Keresés

Hát az átkosban még 1640-t tanultam Marx bácsi nyomán. Mivel az egy polgári átalakulás volt.

Biztos, hogy nem így tanítják:

az egyetemi tanszékeknél a középkor, és a kora újkor datáló határa az egyetemes történelemnél 1492, a magyar történelemnél 1526.

A történelemtankönyvek megosztottak, de úgy tudom az 1492 az elterjedt az újabb kiadásokba.

Egyébként szerintem az 1492 jogosabb dátum: az angol polgári forradalom egy korlátozottabb hatású esemény volt, ha mondjuk összehasonlítjuk a francia forradalommal, míg Amerika felfedezése valamennyi későbbi gyarmattartó hatalmat érintette, és áttételesen a kelet-európai államokra is hatással volt.

Még nem revidálták ezt hivatalosan ?

Magyarországon úgy tanítják hogy a középkor vége 1640 az angol polgári forradalom kezdete.

Vicces módon angliában az tanítják hogy a középkor legkésőbb 1517-ben véget ér. De általánosabb a 15. századot megjelölni mint a középkor végét.

Szvsz a középkor elnevezés becsapós. Az a kor inkább az ókor dekadens, hanyatló, elhúzódó vége; az egész az ókorból származó tudás, filozófia, szemlélet néha eltorzult, néha újrafelfedezett, néha dogmává szilárdított változatian alapult.

:-) Amikor én jártam iskolába , akkor még volt legújabb kor is , ami 1917-ben kezdődött.

A középkor 1642-ben ér véget. Legalábbis még ezt tanultam. Amerika felfedezéséhez kötni szerintem aktuálpolitikai marhaság. Ennyi erővel Lenin születésének dátuma is lehetne.

" mert korábban csak a középkort ragozták,"

Főleg a reneszánsz és a humanizmus...

"inkvizítorok ugyanúgy irtották / térítették tovább a pogányokat"

Az inkvizítorok nem térítettek, és pogányokkal nem foglalkoztak....

"a török még középkoribb, sötétebb volt, mint előtte a keresztény királyság."

mint pl. a vallási toleranciájukkal és az építészetükkel?:)

"sak az angol polgári átalakulás és ami abból jött, a parlamentarizmus"

A parlamentarizmus nem az angol forradalom gyermeke...

De egyébként igazad van:)

Sokszorosítani tényleg kellett, de ez nem magyarázza, hogy a kiinduló képnek, amiből a másolatokat csinálták, miért kellett volna hasonlítania más képekhez.

Az nem olyan nagy különbség, hogy egy száj lefelé görbül, vagy felfelé, tehát ez nem nagyon magyarázhatja, hogy különböző eseményekről készült ábrákon miért kellett volna mindig mosolygós arcot rajzolni.

Az kétségtelen, hogy az ember nagyon alkalmazkodóképes, és innen nehéz megítélni, hogy milyen lehetett akkoriban élni. Talán nem is lehetséges teljesen megérteni az akkori embereket.

A középkor hagyományosan 1492-ben véget ér (itthon 1526-ban), a harmincéves háború pedig 1618-ban kezdődik... Nem kellene keverni a két dolgot, ez olyan, mintha azt mondanád, hogy 1890-ben, azaz napjainkban az a szokás...

Ilyen metszetből szerinted mennyit kellett készíteni? :)
És ráadásul kézzel?

Egyszerűbb volt ugyanazokat az arcokat lerajzolni ugyanazokkal a vonalakkal 100-szor, mint százféle egyéni ábrát csinálni.

Érdemes lenne belenézned pl. Huizinga A középkor alkonya c. munkájába.
Ő arról ír, hogy a középkor emberére jellemzőek voltak az erős, végletes érzelmek is, azok pedig, akik valamilyen büntetést szenvedtek el, azok úgymond belenyugodtak a sorsukba, még akkor is, ha a haláluk fizikai értelemben rettenetes volt.

A felső ember arcán tényleg nincs öröm, de rettegést sem vélek rajta felfedezni. Ennyire nyugodtan várták volna ezt a halálmódot? Kizárt.

A középkorban, pl. amikor a harmincéves háborúban közép-európa lakosságánka harmadát legyilkolták, vagy a városokat elpusztító pestis idején, az emberekben létrejött egyfajta rendkívül morbid nézőpont.
Érdemes megnézni egypár haláltánc jelenet ábrázolást is, rögtön lejön, mire gondolok.

Valahogy nem tudom elképzelni, hogy sok olyan ember lenne, aki ezt a fűrészelést örömmel végezné. Bár biztos lehet találni ilyet...

Ami pedig a nézőket illeti, furcsa belegondolni, hogy valaki ezt szórakozásként nézte, de akkor nyilvák korlátozottabak voltak a kulturális lehetőségek.

Nem azt mondtam, hogy vidám, de pl. az alsó áldozat mosolygása legalábbis furcsa, nem?

Sablonokat? Ennyire nem tudtak rajzolni, hogy még ilyen primitív rajzhoz is sablon kellett? :)

Régen a kivégzések töltötték be azt a funkciót, amit ma a krimik és horrorfilmek a tévében. Oda jártak a szenzációéhes emberek szórakozni. A hóhérról meg pláne el tudom képzelni, hogy mosolyog. Ha valakit riaszt a gyilkolás, nem megy hóhérnak. Ezek az emberek valószínűleg élvezték, hogy valakin igazságot szolgáltathatnak. Gondolj a mai bkv- vagy apeh-ellenőrökre! Nem épp sírva végzik a munkájukat, pedig nem az emberszeretetről szól.

Ez mitől vidám? :)

Öt arckép van rajta.

A két hóhér közül a jobboldali arcán valóban mosoly ül.
A baloldali hóhér arcán ellenben a szemek közé van húzva a fejfedő, és lefelé görbül a száj.


Lássuk az áldozatokat.
A fejjel lefelé lógó egyén nyitott szájjal ordít, az egyik kezén a metszet készítője akár azt is ábrázolhatta, hogy behajlanak az ujjai a fájdalomtól.
A két fekvő ember közül a felsőnek a szája egyenes vonalat képez, az örömnek leginkább semmi jele nincs rajta.
Az alul fekvő emberen látszik, hogy mosolyog.


Egyébként leginkább talán azért lehet, mert sablonokat használtak, kivégzéshez ugyanazt a fejet rajzolták föl, mint az angyali kórushoz. :)

Hát mert:
"fűrészelni jaj de jó, halihalih0"
:)

Talán van itt valaki, esetleg művészettörténeti képzettséggel, aki meg tudja világítani ezt a kérdést.