Az rendben van, ha azt mondom: ez az épület ronda, kényelmetlen, vagy disznóság, hogy még csak egy éves, de beázik.
Ez OK. De ha én nem tanultam soha építészetet, statikát, mttudoménmit, akkor ne akarjak jobban érteni az építészethez és - főleg - ne becsméreljem az építészeket úgy általában.
Itt nem arról van szó, hogy mondjuk egy pszichológus elemezte valakinek az egyéniségét, azt mondta, teljesen OK a pasas, erre az illető másnap elkezdett ámokot futni. Ilyenkor nyugodtan lehet mondani, hogy ez a pszichológus bakot lőtt, nem érti a szakmáját vagy az alkalmazott módszer rossz.
De úgy általában a nagy tudatlanságból, kívülről, osztani az észt és lesöpörni az asztalról olyan módszereket, amelyeket évtizedek óta használnak a szakemberek, akik ezt tanulták, kissé erős, nem?
Tehat ha teszem azt en nem lennek kepzett szakember, neadjisten ez volt az egyetlen teszt, aminel bejartam az eloadasra (mert telen tanultuk es akkor megiscsak jobb a futott teremben szunyokalni), es mindezek ellenere megis pszichologuskent keresnem a kenyeremet, valoszinuleg en is eros kesztetest ereznek arra, hogy felhaborodjak.
Nem kell tudnom főzni ahhoz, hogy tudjam ha a szakács kontár. Nem kell építésznek lennem ahhoz, hogy megérintsen egy épület szépsége, vagy feltűnjön, ha rámszakad a plafon.
Jo, kozelitsuk meg mashonnan, mert erzem, ez vicces lesz: honnan veszed, hogy elrontottak? Milyen alapon mered teljes bizonyossaggal allitani azt, amit az ELTE Ro-t oktato professzora kategorikusan tagad?
Az általában az érvek erejére utal, ha a vitapartner becsmérlése központi jelentőségű (vinnyogókórus).
Na de ennek nincs nagy jelentősége, legyen a te bajod!
Ámde:
Nem arról van szó, hogy ha valaki az életét teszi fel rá, ne lehessen átverni a Ro-tesztet, mint egyébként szinte mindent. Megfelelő gyógyszerekkel talán gondolom, még a vérkép is befolyásolható a kellő irányba.
Azonban mi értelme van annak, hogy egy pszichológiai mérési eljárást, ami a spontán reakció méréseén alapul, ily módon tönkretegyenek?
Ez tényleg pusztán a népszerűséghajhászás, minden áron. A béka segge alatt van az index, a pocsolya mélyén.
A másik vonulat legalább olyan fontos: a tudomány semmibevétele, a pöffeszkedő tudatlanság.
ÉN megmondom a frankót! Ki az a pszichológus? Ki nem szarja le, mit tanítanak az egyetemen.
Persze, egesz konkret tesztkiteket nem fogsz kapni csak ugy, de annak leginkabb anyagi/licenszelesi okai vannak. Mint ahogy ennek a mufelhaborodasnak is biztos van, eleg kinos lenne a darabjat 30 rongyeert vesztegeto kiadonak, ha mindenki csak letoltene a netrol, meg barmelyik konyvkiado kiadhatna egy otosert es barki megvehetne az Alexandrabol.
A pacazas meg a tizenkilencedik szazadbol valo, mint mar mondtam, eloszor a kreativitas meresere hasznaltak alighanem, amire egyebkent nyilvan jo is.
Maga a Ro is tobb mint szaz eves mar (?), ez ido alatt azert sokat reszeltek rajta, de minden vizsgalati modszernel eljon elobb-utobb az az ido, amikor mar nem lehet tovabb buheralni, ki kell az egeszet hajitani a francba. Ez az ido elerkezni latszik lassan, nem az index miatt, hanem mert ha tudod, hogy tesztelni fognak es sok mulik rajta, kaphatsz konkret felkeszitest. Az a teny, hogy olyan sok mulik rajta neha, csak tovabb sietteti a modszer halalat.
Eleve neccesen indult, mert a teszt alapfeltevese a jelenlegi gyakorlatban az, hogy tiz darab alaktalan tintapacara adott reakciodbol meg lehet mondani, hogy megeroszakoltal-e valakit. Legalabbis ha hinni lehet a vinnyogokorusnak. (Nem lehet, de a vita kedveert tegyuk fel). Namost hivjanak mukinak, de azert ez megiscsak egy kis magyarazatra szorul, nem? Mintha egy picit nagy lenne az ugras a pacak es a repazas kozott.
Gondolom, ennek megfeleloen meg sosem gondolkodtal el azon sem, hogy miert van az, hogy egy csomo projekcios tesztrol barmikor barki megvasarolhatja a szakirodalmat, elolvashatja, megnezegetheti a kepeket (ugyis van kismillio masik), a kerdeseket es a tobbi.
A publikálása, amit ugye nem itt kezdtek (ezért teljesen értelmetlen a hörgés), majd ösztönzi a t. kutatókat, h további projektív teszteket dolgozzanak ki, már, ha van szakmai becsületük. Különben is, miben különbözik egy pszicho eljárás egy műanyaggyártási technológiától?
De kit érdekel, ha a pszichológusok nem tudják végezni a munkájukat?
Akkor meg direkt hasznos volt a közlés. Mert így legalább elválik a szar a májtól. Mivel olyan pszichológushoz menni, aki emiatt nem tudja végezni a munkáját, nem is érdemes.
Hogy életszerűvé tegyék, így szokták tálalni a Szondi-tesztet: "A 4 közül melyikkel ülne egy vasúti kocsiban"? Mire én, beleélve magam, és páni rettegeséssel, könnyeimmel küszködve: "Egyikkel sem..."
A Szondi-tesztet én nagyon szeretem. Hatalmas szakkönyvem is van róla (pedig nem vagyok szakmabeli). Mikor nekem kellett csinálni: majdnem sírtam, hogy nem tudom megoldani, mert minden sorban (4 fotót raknak eléd, majd megint 4-et stb) - hogy minden sorban mindegyik borzalmasan ellenszenves, rémisztően utálatos!
En is epp azon morfondiroztam, hogy mar a pacakepzes technikajabol (tinta elpottyint, papir felbehajt) is az kovetkezik, hogy vagy emigy folyik el a tinta, es akkor pina, vagy amugy, es akkor futyi lesz. :)
Csak egyesek biztos szeretnek a szent tanok ismeroinek szerepkoreben tetszelegni. Az etikai kodexuk legalabbis mintha a buveszekerol lett volna egy az egyben koppintva.
Na, ezert volt jo, amig rendesen mukodott a szabadkomuvesseg. Az ilyen vagyakat ki lehetett ott elni, es nem kellett nyilvanosan azzal egetned magadat, hogy egy ilyen rohejes kodexre eskudtel fel.
Engem amúgy idegesít, amikor bárki beszólogat az újságíróknak, hogy valamit nem kellene nyilvánosságra hozni. Az olyan, mintha bizonyos körök a felsőbbrendűségüket hangoztatnák a többi emberrel szemben, hülyének néznék az egyszerű embert.
Igen is hozza nyilvánosságra a média azt, ami az embereket érdekli. Akár egy ilyen tesztet is. Ha annyira nagy titok van valamiben, azt őrizze, akinek őrizni kell a sajtó elől. De ha kiszaglásszák, akkor ne reklamáljon, mert az őrzőben volt a hiba.