A hircsarda.hu nevű, álhíreket közlő vicclapon péntek reggel egy helyreigazítás jelent meg. Az oldal arra kényszerült, hogy jelezze, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem mondott soha olyat, hogy futballpályákon is engedné a buktatást.
A történteket a Képviselő Funky sokat látott szerkesztői kétkedéssel fogadták. Egyrészt miért kérne a kormány helyreigazítást egy olyan oldaltól, ahol nyilvánvalóan viccek vannak, most például olyanok, hogy Növényi Norbert lesz a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Másrészt a helyreigazítási kérelemben az oktatási államtitkár neve hibásan, egy n-nel szerepel, holott az államtitkár asszony két n-nel írja a nevét. A helyreigazításban eredetileg még jól szerepelt a név - mondta viszont az Indexnek Dobi Ágnes, a kérelem szerzője.
Harmadrészt a helyreigazítási kérelemben e mondat közlését is kérik: "A jogsértő anyag eltávolításán túl, elnézést kérünk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oktatásért felelős államtitkárától." Ez azért badarság, mert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban nincs oktatásért felelős államtitkár, ilyen a Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál van.
Aztán kiderült, hogy a sok tévedés ellenére a helyreigazítási kérelmet valóban hivatalosan elküldte a kormány egyik sajtósa.
"Rákosi idején még nem volt EU, nem volt NATO, viszont volt többpárti szavazás (Kisgazdapárt, SzocDem párt, MKP), csak épp az MKP nyerte több, mint 2/3-dal..."
Melyik evben? Az 1947-es valasztasokok volt utoljara tobbparti listas valasztas akkor a kommunistak 20-onvalahany szazalekot ertek el.Az 1949-esen meg mar nem indulhattak kulon partok csak a nepfront listajan es teljesen formalis volt a dolog,es szocdedmpart sem volt mar
Honnan tudná egy "francia" (kb. az országuk fociválogatottjának franciaságának mértékét alulmúló európai ismerettel), hogy mekkora a különbség a Vasfüggönytől keletre? Ugyanmá'....
Rákosi idején még nem volt EU, nem volt NATO, viszont volt többpárti szavazás (Kisgazdapárt, SzocDem párt, MKP), csak épp az MKP nyerte több, mint 2/3-dal...
No, akkor már csak azt kell igazolnod, hogy a Kádár, Rákosi (javaslom a továbbiakban Kim-Ir-Szen, Caligula és Rettegett Iván alakját) idején többpárti szavazás volt, EU- és NAT-tagországként. Vagy hogy miként alakulna a Parlament összetétele, ha pl. a szintén mélységesen antidemokratikus brit rendszer alapján állna össze a képviselői társulat, max lenne 3 db nem-Fideszes plusz 383 Fideszes. Na attól kaparnád magadra a visongó rettegés és görcsök közepette azt, amit a reggeli kávé beleket mozgató hatása kihoz belőled. Persze tudom, ez a példa pont nem jó, mert a demokrácia természetesen csak az és úgy lehet, amit te értelmezel annak, aminek a hazugsággal a hatalmát megtartó kormány, vagy annak senki által soha meg nem választott utóda szerinted messzemenőkig eleget tett. Hisz nem hörgött ellene a Liberation meg a The Economist, akik véleménye olyannyira fontosabb a Mo-i válaszókénál.
Rákosit, Kádárt 80-90 %-osan választották meg mégis diktatúra volt a rendszerük. Próbáljátok már beverni abba picike agyatokba, hogy a demokrácia viszonylagos fogalom. Jelenleg az un. fejlett demokráciákban uralkodó viszonyok szolgáltatják a mércét. Ezekhez viszonyítva a 2/3-os kormány hozhat teljesen antidemikratikus törvényeket.
Idézz már pontosan: A teidézeted után a következő szó: BUT. Remélhetőleg tudod mit jelent az a pici "de" szócska egy állítás után. Esetleg az a szokászos kiragadunk szavakat, megvágunk videókat, hangfelvételeket Fidesz stilus?
Admittedly, that bad rating is not Mr Orban’s fault. But many of the reasons for it, such as polarised politics and meddling with state institutions, look unlikely to improve under his rule. A new media law (like the bank levy, produced hastily and with no consultation) was particularly alarming. It originally extended the broadcast media’s regulatory regime to print and online outlets, including a statutory right-of-reply clause, regardless of merit. It created mandatory registration for blogs, and banned “offensive” coverage of a “minority or majority”. The chairman of the new regulatory body, appointed by the prime minister for a nine-year term, would personally nominate the directors of public radio and television stations.
Na de kérlexépen, az NEM LEHET, hogy Mo-on olyan diktatúra legyen, amit a többségi szavazás akar, mert az igaz vélemények birtokosai szerint Mo-on csak az a jó, ha a 2/3-os többségi felhatalmazás ellenére SEM történik meg az, amiért ilyen eredmény lett. Na ez az igazán demokratikus haladóbaloldaliliberális elképzelés, minden más populistanáciradikálfideszista hőbörgés és persze árokásás.
Valószinüleg nehezedre esik, de a The Economist több mint biztos, hogy nem a Magyarországi Kossuth tereseket számolgatva jutott erre a megállapításra. Egyébként felnőhet és szerintem fel is fog nőni a Kossuth teresek száma is.
Szóval Navrasics elvtárs fenekét kell majd nyalni! Ez már nem is uram-bátyám rendszer, hanem korrekt fenyegetés. Navrasics nem is zárja ki a diszkriminativ elbocsátás lehetőséget, amivel elismeri, hogy amilyen törvényt meghoztak az arra a célra lett kreálva, hanem majd ő I. Navrasics kegyelmet gyakorol. Szerintem ez borzalmas, hogy ide jutottunk, azaz az állampolgárok védelme nem az Alkotmányban garantált, hanem pártpolitikusok kénye-kedvétől függ.
Munkajogászok szerint bár eddig is volt példa az indoklás nélküli elbocsátásra a közszférában, a jövőben ez még könnyebb lesz. Ez pedig veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat az elbocsátásától. A kormánytisztviselő ráadásul az indoklás nélküli kitétel miatt még munkaügyi bírósághoz sem fordulhat, vagyis jelentős mértékben csorbul a munkavállalók jogbiztonsága.
Gyerekek vakok vagytok ??? Hova haladunk ??? Ha ez az egész 1 éve történik akkor már rég a téren riszálnátok magatokat diktatúrát kiáltva .... de most ?? Még tapsoltok is hozzá és egymásban éltetitek a hitet hogy ez a fidesz más mint a többi és hogy OV nem lehet hibás .... pfff polgárok
A The Economist nem egy szélsőséges lap.Kulturáltan fogalmaz, de ime egy kicsit bővebben az elemzésük. Amivel vitatkoznék, hogy nem (OV hibája - egyetértve veled), viszont nem is csak a "többiek" hibája. OV annyira felelős ezért a romlásért, mint amekkora volt az idézett időszakban a politikai súlya.
A kormányváltás utáni magyar belpolitikai helyzetről közöl értékelést legújabb kiadásában a The Economist.
A The Economist szerint szélesebb körű aggodalom forrása a magyar demokrácia. A folyóirat felidézi, hogy a Freedom House nevű amerikai kutatóintézet minap tette közzé éves rangsorát a volt kommunista országok politikai rendszereiről. Magyarország "a közelében sincs" azoknak a mélységeknek, amelyek az egykori szovjet köztársaságokat jellemzik, de a hétpontos skálán elért pontszáma folyamatosan romlott az elmúlt öt évben, 2,00-ről 2,39-re.
Kétségtelen, hogy e "rossz besorolás" nem Orbán Viktor hibája. Ám az okok között számos olyan van - például a politika polarizáltsága, vagy a beavatkozás az állami intézmények működésébe -, amelyek esetében "valószínűtlennek tűnik" a javulás az ő kormányzása alatt.
"Különösen riasztónak" nevezi a The Economist az új médiatörvényt, amelyet a lap szerint a bankadóhoz hasonlóan "sebtében és konzultáció nélkül alkottak meg". A tervezet egyes elemeit már ejtették, vagy elhalasztották róluk a szavazást. Bírálói azonban a médiatörvényt egy keménykezű politizálási irányvonal részének tartják - áll a cikkben.
Az írás felidézi, hogy Orbán Viktor "meneszteni akarja" Simor András jegybankelnököt, vagy legalábbis csökkenteni akarja fizetését; igaz, az MNB elnökének "évi 425 ezer dolláros javadalmazása kétségtelenül bőkezű".
Az egyetlen ellenőrzést a "túlhatalmú" kormány felett az államfő vétójogának gyakorlása jelenti. A jelenlegi elnök, Sólyom László azonban augusztus 5-én leköszön, és utódja, Schmitt Pál Orbán Viktor "pártbeli cimborája".
Még azok is, akik változásokat akarnak a magyar közéletben, azt mondják, hogy a miniszterelnöknek többet kell tennie a kedélyek lenyugtatására, és kevesebbet borzolásukra - fejeződik be a The Economist írása.
Néhány szösszenet ami alátámasztja a topic címet:
1. "Vasfüggöny fenyegeti a magyar médiát"
2. Kormánykézbe kerül az MTI is.
Miközben a média teljes átalakítására készül a kormány, már most számos jele van annak, hogy a gyakorlatban miként ragadja magához a hatalmat a médiumokban. Az MTV-ben műsorokat szüntetnek meg, támadják a Duna Televízió elnökét, bizonytalan, hogy lesz-e elnöke a Magyar Rádiónak, az MTI-nél pedig a régi vezetőt a jelenlegi kormánypárthoz hű szakember váltja fel.
3. Munkajogászok szerint bár eddig is volt példa az indoklás nélküli elbocsátásra a közszférában, a jövőben ez még könnyebb lesz. Ez pedig veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat az elbocsátásától. A kormánytisztviselő ráadásul az indoklás nélküli kitétel miatt még munkaügyi bírósághoz sem fordulhat, vagyis jelentős mértékben csorbul a munkavállalók jogbiztonsága.
4. A The Economist szerint szélesebb körű aggodalom forrása a magyar demokrácia. A folyóirat felidézi, hogy a Freedom House nevű amerikai kutatóintézet minap tette közzé éves rangsorát a volt kommunista országok politikai rendszereiről. Magyarország "a közelében sincs" azoknak a mélységeknek, amelyek az egykori szovjet köztársaságokat jellemzik, de a hétpontos skálán elért pontszáma folyamatosan romlott az elmúlt öt évben, 2,00-ről 2,39-re.
Kétségtelen, hogy e "rossz besorolás" nem Orbán Viktor hibája. Ám az okok között számos olyan van - például a politika polarizáltsága, vagy a beavatkozás az állami intézmények működésébe -, amelyek esetében "valószínűtlennek tűnik" a javulás az ő kormányzása alatt.stb.
