Keresés

Részletes keresés

ooloo Creative Commons License 2010.07.29 0 0 23
Békés gazdag életet, sok boldogságot kívánok Nektek!
Előzmény: Törölt nick (21)
Törölt nick Creative Commons License 2010.07.29 0 0 22
Szép baba.
Nem ázsiai félig ? :-)))
Előzmény: Törölt nick (21)
Törölt nick Creative Commons License 2010.07.29 0 0 21
Áprilisi termés: :)
Előzmény: ooloo (1)
Törölt nick Creative Commons License 2010.07.29 0 0 19
Kevés olyan ismerősöm van,akinek a szülei komcsik,aztán szocik lettek,és a gyerekek nem a pártjukra szavaztak.
Neveltetés kérdése is,bár tényleg nem örökölhető betegség.
Előzmény: _balu_ (18)
_balu_ Creative Commons License 2010.07.29 0 0 18
Kár h ezt +cáfolja h sok ismerősöm azért szavaz az mszpre, mert a "faterék mondták"! Míg a másik oldal vmilyen gondolkozás következménye!
Előzmény: Derek (17)
Derek Creative Commons License 2010.07.29 0 0 17
A libbantsag ,kommancssag nem oroklodo, ahogy a fidesznyikseg sem.
Előzmény: _balu_ (12)
korieander Creative Commons License 2010.07.29 0 0 16
-az utóbbi évekig nem volt jellemző ez a társadalom felsőbb rétegére
-nem jellemző a romániai román gazdagokra

van 1éb ötleted honnan került ki az az 1/3?
Előzmény: _balu_ (13)
Geyza Creative Commons License 2010.07.29 0 0 15
Ezexerint a következő választás 18 év múlva lesz?
Előzmény: _balu_ (12)
Mindfield Creative Commons License 2010.07.29 0 0 14
"kialakult Magyarországon és Erdélyben is a 3 gyerek 3 szoba 4 kerék társadalmi réteg a magyarságon belül."

Mivan? Akkor ez most mit akarna jelenteni? Én mondjuk örülnék neki, ha minél több ilyen lenne, köztük mondjuk én is. Csak ugye az ilyesmihez PÉNZ kell, nem pedig ideológia.
_balu_ Creative Commons License 2010.07.29 0 0 13
És hol van a következtetés? Nem látom h következik ebből a topikcím!
Előzmény: korieander (11)
_balu_ Creative Commons License 2010.07.29 0 0 12
Az nem baj h a libbancsok, komcsik csak 1-et csinálnak ha már ez nekik a valhalla! Következő választáskor még 5%-ot se érnek el!
Előzmény: korieander (-)
korieander Creative Commons License 2010.07.29 0 0 11
miért akarnám támadni??

egy érdekes társadalmi folyamat pillanatképét lefestő cikket copiztam be kommentár nélkül...
Előzmény: _balu_ (8)
ooloo Creative Commons License 2010.07.29 0 0 10
(5)
Előzmény: _balu_ (8)
ooloo Creative Commons License 2010.07.29 0 0 9
Mert már régen túl vagyok a terv teljesítésén... ;-)
Előzmény: péterkém (6)
_balu_ Creative Commons License 2010.07.29 0 0 8
Ha a jobboldalt akarod támadni, akkor vmi következtetést kellene levonni! Ebből hogyan következik h milyen "mély" v. "sekély" magyar hány gyereket vállal?

Itt a szám:
http://www.youtube.com/watch?v=sANwBlp3K_M

Előzmény: korieander (-)
Törölt nick Creative Commons License 2010.07.29 0 0 7
A XXI. század pinája a segg."- mondá Ferenczy Csongi bácsi egy részeg éjjelen, a büfében...
Ennek tudomásul vétele mellett azért nehéz ügy,nagyon nehéz.
péterkém Creative Commons License 2010.07.29 0 0 6
Miért?
Előzmény: ooloo (3)
ooloo Creative Commons License 2010.07.29 0 0 5
Előzmény: Z757 (2)
ooloo Creative Commons License 2010.07.29 0 0 3
nem!
Előzmény: Z757 (2)
Z757 Creative Commons License 2010.07.29 0 0 2
"...csinálj sok-sok gyermeket!"

(ASS)
Előzmény: ooloo (1)
ooloo Creative Commons License 2010.07.29 0 0 1
 :-)
Törölt nick Creative Commons License 2010.07.29 0 0 0
0rbánnak 5 van.
Előzmény: korieander (-)
korieander Creative Commons License 2010.07.29 0 0 topiknyitó
B. D. T.
SZÁMHÁBORÚ
Az Unió szaporodik, csak mi nem


Romániában jelenleg valamivel magasabb a magyar nők termékenységi mutatója, mint a románoké.


HIRDETÉS




Átlépte a félmilliárdot az Európai Unió lélekszáma: tavaly 1,4 millió fővel 501,1 millióra növekedett a lakosok száma – jelentette be az Eurostat. A növekedés a lakosság természetes gyarapodásának, valamint a bevándorlásnak köszönhető. A természetes gyarapodás félmillió, a nettó bevándorlás pedig 900 ezer fő volt. Tavaly összesen


5,4 millió gyerek született az Unióban.

Az egész Európai Unióban a születési ráta az előző évhez képest 2009-ben némileg csökkent, és minden ezer lakosra vetítve 10,7-et tett ki. A halálozási ráta viszont nem változott, minden ezer lakosra 9,7 haláleset jutott.

Magyarország a születési és a halálozási arányt tekintve is a kedvezőtlen tendenciákat mutató országok közé tartozik, így a holtversenyben éllovas Bulgária és Lettország mögött következik a lélekszámfogyást elkönyvelő országok között. A tízmilliót kissé meghaladó lélekszámú Magyarországon tavaly 96 ezer gyermek született, ami megközelítőleg 9,6 ezrelékes rátát takar, szemben a 13 ezrelékes halálozási rátával. Mind a születési, mind a halálozási ráta stagnál az évezred eleje óta – emlékeztetett az Eurostat.

Romániában 2010. január elsején 21.462.000 volt a lakosságszám szemben az egy évvel azelőtti 21.499.000-rel. A csökkenés elsősorban a természetes fogyás számlájára írható, amely ezer lakosra 1,6 volt az Eurostat szerint, enyhe növekedést mutatva a tavalyi 1,5-höz képest. Ehhez még hozzájárul az ezer lakosra jutó 0,1 „nettó” kivándorló (azaz a kivándorlók számából levonták a bevándorlókét), így összességében évente ezer lakosra számítva 1,7 a népességcsökkenés. Magyarországon ugyan nagyobb ütemű a természetes fogyás,


de még mindig többen vándorolnak be, mint ki:

ezer lakosra számítva 1,6 fővel nőtt ennek következtében 2009-ben a lakosság, így a 3,4-es természetes fogyásból lefaragva a végső népességcsökkenési mérlege az országnak 1,8 ezrelék.

Romániában jelenleg valamivel magasabb a magyar nők termékenységi mutatója, mint a románoké. Szemben a románokkal, ahol a felsőfokú végzettek és jobban keresők csoportjában majdhogynem automatikus, hogy csak egyetlen gyereket vállalnak, a magyaroknál Magyarországon is és Erdélyben is van egy jelentősebb mag, aki három vagy több gyereket szeretne – mondta el a Transindexnek Kiss Tamás szociológus-demográfus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A 2011-ben esedékes népszámláláson ennek ellenére várhatóan 1,3 millió alá csökken a romániai magyarok száma.

Majdnem minden kelet-európai államban az a trend, hogy a végzettség foka fordítottan arányos a gyerekvállalási kedvvel. Ezzel szemben a romániai magyar felsőfokú végzettségűek közel egyharmada vállalna három vagy több gyereket; ez románoknál mindössze 10 százalék – tudtuk meg a kutatótól. A képzettség és a termékenység viszonya tehát U görbét mutat a magyaroknál, az alacsony végzettségűek is hajlamosabbak nagycsaládot alapítani, hasonlóképpen a másik oldalon a felsőfokú végzettek is.

A kutató a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban rendezett népesedéspolitikai kerekasztalon elmondta, családpolitika terén szerinte nem lehet kimondottan magyar politikát folytatni, de a szórványban élő magyar fiatalok figyelmét fel kell hívni törvény adta lehetőségeikre, például az állami lakások igénylésére. A családalapítás és a gyermeknevelés lehetőségeiben az önkormányzatok is segítséget nyújthatnak – idézte az előadót az MTI.


Kiss Tamás magyar érdeknek nevezte

a 90 ezer fősre tehető erdélyi magyar cigányság bevonását a magyar intézményrendszerbe. Ennek a magyar anyanyelvű, pozitív népszaporulatú etnikai csoportnak mintegy fele a Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében él. Ehhez képest jelenleg nem létezik a Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-nek semmiféle stratégiája arra vonatkozóan, hogyan lehetne integrálni ezt a csoportot – hívta föl a figyelmet.

Ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország a kettős állampolgárság megadásával egy jelentős migrációpolitikai érdeknek is engedett. Évente 20 ezer főnyi határon túli magyar migráns esetében sokkal olcsóbb az integráció, mint a kínai vagy afgán bevándorlóknál, a kettős állampolgárság kapcsán jó lenne beszélni erről a jelentős tényezőről – tette hozzá.

Az Európai Unióban a legmagasabb születési arányt Írországban (minden ezer lakosra vetítve 16,8), Nagy-Britanniában (12,8), Franciaországban (12,7), Cipruson (12,2) és Svédországban (12,0) mérték.


Románia a maga 10,4 ezrelékével

a középmezőnyben van (10,7 az európai átlag), míg a legalacsonyabb arány Németországot (7,9), Ausztriát (9,1), Portugáliát (9,4), Olaszországot (9,5), Lettországot (9,6) és Magyarországot (9,6) jellemezte.

Az elhalálozást illetően Bulgária vezeti a listát, 14,2 ezrelékkel, majd Lettország (13,3), Magyarország (13) és Litvánia (12,6) következik. Romániában is nagyon magas, 12 ezrelék a halálozási ráta. Arányaiban a legkevesebben Írországban (6,6), Cipruson (6,7), Luxemburgban (7,3) és Máltán (7,8) haltak meg. Mindebből adódóan a legmagasabb természetes növekedési rátát Írország vezeti (10,2), majd nagy leszakadással Ciprus (5,5), Franciaország (4,3), Luxemburg (4,0) és Nagy-Britannia (3,7) következik.

Az Eurostat adatai szerint az unió lakosságának gyarapodása 60 százalékban a bevándorlásból adódott. Mindent összevéve nyolc tagállamban csökkent, 19 tagállamban nőtt a népesség, a két véglet: 6,2 ezrelékes csökkenés Litvániában és 17,2 ezrelékes növekedés Luxemburgban.


A legnagyobb bevándorlási rátákkal

Luxembourg (+13.2‰), Svédország (+6.7‰), Szlovénia (+5.8‰), Olaszország (+5.3‰) és Belgium (+5.1‰) büszkélkedhet, ezzel párhuzamosan a kivándorlás a legmagasabb a következő országokban volt: Írország (-9.0‰), Litvánia (-4.6‰).

Luxemburg után a lakosságnövekedés a legmagasabb Svédországban (+9.1‰), Szlovéniában (+7.2‰), Belgiumban (+7.1‰) és az Egyesült Királyságban (+6.7‰). A legnagyobb arányú népességcsökkenést Litvánia után Lettországban (-5.7‰), Bulgáriában (-5.6‰) és Németországban (-2.5‰) regisztrálták. A sorban következik Magyarország (-1,8‰), Románia (-1,7‰), Málta (-1,6‰), Észtország (0,2‰)

A kelet- és nyugat-európai országokban tapasztalható demográfiai trendek közti különbség mindig hullámzó volt – magyarázta Kiss Tamás. Nyugaton a hatvanas évek első feléig tartott egy baby boom, utána csökkent, majd kiegyenlítődött a növekedési ráta. Keleten a hatvanas évekre csökkent le a születésszám, elérte a mélypontot, majd általában egy represszív születésszabályozási intézkedés (Romániában is része volt ennek az abortusz betiltása, lásd a dekrét-gyerekek jelenséget) követte az adott állam részéről.

Térségünkben Csehországban volt egyedül pozitívnak mondható családtámogatási rendszer, amelynek célja a népesség termékenységi mutatóinak növelése volt, a költségvetés 10 százalékát fordították ilyen programokra. 1990 után Kelet-Közép-Európában


összeomlottak ezek a népesedéspolitikai rendszerek,

drasztikusan leesett a termékenység, ezzel párhuzamosan azonban Nyugaton pont ebben a periódusban kezdték kiépíteni a családtámogatási rendszereket, áldoztak erre, és ennek látszik az eredménye – vázolta a közelmúltbeli kontextust a kutató.

Kelet-Európa országairól az is elmondható, hogy már a 90-es évektől modellváltás van, kitolódott a házasságkötés és gyermekvállalás időpontja. A 60-70-80-as években az elterjedt modell szerint a nők hamar családot alapítottak, és már a húszas éveik első felében megszülték a gyerekeiket. Ez változott, jelenleg a nők átlagosan a húszas éveik második felében szülnek, és várhatóan a modellváltás végén hasonlóan pl. Skandináviához a harmincas éveik elejére tolódik az anyák gyerekvállalásának időpontja.

A mostani kelet-európai népességcsökkenés tehát konjunkturális, és abból adódik, hogy a potenciális anyák még nem szülték meg azokat a gyerekeket, akiknek az előző modellben már meg kellett volna születniük. Összegezve, a népességszámítások középtávon termékenységnövekedést valószínűsítenek Kelet-Európában is, a térség országaiban a születési ráta várhatóan közelíteni fog a nyugati országokéhoz.

Forrás: MTI/EFE/APA, Eurostat-közlemény (.pdf)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!