bevált, ill. nem bevált módszerek alapján én a következőképpen állítom össze a rétegeket ( kb. 70 cm ) : legalul egy réteg darabolatlan kukoricaszár, vékony réteg föld, egy vastagabb réteg aprított ág ( múlcs ), egy réteg föld, egy vékony réteg zöld fűz-és nyírfaág, egy réteg múlcs. Erre kerül egy vastagabb réteg, több éves marhatrágya, majd szintén egy réteg múlcs, majd vékony réteg föld. Ezek után - a végleges talajszinttől kb. 30-40 cm-re beszerelek 2 szál 80 mm átmérőjű - villanyszerelők által használt - kilyuggatott, agrotextillel bevont vastag műanya csövet, melyek végeit az ágyás mindkét végén felhozok és rögzítek talajszint fölé. Ezek után jön még egy réteg litván tőzegmoha, a darált, több éves marhatrágya, a felső 20 cm-es réteg komposzt.
Így leírva bonyolultnak tűnik, de ezek mind-mind rendelkezésre állnak, nem kerül pénzbe.
Ez saját " receptúra ". Hiszem azt, hogy a most befektetett több munka később megtérül, mivel ez a termesztőhely több évig kell, hogy működjön.
"1. Nincs gyomlálás - rabszolgamunka, a gyomlálással eltöltött idő amit a hagyományos kertészetben eltöltünk a gyomlálással. Ezzel szemben az emelt ágyásban alig, vagy egyáltalán nem kell gyomlálnunk. Miután feltöltöttük az ágyásokat a talajjal, a kikelő gyomokat egyszerűen kihúzkodjuk a földből."
Én is a rossz talaj miatt fogtam hozzá. Van egy asztalosműhelyem, mindig akad olyan faanyag, amiből nem lehet szépet készíteni, de az ágyások keretének még jó.
Egyik kolleganom mar evek ota emelt agyast hasznal. Ma megkerdeztem tole, miert valasztotta ezt a format. Ket dolog miatt: agyagos a talaj a kertjeben - igy tudta javitani, a kertje lejtos, igy tudta megakadalyozni az eroziot.
Hatranyanak a merevseget hozta - a keret adott, nem olcso valtoztatni - igaz, ha jol vanmegtervezve, nem is kell.
Azt látom a korábbi hozzászólásaidból, hogy te nem vagy valami lelkes a témában. Nem lehet, hogy azért van rossz tapasztalatod, mert valamit nem jól csináltál ?
Megnéztem kettő, ilyen módon termelő berendezést, maga volt a csoda. Tudni kell, hogy felénk rossz alaptalaj van - felül homok, alul márga - ezért valamit tenni kell azért, hogy pl. szép gyökérzöldséget lehessen termelni ( a saját felhasználásra ) Lehet, hogy ezt a célt el lehet érni egy talajszinti teljes talajcserével is, de ha már csinálom, akkor ne kelljen hajolgatni.
A kukoricaszár gyermekkori - nem most volt ! - emlékeimből jött elő, amikor a szüleim szőlőt telepítettek, a 90-100 cm-es árkok alját szárkévékkel rakták meg, hogy a talaj ne ülepedjen meg olyan hamar. Víz, ill. idő a locsolásra pedig van, ill. eljön az az idő, amikor lenni kell !!
Ha te parasztgyerek vagy akkor sejtheted, hogy paraszt elődeid miért nem csináltak magaságyást. Egyetlen előnye van, nem kell mélyre hajolni. Az összes többi tulajdonsága hátrányos. Nekem 3 db. kb. 10mx1,5m nagyságú fémkeretes ágyásom van, mely annak idején magasított ágyásnak készült, de a rossz tapasztalataim miatt vissza alakítottam hagyományos ágyássá. Sőt egyik ágyásnál a fémkeretet is besűllyesztettem a felszín alá. Ha te megrakod kukoricaszárat, és annak komposztálódása a marhatrágyától serkentve beindul, az olyan hőtermeléssel jár, mely meleg nyáron kiégeti a növényeket. Az idei évben meg pláne. Ha viszont a hagyományos földet jól bekomposztálod, ugyanolyan bőségesen terem mint amit a magaságytól vársz.
Én most kezdeném ezt a fajta művelést, a tapasztalatod alapján kérek tanácsot. ( azt látom hogy már 2 éve kezdted, érdemtelenül kevés a hozzászóló )
Elkészítettem elsőnek egy kisebb keretet. A mérete 250 x 140 x 70 cm. Egy ásónyomnyit lesüllyesztettem a földbe, úgy van a keret összeállívta. 3 cm vastag tölgyfa deszkából csináltam. Az elképzelésem az, hogy legalul megrakom kukoricaszárral, a közét kitöltöm földdel, majd arra, de már a talajszint felett sűrű szövésű drót-vagy műanyaghálót feszítek ( vakond, cickány ellen )
Ezután kezdem rétegezni a marhatrágyát, komposztot, majd a gyökérzóna alatt mohatőzeg-réteg kerül, arra újból darált, több éves marhatrágya, a tetején kb. 15-20 cm komposzt. Jónak tartod így a termőtestet ? Parasztgyerek vagyok, rendelkezem némi tapasztalattal, de ilyent még nem csináltam. Kérdésem még, hogy javasolod-e azt, hogy belül kifóliázzam ?
Nem lenne rossz ez az emelt ágyás, csak eltoltam...nem a legjobb földet tettem bele, nem részletezem, majd jövőre másként.. kényelmesnek kényelmes, csak ugye elkészíteni..stb...
A víz az stimmel. Mert az említett könyvben is öntöztek a Kercából és kis csatornákon vezették oda a vizet. Elárasztásos módszerrel öntöztek, ami a vizszintes ágyásmál lehetséges, de dombágyásnál nem tudom elképzelni.
Nem hallottam, láttam...még létezett a Duna tsz, akkoriban volt Csepelen dolgom...és láttam a gyönyörű termőtáblákat...azt, hogy mi volt rajtuk, már elfelejtettem, de feltűnt, hogy a tetején is más van, mint az oldalán..a kettő közti kis árokban pedig folyt a Duna vizecskéje, amit egy marhanagy diesel szivattyú lökött...
ha valakit kutatási szinten érdekel, az Halásztelken, vagy a Duna tsz maradványánál érdeklődik, ott tutira adnak bolgárkrtész címet...láttam, tehát működött...a bolgárkertészek erről híresek Csepelen(is)
szóval változatlanul a magaságyásnál tartok...valami dekoratívot szeretnék, mert nem szeretném, ha fitymálnák a kertem...(ben a magaságyást)
Hol hallottál erről? Érdekel a téma. Egy könyvet olvastam. Bolgárkertészek magyar földön. címmel jelent meg. (Ha jól emlékszek ?) Érdekes olvasmány volt és néhány dolgot pl. a sárgarépa tárolását tőlük tanultam. Dombágyást nem alkalmaztak.
igen, a csepeli bolgárkertészek erről híresek...na, ott vágják piszkosul a dombágyást...jó, bevallom, húsz éve nem jártam Halásztelken és környékén, de ott kiválóan működött..a Duna biztosította a kellő öntözővizet...később hallottam, hogy fizetni kell a kiszivattyúzott vízért(is)...
kár, hogy igazi bolgákertész(sic) nem olvassa ezt...lenne mit mesélnie..
Ezek szerint neked akkor még nem volt dombágyásod. Mert ha lett volna,nem uszolgatnád senkinek se. A dombágyás témakört behatóan tanulmányoztam, mondhatnám tudományos alapossággal. Ugyanis a feleségem ELTE-s diploma munkájának a címe a következő volt: Természetkímélő gazdálkodás a kiskertben különös tekintettel a dombágyásra. Építettünk egy kísérleti dombágyást és egy éven át dokumentáltuk működését. Arra a következtetésre jutottam hogy a dombágyás mint olyan, remek téma szakkönyvek írására. /A szakkönyvek többségét olyan emberek írják akik maguk is olvastak valamit de nem próbálták ki/ Viszont kertészkedés céljára hátrányos. A közepében jelenlévő és állandóan korhadó anyagtól a növények szinte hőgutát kaptak. Sűrűn kellet öntözni , ám a víz leszaladt ives felületéről. Bár igen macerás dolog volt a művelése mégse termett nagyobb mennyiségü termést mint a síkművelésü ágyás . Miután elkészült a diploma munka , egy év múlva megszüntettük.
Szánom-bánom hogy a 10 pontos bevezetőt nem tettem idézőjelbe, mert azt bizony lenyúltam...soha nem volt ilyenem, tehát nem tudom igez-e...mint látod, van aki ...khm...izé...fanyalog... ez az egész nem erről szól, hanem arról, hogy-mint Te is- segítően-ráadásul aranyosan-tanácsot ad...
...alakul a dolog.. már számolom a napokat...
...a közelemben láttam olyan megoldást, ahol ástak egyjó hosszú járdát kb 90 cm mélyre, kikövezték, és jobbra-balra kinyúlva kinevezték "magaságyásnak"...nagyon szuper az ötlet, csak nálam a kisgyerekek miatt veszélyes..tehát marad a sík terület, itt-ott, ilyen-olyan magasított megoldásokkal...
köszönöm mindenkinek az eddigi jóindulatú tanácsát...
ja, a kánaánt én nem (ettől)várom, csak olyan jó a kerti szaletliban(is) üldögéve a kertben gyönyörködni(akkor nem is fáj semmim)
Szerintem ha neked tetszik a magasított ágyás, és van aki segít megépíteni, akkor tavasszal vágj bele.
A többiek által kritizált idézett leírás valóban túldimenzionált egy kicsit, egy magas ágyás nem hozza el a kánaánt.
Ugynakkor írtad, hogy derékfájós vagy, ezen a problémán rengeteget segít.
És néhány előny az én meglátásom szerint:
Építészeti elem a kertben, nagyon klasszul meg lehet csinálni.
A csigák ellen is elég hatékony, így sokkal egyszerűbben megvédhető az ágyás.
Az alacsony növésű, de illatos-szép virágok csodálásához nem kell lehasalni.
Igazán jól nézhet ki, ha a szélére mondjuk valami futó virágot ültetsz, és az lecsüng. Úgy tudom, uborkát is lehet így nevelni, nem kell kötözgetni, csak csüng lefelé - persze ehhez nem elég egy 30cm magas ágyás.
Olyat is láttam már élőben, hogy lejtős telken a teraszosítást csak az ágyásoknál csinálták meg, egy az ágyás lentebbi része mint magaságyás volt kialakítva, a felső oldalon a talajjal egy síkben volt. Nem tudom érthető-e.
Ott terméskővel volt felfalazva, nagyon jól nézett ki, és nagyon szerették a tulajdonosok.
Én eddig azt hittem, hogy a magas ágyás azért magas, mert több réteg komposztálódó anyag tetejére kerül termőföld, amibe ültetnek. A komposztálódás pedig több éven keresztül zajlik és egyre jobb minőségű talajban termeszthetők a különféle zöldségek. Tévednék?
Jelenleg van két 8m hosszú magaságyásom. A honlapomon láthatók egyikről képek és némi magyarázat:
máj.1-én
ugyanaz jun.15.-én
Azonkívül van egy 12 m-es ágyásom mely magaságyásnak készült, de a keretét talaj szintjére süllyesztettem.Ezzel elvesztette magaságy jellegét.Nem tetszett, hogy kánikulában a fém keret nagyon bemelegedett ezért süllyesztettem le. Annyi előnye van, hogy könnyedén fóliát tudok rá tenni. Az utat mellette nem kell ásózni , gyomtalanítani, komposztálni, öntözni. Ezt a munkát meg lehet spórolni.(A gyomok gyökere a kerettől nem tud benőni az ágyásba.) Hátrány, hogy macerás megépíteni és pénzbe is kerül. Az acél keret anyaga szakmámból kifolyólag egy munkából maradt meg. Ha kertészeti célra kellett volna vásárolnom nem adtam volna érte annyi pénzt.Ugyanezt fából is el lehet készíteni, de a faanyag gombák elleni védelme nem egyszerű. Ha valaki vasúti talpfákat, vagy villanyoszlopot tud vásárolni az erre a célra tökéletes mert masszív és gyárilag konzerválva van. A magaságyás termőképessége ugyan olyan mint a nem magaságyásé. Attól függ mennyi trágyát vagy komposztot helyeznek el benne.Kicsi hobbikertekben barkácsoló hajlamúak készíthetnek magaságyást a készítés sikerélménye miatt, de nagyobb mennyiségű termelést végzőknek nem ajánlom. A hajlongástól megkíméli a derekat. Időseknek ez nagy előny. Mivel én csak 57 éves vagyok és makk egészséges, szívesen tornáztatom a derekamat. Az egészség megőrzésének feltétele a kellő mennyiségű mozgás. Persze a civilizált embernek akinek még az autójába, az ablak lehúzásához is motort szerelnek, hogy megkíméljék a tekeréssel járó csuklómozgástól, nyilván más a véleménye és csodálkozik ha minden nyavalya eléri.
Rendszeresen olvasom a kertes topicokat, de ritkán szólok, mert csak hétvégi kertész vagyok, mindent kicsiben csinálok. Viszont magas(ított) ágyásom az van néhány. Tavaly készítettem 2-t, most ősszel pedig még hármat. Kör alakúak és kb. 40 cm-re vannak kiemelve a talajszint fölé. 2 db 2,4m átmérő, a 3 db új pedig 1,2m átmérő. Dicsekedni nem tudok ezekkel :-), de azért leírom a tapasztalataimat:
Számomra tetszetős elrendezés, ezért csináltam elsősorban. (nagyon szubjektív, gondolom sokan nem így látják)
A 2,4m átmérő túl nagy. Én 184 cm vagyok, a közepét nehezen tudom művelni. (deszkán egyensúlyozok)
Amikor hoszabb ideig nem jutok el a kertbe és nem tudok füvet nyírni akkor is könnyen megtalálom az ágyásokat, a szélével sincs gond.
A komposzt+kertiföld+virágföld keverékkel történő feltöltés után tényleg laza, könnyen kezelhető benne a föld.
Nem gyomosodik kevésbé mint bármelyik régi ágyásom (sőt).
A nagy nyári melegekben ügyelni kell, hogy ne száradjon ki. (akár a többi ágyás)
Összességében a termesztés szempontjából nem tapasztaltam jelentős különbséget. Talán a lehajolás mélysége tényleg számítana, de az előkészületek így is fáradságosak, igaz megéri mert a kertészkedés a hobbim, de a gondos kertésznek minden fajta ágyással van munkája.
Paradicsomot, chilit, salátát, retket, bársonyvirágot, dáliát, spenótot, céklát termeszetettem így. Szépek és finomak lettek, de alapvetően ez nem a magas ágyás következménye.
Valószínűleg melegágy készítésénél, illetve fóliában lehet nagyobb jelentősége, de sajnos ezekről nincs tapasztalatom.
:)) Nem a magam neveben hasznaltam, hanem a tobbiekeben is, hiszen nem nagyon szol hozza senki, ami azt mutatja, az emberek nem nagyon dicsekvosek...mar ami a magas agyasukat illeti.
