mind ismerjük amikor az állatvédők szorgoskodnak és segítenek és sokan köztük én is nagyra értékelem amit tesznek. Ám mi van akkor amikor egyesek ezt túlzásba viszik és olyan radikális baromságokat csinálnak ami több rosszat tesz mint jót.
Példának okáért 1-es helyeken kávézókban, háztartásokban stb az átlagosnak számító tehéntej helyett elvből, mert ők nem isznak állati származékú terméket szójatejet favorizálják. Ami önmagában lehet hogy az elvekben 1 jó megközelítés, ám aki kicsit is ért a dolgokhoz az tudja hogy ez nagy balgaság. Ugyanis míg a tehén tejhez elég 1 tehén és annak az ellátását finanszírozni, ami az esetek többségében mezőgazdasági melléktermék, addig a szójatejhez szükséges szójának termőterületet kell biztosítani, ami erdőirtásokat követel, öntözni kell ami a vízkészletet gyéríti, permetezni, aratni, vetni ami pedig gépekbe kerül és az fosszilis energiát emészt fel.
Ezek fényében kérdem én megéri-e szójatejet inni így, hogy tudjuk mi az ára???
ilyen és ehhez hasonló kérdésekre szeretnék véleményeket várni, kérdéseket felvetni stb.
elismeréssel adózok ön előtt. De 1 kérdésre azért kérem felejen meg nekem: hol termelnénk meg azt az ételszükségletet ennek a milliárdnyi embernek ami pótolja a húsfehérjéket és egyéb elemeket????
Meglátásom szerint túl sokan vagyunk a földön h csak növénytermesztéssel el lehessen minket látni. Először visszakéne fogni a gyarapodó populációt. Tudja a sáskákban van 1 ösztön, hogy amikor elérnek 1 bizonyos populáció számot elkezdenek rajzani és zabálni. Vajon az emberben mikor jön elő ez az ösztön???
nem ezé v azé de szted majd feláldoznak 1 másfajta művelű földet csakhogy szóját termesszenek rajta??
"Jelenleg is sok szóját termesztenek Kínában, de a világ legnagyobb szójatermesztô országa ma már az USA, ahol évente mintegy 20-24 millió ha-on termesztik. "
csak hogy tisztán láss 1 pár számszerűsített adat.
mellékesen az usának a legkisebb átlag terület% erdőssége a világon. szted ez miért van????
és még 1 apró infó: cukornádtermesztéshez az amazonaszi őserdőből évente tö9bb ezer hektárat vágnak ki.
Annyi köze azért van, hogy ha az emberek nagyobb hányada lenne húsmentes étrendű, akkor az állattenyésztés visszaszorulna a vele kapcsolatos problémákkal együtt, és kevesebb lenne az állatokkal szemben elkövetett bűncselekmények száma is.
Habár ez nem a topik témája, azért érdemes megjegyezni, hogy "az emberi emésztés vegyes táplálkozásra kalibrálása" alatt legtöbben tévesen a vegyes növényi és négylábú valamint szárnyas állati húsokkal táplálkozást értenek, holott a fogazatunk és az emésztő rendszerünk is a vegyes növényi (zöldség, gyümölcs, gomba és mag) valamint hal és ízeltlábú fogyasztásra alkalmas leginkább. Az külön kérdés, hogy az európai étrend ez utóbbit "elfelejtette", és legfeljebb a rákfélék kerülnek olykor asztalra az ízeltlábúak közül. Az emlős- és madárhús fogyasztásának nélkülözhetetlenségét elsősorban azok az élelmiszeripari és egészségügyi szakemberek hangsúlyozzák, akiknél a beléjük nevelt és berögzült ízlésüktől eltéréshez nincs elég lelki erő. Több mint két évtizede éldegélek húsmentes kaján, bár nem vagyok vega, a hal havonta egy-két alkalommal szerepel az étlapomon, tojásos ételeket és igazi legelőn élő tehenek tejét fogyasztom, a szójatermékeket szintén két évtizede, bár ritkábban, mint a saját szedésű gombából készült ételeket. És mindez nekem jót tett, elmúltam 62, és a legidősebb hazai siklóernyős oktatóként a növendékeimtől nem lemaradva mászom meg a domboldalakat naponta többször is.
Az állattenyésztés visszaszorulása ellen nyilván több szempontot is fel lehetne vetni, pl. hogy aki eddig abból élt, mit csináljon ezután, de erre a válasz az, hogy Mást! Az élet csupa változás, időnként új megélhetési forrásra kell áttérnünk. Az árvízzel és belvízzel rendszeresen elborított területeken nem állat- és növénygazdálkodást, hanem halgazdaságot kellene folytatni, mégpedig komoly állami támogatással ebben az irányban kisegítve a rászorulókat és a hazai gazdaságot is...
A téma persze túlnyúlik az állatszereteten és az állatvédelmi túlkapásokon, de valahol el kell kezdeni.
A tehéntej nem helyettesíthető szójatejjel. Az indoklásoddal nem értek egyet. Ha a tehéntejet nem személyesen cuclizod ki a tehénből, akkor azt is csak ipari berendezések, szállítóeszközök stb. közbeiktatásával jut el hozzád. Erőirtásról meg nincs szó, ezt nem is értem honnan vetted.
"A szójatej szerintem annak való, aki allergiás a tehéntejre vagy nem tudja megemészteni a laktózt."
Ez bizony így van; a pici gyerek, ha idejekorán leszokik az anyatejről (aminek többféle oka lehet, nem csak az, hogy az anyának nincs elég teje), akkor hibás dolog tehéntejjel táplálni, a sokkal jobban megfelelő kecsketej, ami pedig még immunerősítő is lenne, többnyire nehezen beszerezhető (nincs jól megszervezve a hazai forgalmazása), így marad a szója alapú "tej".
És ne vegyük komolyan a szójatermékek károsító hatásairól szóló rosszindulatú és alaptalan mendemondákat!
Manapság már az sem látott sok tehenet, amit "tej" felirattal árulnak a boltban. Évek óta faluról hordatjuk a friss tejet. A szójatej szerintem annak való, aki allergiás a tehéntejre vagy nem tudja megemészteni a laktózt.
Általában véve em értem a vegetarianizmust, mert a emberi emésztés a vegyes tápálkozásra van kalibrálva- viszont szerintem az állatvédelemhez semmi köze.
az1. részhez annyit, h a tehén legeltetése hasznos tevékenység, ha nagy területeken történik, és igaz h metánt termel, de az ürülékéből mi is kinyerhetjük mielőtt komolyan felszabadul, és ím kész a biogáz. igaz am h kell a gép a takarmányhoz, de ezek a takarmánynövények nagyon sokszor a vetésforgóban játszanak szerepet, így a termőföldre jó hatással van.
Igazából arra akarok rámutatni evvel a témával, h minden összefüggésben van mindennel, és az ember 1 oktalan döntéssel amivel azt hiszi jót tesz lehet h nagyobb kárt csinál mint gondolná.
Nem nagyon értem, mi köze az állatvédelemnek a vegetarianizmus azon formájához, ami elveti a tejtermékek (és általában a tojás is) fogyasztását? Aki vegetáriánus, nem feltétlenül állatvédő, aki pedig állatvédő, nem feltétlenül vegetáriánus.
1. A tehénnek is szüksége van legelőre vagy takarmányra, amit célirányosan meg kell termelni, ehhez gépekre van szükség. A tehén metánt fejleszt, ami az üvegházhatást fokozza. Egyáltalán nem biztos, hogy 1 l szójatej előállítása jobban terheli a környezetet, mint 1 l tehéntejé. Sőt, nekem inkább az ellenkezője tűnik valószínűnek.
2. A tehéntejet nem mindenki tudja megemészteni. De ha meg is emészti valaki, egyesek szerint akkor is rongálja az egészségét.
3. Ez nem állatvédelmi kérdés. Ha nincs igény a tejre, akkor a tehén munkanélküli lesz, és nem segílyt kap, hanem levágják.
