Érdekes, hogy ez nem szerepelt a kerületi Rendezési Tervben, de ez most nem jelentett akadályt.
Érdekes, hogy eléggé kilóg Bp. látványából, de ez sem számít.
Akkor ez valakinek ( v.kiknek) nagyon megérte, mert megvan az építési engedély.
Hiába, a pénz beszél, a blöki meg csak vakkant.
Viszont a tér másik sarkán (a Lehel út sarkán) van egy pozitív példa a közelmúltbeli építészetre: egy szecessziós formavilágú, de új arányú (nem nagy belmagasságú) épület. Ilyenre kevés példa van. Kecskeméten láttam egy hasonló, de ennél is szebb (terméskő-lábazat stb.) megoldást a "neoszecesszióra".
Ahogy elnézem, ma a "haladó" építészet egyik elmaradhatatlan kelléke a talajjal hegyesszöget bezáró homolkzati elem vagy tetőelem, általában üvegből vagy plexiből (bár mintha a Zeppelinen ilyen pont nem lenne!). Többek között a Kálvin téri retteneteken is van ilyen, meg az új Corvin bevásárlóközpont bejáratainál.
Az ilyen elem sok esetben leszerelhető az épületről - talán gondoltak arra, hogy ez az esztétikummal köszönőviszonyban nem lévő, ólcsó hatásvadász tempó egyszer kimegy a divatból. :-) Viszont van, amikor az épület tömege ilyen. Azon csak bontással lehet segíteni. :-)
„Szervezetünk elnökségi tagja javasolta, hogy a Fischer-házat állítsa helyre a befektető eredeti tervek szerint, s alakítson ki benne egy olyan üzletközpontot, amely a századelői áruházak hangulatát idézi.”
persze, ez a marxista művészetelmélet, mely az építészetben kb. 1920 óta dívik, hogy „a múltat végkép eltörölni”, meg az „ami régi, az rosszabb”, az ornamenst/tagolást is ki kell dobni, az is a népelnyomó társadalmak hozadéka, pfej.
Annak idejen azt sem ertettem, hogy peldaul Phillyben a One Liberty Place es a Two Liberty Place (a sztarepitesz, Helmut Jahn tervezte mindkettot) miert lenne olyan eloremutato es esztetikus.
Van pár ember, aki fellép ilyen épületek védelme érdekében, de nem veszik őket komolyan. A XX. század első felében keletkezett épületek a mainstream magyar művészettörténészi hozzáállás szerint nem képviselnek védendő értéket. Demszkijhez közelálló emberek között nyilván az ilyen marxista/neomarxista nyaloncok domináltak, és nem a magyar szecesszió védelmezői. A VII. kerületben bontásra szánt épületeket védőket is kiröhögték, kigúnyolták.
„Akik most tiltakoznak a lebontás ellen, azok miért nem tiltakoztak Demszkyéknél, hogy miért hagyták lepusztulni?”
különböző művészeti-örökségvédelmi lobbik szerintem mindig ágáltak a városvezetésnél, csak ház pénz sincs másik 1000 századfordulós épület felújítására sem.
„hogy miért hagyták lepusztulni?”
másrészt már a kommunista rendszerben lepusztult ill. belül durván átalakították. akkoriban nem nagyon lehetett szólni ilyemiért.
Engem csupan az erdekelne, hogy amikor hasonlo belvarosi epitmenyek koruli korabbi hercehurca soran a most megszolalok vajon milyen allasponton voltak?
„A tévés júniusban a tervtanács tagjaként támogatta a belvárosi léghajó tervét, amely minden ízében cáfolata az általa évtizedekig hirdetett elveknek. Erre a meglepő döntésre Ráday azóta sem adott kielégítő magyarázatot, egy interjúban mindössze annyit mondott: "Még soha nem csináltam ilyet, ez egy kísérlet volt a részemről."”
„Az azonban csak egyes apró stílusjegyeiben hasonlít a szecesszióra, de alapvetően egy átlagos, kissé aránytalan eklektikus/premodern ház, összességében nem nevezhető szecessziósnak.”
használ 1-2 antik részletet és arányt, de a tagolása, ritmikája, keleties ornamentikája mindenképpen „századfordulós” / „szecessziós”.
de ez még nem indok, hogy lebontsák... (a másik 4 sztem mehet a sittnek) ha fejlesztő a Deák Ferenc utcában meghagyta és felújította a jugendstil épületeket (Révész és Kollár), akkor miért nem tudja ezt megcsinálni a Fischer-házzal, ami ráadásul eredetileg is áruház volt...
leszámítva azt, hogy a tiszta szecesszió alatt a bécsi stílust értik, ennek legfontosabb pesti képviselői Kármán és Ullmann voltak. a fentebbi házat is ők tervezték, de ezt most kivételesen nem a bécsi szecesszió stílusában, hanem kisérletezőbb kedvvel.
„A tágabb értelmezés szerint az érintett saroképület is szecessziós, de Lajta Béla modernebb házai is (pl. Népszínház utca 19., Vas utcai iskola).”
kekeckedek: inkább a késő, vagy érett „szecesszióból” kinővő premodern. : )
„A nemzeti stílustörekvések mellett Budapest építészetében a másik, nemzetköziösszehasonlításban is jelentős irányzat a korai modern racionalizmus (szokás„premodern"-nek is nevezni). Az egyenes vonalú, tégla vagy kőburkolatúhomlokzatokon hol jelzésszerű klasszicizálás jelenik meg (hellenisztikus formákkalReichl Kálmán esetében - A038, Hl 78, 0272; egyiptomias formákkal a Jónás-testvérek esetében - A046, B312), hol a biedermeier hangulata lengi be (Málnaiés Haász - L388), hol pedig az Art Déco előszelét érezzük (Lajta Béla - B051,Vágó József -A045).”
Valószínűleg konkrétan a századfordulós közeg kiszorítására megy ki a játék. A "Zeppelin", meg ez a vizuális környezetszennyezés (ehhez a hideg víztől lankadt farokhoz képest a "Zeppelin" is "szép") az első fecskék, aztán ha látják, hogy ezt meg lehet tenni, akor megy tovább.