Az atommagban nincsenek neutronok.
A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak
Alap szint, mezőelméletig, másodkvantálásig, magfizikáig nem jut el. De az alapot, a kvantumelmélet koncepcióját, a szemléletet, az alapvető számítási módszereket, pl. hullámfüggvények, operátorok stb. jól elmagyarázza.
Ahogy a hullámok leírására szolgáló differenciálegyenleteket kezelni szokás. Szimmetriákat felhasználva sokszor nagyot lehet egyszerűsíteni. Általános esetben meg rendszerint reménytelenül bonyolult, numerikus módszerekkel lehet kihozni valamit.
A "mozognak" egy makrofizikai elképzelés. A mindennapi tárgyakkal kapcsolatos tapasztalatok rávetítése a mikrovilágra. Annak feltételezése, hogy egy kvantummechanikai objektum olyasmi mint egy nagyobb tárgy, csak nem jól látjuk mert kicsi. Van helye, sebessége, és így tovább.
Ez helytelen, a kvantummechanika objektumai nem ilyenek. Nem működik az a belénk égett fizikai modell, ami a makroszkopikus tárgyak megfigyelésével alakult ki.
Alapvetően máshogy célszerű a kvantummechanika objektumairól gondolkodni, úgy, ahogy elvont matematikai objektumokról szokás. Axiómák, tételek, a matematikai modell logikája kell vezesse a gondolkodást, nem pedig a makrovilág tapasztalatai.
Ha a Heisenberg határozatlansági reláció miat a sebesség és a helyzet egyszerre nem adható meg pontosan, akkor általában véve mivel számolunk a sebesség és a pozíció helyet ?
A Heisenberg határozatlansági reláció a részecske hullámtermészete miat van így ?
Nem hosszú lére eresztett választ várok, hanem valami érthető, laza meghatározás félét .
Heisenberg határozatlansági relációi óta tudjuk, hogy a kvantumfizikai objektumok leírására csak szélsőséges esetekben használható a "pálya" fogalma. Például a minden kölcsönhatástól távoli szabad elektronokra vagy egy protonokra. Az atommag nagyon nem ilyen.
Csak sajnos, az a baj, hogy "ősrobbanást szenvedő szupernagy fekete lyuk szétrobbanása közben" senkinek sem lesz lehetősége kimutatni a gravitonok "c-négyzet sebességét", meg a legközelebbi Nagy Reccs alkalmával sem, ha az a másodperc törtrésze alatt fog bekövetkezni:))
Köszi, ez hasznos volt, meg egy kicsit meg is nyugtattál.
Maradhatunk annyiban, hogy van egy csomó neutrínó (0.3%), tekinthetjük fénysebességűnek és vannak a hasonló áthatolóképességű gravitonok kb 200 -szor annyian mint a neutrínók, sebességük c négyzet.
A szupernovákat a neutrínók vetik szét, az ősrobbanás szuperfekete lyukat pedig a gravitonok.
Igen, a neutrínó és antineutrínó a leptontöltésen kívül az ún. "helicitással" is jellemezhető, és ezt kísérletileg ki is mutatták, de neutrínóból 3-féle is létezik: az elektronneutrínó, amely pl. béta-bomláskor keletkezik, a müonneutrínó, amely olyan folyamatokban keletkezik, amelyekben müonok vesznek részt, és a tau-neutrínó, amely a tau-nehézleptonnal kapcsolatos. Ez utóbbit azért fedezték fel sokkal később, mint a másik kettőt, mert a tau-neutrínó "útközben" átalakul elektron- vagy müonneutrínóvá. A tau-neutrínó helicitását Horváth Dezső mérte meg még amikor működött a CERN-ben a LEP (Large Electron-Positron collider), és negatív pionok hadronos bomlásakor keletkeztek tau-neutrínók az Ő kísérletében. A helicitás azt jelenti, hogy "jobb csavar" vagy "bal csavar": ha jól emkékszem, a neutrínó csak "bal csavar", az antineutrínó pedig csak "jobb csavar" formájában fordul elő a természetben. De nem hiszem, hogy azonosak lennének a gravitonokkal. A szupernóvarobbanással kapcsolatban amit írtál, az a Gamow-féle URCA-folyamat: ez valóban a neutrínókkal kapcsolatos. De a neutrínók NEM tekerednek egymás köré úgy, mint a DNS láncok, mert neutrínó és antineutrínó nem is tekeredhetne egymás köré, és mindegyikből csak 1-féle helicitású létezik...... Tehát nincs veszve a gravitonokkal kapcsolatos elméleted, egyébként is, ha jól emlékszem, a neutrínók mint leptonok a fermionok közé tartoznak, ezért a spinjük sem lehet semmiképpen sem 2, hanem feles spinűeknek kell lenniük, a graviton spinje pedig 2, tehát a graviton a bozonok közé tartozik: közvetítő részecske...... Legújabb kutatások szerint a neutrínónak -1/2 hipertöltése is van, a gravitonnak az meg semmiképpen nem lehet!
Oooops, a neutrínó is helix ? Ne ijesztgess! A legnagyobb félelmem az, ha a neutrínó azonos lenne a gravitonnal. Mindkettőből sok van, egyik részecskét sem érezzük (érzékeljük) közvetlenül, vagy csak nagyon nehezen, mindkettő könnyedén áthatol az anyagon és a neutrínók vetik szét a szupernovát mintha csak gravitonok lennének. A baj csak az, hogy a neutrínók fénysebességűnek tűnnek (Sn1987a), a graviton meg c négyzet. Nem örülnék ha a két részecske azonos lenne :((
Astrojan, honnét tudod, hogy "a gravitonból létezik graviton A és graviton B, és hogy azok úgy csavarodnak egymás köré, mint a DNS láncai"? Hiszen még ki sem mutatta senki a gravitonokat! Ezt úgy érted talán, hogy "a gravitonoknak is helicitásuk van, mint a neutrínónak"? És ezt miből gondolod? És azt honnét tudod, hogy melyik részecske tartalmaz graviton A-t és melyik graviton B-t plusz az elektromos töltését? Miben különbözik egymástól a graviton A és a graviton B?
ezt nyilván viccnek szántad, most nem is reagálnék rá, csak erre az egy apró részletre, ami fontosabb, mint látszik:
"igaz is lehetne"
ez a megközelítés különbözteti meg a tudományt a fantazmagóriától. a tudományt az érdekli, hogy mi van, és nem pedig az, hogy mi lehetne. a mi lehetne azok birodalma, akik álmodozni szeretnek, amivel semmi baj nincsen önmagában. a baj akkor van, ha valakinek gond a kettőt megkülönböztetni.
Ha Astrojan a kvarkokat is beépítené valamiképpen az atommodelljébe, akkor valóban "igaz is lehetne, ami színes", hiszen a kvarkok "színesek", erről szól a kvantumszíndinamika:)) (persze, a kvantumszíndinamikában NEM szó szerint kell érteni a "színeket", illetve a "zamatokat":))
