Mi is az a biostimulátor? A biostimulátor olyan természetes eredetű, növényi kivonatokat, szerves anyagokat, vitaminokat tartalmazó készítmény, melynek célja a növény életciklusaihoz igazodóan (gyökeresedés,virágzás) a kondíció fokozása, a minőség javítása. A biostimulátorok beépülnek a növények életfolyamataiba, hatásukra javul a készáru minősége.
A levélnek bőre van . Levegőt szeretne felvenni rajta keresztül, jelesül széndioxidot. Optimális esetben a növények nem örülnek a lombtrágyának, mert mindenük megvan gyökéren át.Ha mégis szeretne valamit, akkor az a fotoszintézishez kell, annak alapköve a magnézium, katalizátora a vas. Ez (majdnem) minden zöldtea tudja. Nitrogén kell még, készülhet a cellulóz, cukor stb De foszfor, kalcium stb is kell... Inkább gyökéren át.
Nekem van egy ismerősöm, aki talajszakértéssel foglalkozik. Már eddig is gondoltam rá, de most már egész biztos vagyok benne, hogy hozok neki otthonról talajmintát. Beviszi a laborba és megmondják miből mennyi van benne. Néhány ezer Ft-ba belekerül, de után valóban lehet gondolkodni rajta, hogy mivel javítsuk a talajt. Az öntözővizünkről például tavaly kiderült, hogy rengeteg magnézium van benne. A konyhakertes topicban adtak leírást a folyadékról, amit keresünk. Nézzétek meg!
A növények számára szükséges tápanyagok közül megkülönböztetünk makroelemeket, amelyekből nagy mennyiségre van szükségük: ezek a nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kalcium (Ca), és a magnézium (Mg). A vasból (Fe) és kénből (S), azaz a mezoelemekből már kevesebb kell. Végül kis mennyiségben mikroelemek is szükségesek, ilyenek a bór (B), mangán (Mn), cink (Zn), molibdén (Mo), vagy például a kobalt (Co). A minimum-törvényt 1855-ben Liebig fogalmazta meg, melynek a tápanyag-ellátottságra vonatkozó lényege, hogy a növény a legkisebb mennyiségben, (és felvehető formában!) jelenlévő tápanyag arányában veszi fel a többit is. Ez annyit jelent, hogy hiába jó egy talaj tápellátottsága szinte minden tápanyagból, ha csak egy olyan akad, amelynek a mennyisége nem elegendő, akkor a növény a többiből is ennek arányában fog magához venni, és így a fejlődése gátolt lesz. Ez Liebig gondolatának persze csak a tápanyagokra redukált változata, hiszen ez a környezeti tényezőkre is vonatkozik.
Ennyit kell tudni . Utána lehet beszélni műtrágyáról, komposztról, istállótrágyáról.
Azért tettem ide, mert ma reggel két órát foglalkoztam a humuszsavakkal.
Lett néhány megállapításom.Nem tudtam meg, hogy mi az.Az irodalomban használt nevek általában a szerző találmányai.A tudomány mai szintjén savak képlete ismert.Ezeké nem. Erre tehát jól lehet hivatkozni, különösen, ha a másik nem tájékozott.
A növényi hormonok jól le vannak írva. Kiemeltem mit kell különösen tudni, azt, hogy a fiatal, zsenge hajtás tartalmaz ilyet. Ha tehát zsenge hajtásból készül a teád, akkor az tartalmaz magnéziumot, vasat, nitrogént, és így tovább...Hormont is egy keveset. Ezek kellenek a növekedéshez. A növekedéshez fotoszintézis kell még.Olyan, mint a téglagyár, ha házat akarsz építeni, Egy kicsit tud nőni fotoszintézis nélkül is, csak akkor gyenge lesz. A fotoszintézishez meg legelőször magnézium kell.Ha az van, akkor adhatsz hormont is. Ha ez megvan, akkor vas kell, mert hiányában lassan megy ez a folyamat.
Mindenből pontosan annyi, mint amennyi kell, mert egyébként útban van, mint egy építkezésen a malter, ha nincs hozzá tégla vagy állvány...
Figyelj csak rám légyszíves! Én nem ezt mondtam! Ha biokémikus akartam volna lenni, akkor odajelentkezem! De nem az akartam lenni és most sem akarok. Ennél egyszerűbben nem tudom neked leírni. Szeretnéd hogy olvassuk amit írsz, vagy nem? Ez ilyen egyszerű a másik oldalról. Nem kell ezen vitatkozni, veszekedni. Ha nekünk írsz, akkor úgy írj, hogy értsük vagy érteni akarjuk. Ha nem nekünk akarsz írni , akkor mélyedj el a témában, publikálj, jelentkezz a kertészetire, csináld meg a doktorit, stb. Rengeteg elméleti szakember van, akire szükség van.
Ez a hobbytok! Lehet az, hogy nagyon érdekel, de ha figyelni kell egy kicsit, akkor nem is?
Papírsárkányt eregetek, nem akarom tudni miért repül, repüljön és kész. Ezért ha valamire azt mondom, hogy nem úgy van, rögtön mindenki megharagszik. Beképzelt vagyok, meg feltűnési ..., és így tovább, mert elmondtam amit találok a neten. Nem én találom ki.
Ezt most miért is tetted ide? Ha összegeznéd a saját szavaiddal, hogy gyakorlatban hogyan hasznosíthatjuk ezt az információ rengeteget, annak nagyon örülnék. Én nem akarok elvégezni egy szabadegyetemet :)
Ha visszanézed a hozzászólásait, mindenütt ugyanazt csinálja,provokatív és sokszor nem is pontos,ugy gondolja az övé az egyetlen igazság, pedig olyan NINCS.Nem kell neki válaszolni akkor egyedül marad.
Érdekelne hol vagyok nem is pontos. Nem gondolom, hogy enyém az egyetlen igazság, de azt igen, hogy nem engedhetem meg magamnak, hogy tévedjek. Előfordulhat... Akkor sajnálkozni fogok.
Régen nagymamám idején még volt biológiai egyensuly,
a talaj sem volt igy kimerülve, ezért ellenállóbbak voltak a növények ,ezt mütrágyával,prrmetezőszerrel szépen tönkretettük.A csalánlé sokat segit a növényeknek többféle növényt lehet még bele tenni ,attól függ mi a cél ,tudni kell melyik növény mit tartalmaz ,a csalánban,lucernában,borsószárban sok a nitrogén ,
a feketenadálytő nitrogént és káliumot tartalmaza saspáfrány is sok káliumot.
A növényileveket attól függően kell késziteni mit szeretnénk elérni ,a növekedéshez nitrogén kell, a virágzáshoz foszfortartalmu növényt kell beáztatni .
Ha sok nitrogént adunk csak nő a növény ,haragos zökl lesz és nem akar virágozni.
Definíció: Olyan növényi hormonok, amelyek a szár megnyúlását fokozzák levágott állapotban is.
Magyarázat: Az auxin elnevezés nem egyetlen anyagot jelöl, ezért pontosabb, ha többes számban (auxinok) használjuk. A tankönyvben is említett indol-ecetsavon kívül léteznek egyéb auxinok is, pl. az indol-propionsav és a fenil-ecetsav.
Az auxinok közös jellemzője, hogy izolált szárdarabokban is fokozzák a sejtek megnyúlását. (Ez azért lényeges, mert a gibberellinek nevű hormoncsoport is stimulálja a hajtások megnyúlását, de csak érintetlen növények esetén.)
Az auxinok hatása valószínűleg azon alapszik, hogy beindítanak (illetve gyorsítanak) egy ún. K+- H+ pumpát, amely megnöveli a sejtek káliumion-koncentrációját, a sejtfal közegét pedig savassá teszi. A savas közeg a cellulózrostok közötti hidrogénkötések megbontása révén fellazítja a sejtfalakat. A megnövekedett ionkoncentáció ugyanakkor vízbeáramlást idéz elő a sejtbe, s az emiatt bekövetkező sejttérfogat- növekedés végül a sejt megnyúlásához vezet.
Az auxinok fő termelődési helyei a fiatal, fejlődésben lévő levelek, a fiatal, fejlődő magvak és termések. (A tankönyvben szereplő "növekvő hajtáscsúcs" kifejezés alatt tehát ezek összességét kell érteni, nem pedig a csúcsi osztódószövetet.) A hajtáscsúcs osztódószövetének közelében inkább csak a levelekből odatranszportálódott auxin mutatható ki, ezen régió saját hormontermelése kevésbé jelentős.
Ezt speciel tudom, lótrágyát használtak. A padlót is azzal csinálták és a falat is azzal tapasztották. Én még láttam is ilyet (Azért nem vagyok olyan öreg :))
...és még egy lényeges dolog:ebben az értelemben itt számosan sokat tudnak, kísérleteiddel látod te is, mozo fái nagyon szépek, valamit tán én is... Nóra lefényképezte a salátát..., jól nézett ki.De volt képe a gombával fertőzött részről is.Tisztelem érte.
Tudományos eredményeket elérni tudományos ismeretek nélkül...Hát az nehéz ügy.
Nem tudod megítélni, hogy kibírja vagy nem.Nem csak tűző nap van a barackosban hanem szártő is. Ha május végén permetezel, gondolom kerülöd a június végi gyümölcsöket...szél se fúj.
Így van! Jól is van így, engem nem zavar. Ahhoz, hogy tudjak itt lenni, ha tudnánk előremenni együtt, ahhoz nekem is folyamatosan tanulnom kellene, hogy előttetek járjak, mint a jó nyelvtanár, egy leckével... Nekem az őszibarackos is tökéletesen megfelelt úgy ,egészen addig, míg nem jött elő a varázsige. Mert fonalféreg vagy hatvanféle van forgalomban Magyarországon, a barátom pedig nem gilisztás lett, hanem más...sebészeti képletekkel :) Az orsóféregnek is érdemes utánaolvasni.
A biostimulátor nem trágya helyettesítő...hanem doppingszer...tehát nem helyettesíti talajból gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt...hanem katalizál folyamatokat...és bizony a humusz-savak is bejutnak a növénybe és ....hatnak.
Nem úgy az orsóféreg petéje.....ami nem bír ki 2-3 hónapos tűző napot..és....
De ha valaki talajjal nem érintkezett Mozo által úgynevezett komposzt-trágya kivonattal kezelt baracktól gilisztás lett..szóljon :-)
A növények zseniális találmánya a fotoszintézis. Beszéljünk róla! Ha nem ismered , ha azt mondod, hogy valami bonyolult izé, akkor te nem szereted a növényeket.Én nem vagyok biológus, de wikipédia sokat tud! Nézzük meg!
