Tehát a biblia szól egy teremtőről, amelynek semmi köze ahhoz, milyen is lett, milyennek is bizonyult végül a teremtménye, egy alkotóról, amely nem tehet arról, milyen lett az alkotása, és kijavítás helyett inkább meghagyja olyannak, amilyennek végül sikerült, sőt még szaporítja is ama 'romlott természettel', és azóta is szivatja, büntikézi, gyilkolássza agyba-főbe, mert ez így igazságos... Aztán elküldte 1züllött fiát, halna meg értük 1,5 napra egy artistamutatvány keretében, majd hülyítette fia kortársait, meg az azutáni generációt, agyba-főbe üzengetett nekik, h még az ő életükben visszatér, lesz nagy hejehuja, uccsó ítélet, minden ciriburi-hacacáré; aztán meg végül mégsem jött, maradtak a szívózások-büntizések... EZ a biblia...
A többi irományt nem ismerem, ezt - sajnos - éppen eléggé... Ehhez ti, atejisták is hozzájárultatok az uccsó 10-15 évben :)
A Naprendszerről, a Föld felszínéről, élővilágáról, a fizikai jelenségek mibenlétéről sem volt tudásuk, de ez nem tartotta vissza őket, hogy képtelenségekkel magyarázzák.
Aztán kortársaink közül van aki szó szerint elhiszi, míg mások csupán a "tanítások" által vélik nélkülözhetetlennek a Bibliát...
Pedig csak olvasni kéne a történelmet, és benne a válasz, hogy nem nélkülözhetetlen.
Más népek, más kultúrák, más kitalációkat kreáltak.
Ezek a fantazmagóriák aztán áramoltak a kereskedelem, a hadak által, és keveredtek. Aztán vagy erővel égették az agyakba, vagy ki ki az érzelmei és a sejtései szerint szemelgetett belőle.
Istenes, angyalos, ördögös, dzsinnes, démonos, kísértetes világnézet, az ma is sokakat megvakuz úgy, hogy le sem szándékozik vetkezni, csak zsongatja magát, és ácsingózik alaptalanul az öröklétre, az ismétlődő életek sorára.
Mind hiába a tenger tudás, ha a tudatlanok kitalációjára borulnak, attól vélnek megvezetést ami mese.
Még szerencséje az emberiségnek, hogy az efféle elképzelések ellenére menedzselik az életüket.
A "bizarr" szót akkor a mai jelenségek vonatkozásában el is felejthetjük és azt inkább a józan paraszti ésszel összefüggésben kell ezentúl alkalmaznunk.
Hanem azt értem ez alatt, hogy semmi sem úgy van valójában, ahogyan azt az ember - józan paraszti ésszel - el tudja képzelni magának.
Mindenről kiderül az alaposabb megvizsgálás után, hogy qrvára hatalmasat tévedtek, akik korábban ismerethiányosan okoskodtak arról, meg különféle magyarázatokat szoptak az ujjukból.
Úgyhogy jó eséllyel Isten sem az, mint amit az ókori emberek a szentkönyvekbe írtak, mivel oda olyan hülyeségeket írogattak, amit saját kútfőből el tudtak képzelni maguknak.
A legfurcsább az, hogy azon birkapásztoroknak szőtt "világmagyarázat", a mesés lényei, és lehetetlen történetei a kortársainkat is leviszik agyilag békába:-)
Mi, emberek, akármilyen nagynak is gondoljuk magunkat, kis atomok vagyunk csak a világűrben.
A mi világunk [elvileg] egy tudatosan működő rendszer. Ha mi, emberek, képesek vagyunk tudatosan létezni, akkor mi okunk azt feltételezni, hogy a nálunknál parányabb atomi részecskék létezését és viselkedését is nem ugyanaz a tudatosság határozza meg?!
Semmi, de semmi okunk nincs ezt feltételezni és, mint egy premisszából ebből kiindulni. Semmi.
U.i Még az is előfordulhat, hogy az atomok igazából egy nálunknál is szervezettebb, tudatosabb élőlények és mi sokkal helyesebben tennénk, ha az általunk kiszámíthatatlannak vélt viselkedésük mögött egy magasabb tudatossági mutatóval rendelkező energiamezőt tételeznénk fel, semmint oktalan véletlenekre bízzuk létüket és ezáltal a saját atomnyi létezésünket is.
"Ok, Nobel díjra hivatkozol, mondjuk hogy elfogadom,"
Nem a Nobel-díjra hivatkozom, hanem a világ megvizsgálásából szerzett TUDOMÁNYOS ISMERETRE, amit mellesleg Nobel-díjjal is elismertek.
Nézz utána, hogy mit is jelent a kvantumfizikában az EPR-paradoxon, az ennek vizsgálatára alkalmas Bell-egyenlőtlenség, és hogy amikor elvégezték a kísérleteket, akkor bizony azt találták hogy a kvantumfolyamatok mögött nincsenek rejtett változók, és nem azért tűnik véletlennek a végeredmény kimenetele, mert nem ismerjük ezt a rejtett okot, hanem azért véletlen, mert a végeredmény előtt nem is létezett semmiféle rejtett ok. A végeredmény a lehetséges eredmények halmazából választva tisztán véletlenül, megelőző-kiváltó ok nélkül történik meg.
Azaz Isten kockajátékos.
"de akkor hol helyezkedik el az OK, ahonnan már minden
ennek a következménye?"
Az okságban gondolkodás a szavannai körülményekre létrejött ösztönös emberi gondolkodásmód egyik jellemzője. Viszont hogy egy szavannamajom hogyan képes a dolgokról gondolkodni, hogyan rendezi el azokat magának, semmiben nem befolyásolja a valóságot. A valóságnak nincsen kikötve, hogy úgy kell működnie, ahogy azt egy kavicsokra-folyókra-leopárdokra létrejött majomagy el tudja képzelni.
Tehát a világban lehetnek "ok nélküli okozatok", hiába a majomagy csak okságban képes gondolkodni, és amikor szembetalálja magát egy ok nélküli okozattal, akkor hibásan hiányolja előle az okot. (Van még ilyen ösztönös gondolkodásmódbeli hiba vagy egy féltucat. Az egyik jellemző példa az abszolút időben való okoskodás.)
"A másik, ha ez bizonyított, akkor ez a vallás táptalaja,
mert van egy olyan ismeretlen amire rá lehet
fogni hogy az az Isten műve,"
Hát a puszta és tiszta véletlen, aminek a kimenetelét semmiféle megelőző infó nem tartalmazza, az bajosan lehet érv Isten mellett. Ugyanis akkor Isten se tudhatja előre a kimenetelt, ugyanis Isten is beletartozik a "megelőző infó" halmazba.
Éppenhogy a vallások antropomorf elképzeléseit hugyozza keresztbe a kvantumos véletlen előrejelezhetetlensége: nincs az az isten, aki egy ilyen rendszer jövőbeli állapotát előre tudhatná, tervezhetné vagy befolyásolhatná.
2022-ben adták meg a Nobel-díjat annak a kísérleti igazolásnak, ami bizonyította - közvetetten -, hogy a kvantumos folyamatok mögött valóban nincsen semmi "rejtett változó", azokat a pőre és tiszta véletlen határozza meg.
Azaz hogy Isten VALÓBAN KOCKÁZIK.
Tehát röviden: a világról szerzett jelen tudásunk szerint bizony hogy van tiszta, hamisítatlan, ok nélküli véletlen.
"Egyáltalán, miért, mi okból és mi célból indult el az élet? "
:)
Pontosan abból az okból és célból, amiből két hidrogén és egy oxigén atom egy vízmolekulát alkot, és (Most figyelj, mert ez nyilván nem lehet véletlen!) az így keletkezett víz pont 0 Celsius fokon fagy illetve olvad meg.
Azaz: Isten az ő bölcsességében így rendelte, csak hogy karácsonykor, az éjféli misére menet a tanyasiak a szánok elé foghassák a lovaikat. Más CÉL számításba se jöhet.
"... a folyamat mikéntjéről beszélsz és nem a miértjéről, az okáról és a céljáról!
A istenhit pontosan ez utóbbiakra irányul."
:))
Pontosan.
/Ámbár az én olvasatomban a mondat inkább: "az istenhit pontosan a nemlétező dolgokra irányul" értelmű...
De el tudom hinni neked, hogy ezek (a nemlétező dolgok) neked fájóan hiányoznak, ezért pótolod őket istenhittel. Nekem nincs ilyen hiányérzetem - tehát ilyen szükségletem sincs./
Képzeld el, hogy visszamész időben, és ott látod az első többsejtűeket!
És ott felettük guggolva vakaródzol, "miért, mi okból és mi célból"??? Hová vezet ez? Minek?
:-O:-P
De fokozom!
Ha Jehova bácsi, vagy a Jézus (akit a helyére képzeltek "teremtőnek":-)) csinálta vóna, akkor nem tehetnéd fel eme roppant értelmetlen kérdéseidet?
Értelmetlenek, mert semmire és sehová sem vezetnek!
Valami olyasmi ez, mint amikor már az ősember is elkezdett kérdezősködni a halállal kapcsolatban...
Ge-og teli hassal játszotta le a fejében újra a mamut elleni támadást, és tette fel a kérdést: - miért ő maradt életben a társaival, és miért Ki-de pusztult el?
Meg tudnád neki magyarázni?
Egy anyának, miért pont neki született halva a babája? A híreket olvasva, miért azok maradtak halva a sztrádán?
Vajon az mennyire korrekt válasz, hogy az "Atyaúristen" úgy intézte?
Kinek megnyugtató az, hogy majd "feltámadnak"? (valahogy, valamikor, valamiért, miért?
:-O:-P
Miért, mi okból, és mi célból b@sz le a villám, néha ölve?
Az viszont roppant érdekes kérdés, hogy napjainkban egy környezetéből kitűnő épületben, közékori ruciban, egy középkori bácsi, "miért, mi okból, mi célból" gajdol olyasmiről, amiről fogalma sincs, és mégis elkábít vele sokakat, akik maguk sem értik, miért igénylik?
Hajlamos vagy elfelejteni pl. azt a szabadrablást amit a Spanyol hódítók végeztek. Vagy a "szeretet és a szegények segítsége" jelszó alatt, hogyan is halmozódott fel mérhetetlen vagyon a Vatikánnál, vagy országosan a keresztény egyházaknál.
Fosol a "zűrzavatartól" amit az egyéni érdekek okoznak?
Azt valaha szakrálisan sikerült megfékezni?
Jézus mítosza óta, kevesebb a háború, az öldöklés?
Elég volt valaha a zászlóját kőrbe vinni, hogy lelehoggyannak a kedélyek? Miféle összecsapást, öldöklést akadályozott meg egy mise tartása?
Az viszont tény, vannak azon szintek, csoportok, akiket a sületlenséghalmazokkal, bevált lózungokkal lehet befolyásolni, hatni rájuk:-(
A mese csakugyan nevel, jó példákat mutat, ám egy bizonyos koron túl már illik túllépni.
Aki felnőtt fejjel még ott ragad a gyermeteg szinten, az nem normális.
"Mindig elmismásolod a választ a valódi kérdésere!
Miért van ez így?"
Azért, mert az evolúció folyamatában a SZAPORODÁS a lényeg. És ha a szaporodás sikerességét az határozza meg, hogy az adott replikátor mennyire képes használni a környezetét, akkor a szaporodási siker kitétele egyenes logikával vezet ahhoz, hogy az evolúció mindig és mindenkor az aktuális környezethez "igyekszik" igazítani a replikátorok tulajdonságait.
Aki egy kicsit értelmesebb, az maga felismeri ezt a logikai szükségszerűséget.
"A cél nem az alkalmazkodás. Az csak egy eszköz."
Hát pedig a cél maga az alkalmazkodás. Amelyen keresztül TÖBB utód lehetséges, azaz a következő generációban a jobban alkalmazkodott változat lesz többségben. Néhány generáció így, és MATEMATIKAI SZÜKSÉGSZERŰSÉGBŐL kiszorítja a jobban alkalmazkodott változat a korábbi gyengén alkalmazkodottat.
Hogy értsed is: egy vak és értelem nélküli algoritmusos folyamatról beszélünk! Az ilyennek igazából se oka se célja nincsen! Működik, mert a működéséhez szükséges feltételek megvannak.
Az okok meg a célok csupán emberi hozzáképzelések, mivel csak oksági rendszerben vagyunk képesek okoskodni.
