E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Középen áll Czvetkovits Ferenc (Pécs, 1883. szeptember 25. – Budapest, 1937. október 15.) mezőgazdász, agrárpolitikus, miniszteri tanácsos, a két világháború közötti magyar mezőgazdasági szakoktatás irányítója.
A fénykép talán Mikes János szombathelyi rezidenciája előtt készülhetett (Püspökvár)
"Lehár visszatérésére 1919. augusztus 3-án került sor. Feldbachi zászlóaljparancsnokként Szombathelyre vonult be, és Vas, Moson, Sopron és Zala megyékre terjesztette ki tevékenységét. A fővezérség 1919. augusztus 8-án kinevezte nyugat-magyarországi katonai parancsnoknak. Megbízta a szombathelyi gyaloghadosztály parancsnoki tisztével. A hadosztály szervezését Szombathelyen kezdte meg. Népszerű volt a városban, mint a volt császári és királyi 83. gyalogezred tisztje, mint a volt császári és királyi 106. gyalogezred parancsnoka, mint magas kitüntetésekkel rendelkező, a háború végéig harcoló katona. Az egykori császári és királyi 48., 76., 106., a volt magyar királyi 19. és 20. gyalogezredek, a volt magyar királyi 6. huszárezred katonáiból szervezett hadosztály a nemzeti Hadsereg legnagyobb létszámú, legjobban felszerelt seregtestévé fejlődött. A hadosztály gyalogsági parancsnoka Bugsch Aladár ezredes, tüzérfőnök Teimer Oszkár ezredes, törzsfőnök Keresztes Artur alezredes volt."
"Baán Gézáné, Sevatoris Ilona, polgári iskolai Igazgatónő, született Budapesten. Az Angolkisasszonyok tanár képzőjének végzésével egyidőben a Nemzeti
Zenedében Aggházy Károly növendéke volt. Tanulmányai befejezése után a főváros szolgálatában működött mint tanárnő. Jótékony célú hangversenyeken gyakran szerepelt és az irodalomban Szerelemről-Boldogságról című novellás kötetével nyert elismerő kritikát. A Katholikus Tanárok Lapjában pedagógiai cikkei jelennek meg és újabban irredenta és vallásos tárgyú ifjúsági színdarabokat ír. Nevezetesebbek: Átültetett virágszál, Élet küszöbén, Baba-' vásár. Mesekirály udvarában. Virágok versenye, Magda meséje. Amit a fenyőfa mesél, Szent Angéla élete., Szent Imre herceg. A Katholikus Tanárnők Országos Egyesületének választmányi és irodalmi bizottsági tagja, a Polgári Iskolai Tanárok budapesti körének alelnöke, a FANSz (Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége)
könyvtárosa. Jelenleg a VII. kerületi polgári leányiskola igazgatója."
„944. VI. 25. Reggel hallottam, hogy a József utca 30., mindjárt a Német utcai iskola utáni rész, telitalálatot kapott, arra vettem hát az utat a hivatalba menet. Kordon volt vonva, de mint légós rendőrt áteresztettek, s először láttam a maga ellentettségében egy nagy bomba hatását: az egyemeletes ház teljesen eltűnt a föld színéről, zuhantában betemetette az óvóhelyet is, akkor hordták ki a halottakat, húszon felül haltak meg. Még ott álltam, újra kezdődött a légi veszély-jelzés, csaknem futva mentem a hivatalba, éppen beértem és már szólt is a 25. légiriadó. Egy óra hosszat voltunk a pincében, de ezúttal nem Budapest ellen jöttek. De az éjjeli bombázás nagyon erős volt a hivatal környékén, magának az iskolaépületünknek 900 ablaküvegét törte össze a légnyomás, bokáig jártunk az üvegcserepekben. A Dembinszky, Nefelejcs, Damjanich utcában pedig nagyon sok ház rongálódott meg; negyedük, felük romba dűlt, lakhatatlanná vált, siránkozó emberek cipelgették batyujukat, ágyneműiket valami más lakóhely felé. A körúti Bodó kávéház98 épületének fele elporladt, a Bakáts téren három ház, a piarista gimnázium99 egy része a III. emelettől a földszintig összeomlott, ezek mind telitalálatot kaptak.”
„Nagyméretű bomba esett a közelben egy hatalmas bérpalotába, melynek földszinti részén egy kávéház két utcai frontra nyíló helyisége van. A négyemeletes épület középső részét, mint egy óriási vasmarok kitépte a roppant erejű bomba, a negyedik emeleti résztől úgyszólván a földszintig. A IV. emeleten jól lehet látni félig épenmaradt lakásban egy barna gyerekágyat. Ott vannak még a párnák is a kis ágyacskában, valamint a paplan, abban az állapotban, ahogy az ágy lakóját a sziréna hangjára kiemelték és óvóhelyre vitték a szülők.
Egy másik lakásnak csupán egyetlen fala maradt meg a legfelső emeleten. A csupaszon meredező falon egy nagy kép függ. Még csak el sem mozdította a helyéről a szörnyű robbanás. Lehullott faltömegek, téglák garmadái lepik el az úttestet a nagy bérpalota előtt, amelynek egyik kupolája meg van hajolva. Valószínűleg robbantással kell majd eltávolítani az épületnek ezt a súlyosan megsérült részét.”
„A népszerű körúti kávéház vajjon mit véthetett? Ott, ahol összeér a szomszéd házzal, a bomba kivágott vagy kétemeletnyi részt. Oldalról, mintha vékony cérnaszálon függne, egy lakás megmaradt részei látszanak. A kivehetetlen színű falakon olcsó képek, ezeknek csodálatosan semmi bajuk nem történt. A szemben levő üzletek redőnyei azonban feltépve lógnak, szemük kiverve könnyezik. A mélyben a már megszokott és ismert törmelékhalmaz. Olyan, mint egy domb, feltartóztatja a sietős embereket, szinte ráparancsol mindenkire: nézzék meg sebeit. Az akácfák, amelyek katonás rendben állnak egymás mellett s nyári zöld ruhájukban hűsöltek, porköpenyt kaptak. Méregzöld leveleiket szürkére lehelte be az aláhulló maltertörmelék.”
Mikestől balra 
