Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009.03.31 0 0 327

Tegnap, egy másik fórumban, (közel két órával korábban) ezt írtam valakinek:

"

Gézoo

2009. 03. 30. 17:11

Azaz, ha a sebességvektorok különbözete zéró akkor egyenes vonalú, egyenletes sebességű mozgás van.

Most legyen állandó a gyorsulás, és minden pontban merőleges az érintőre. A vektorok különbözete nagyobb mint nulla, eredmény körív.

Most legyen egyenletesen növekvő gyorsulás, és minden pontban merőleges az érintőre. A vektorok különbözete nagyobb mint nulla, és növekvő értékű, eredmény spirál vonal.

Vagy legyen periódikusan növekvő és csökkenő az eredmény cikloise.

Esetleg legyen periódikusan növekvő és csökkenő, és szinkron
periodikusan előjel váltó, az eredmény szinusz.

Vagy legyen periodikusan irányváltó és egyben pillanatnyi értékű, az eredmény négyszög vonal.

Nézzük a fuvola hangját: az érintőre merőleges irányú gyorsulás is zéró értékű, a sebesség állandó és irányváltó, ( a periódikusan ismétlődő, pillanatszerű és irányváltó gyorsulásból adódóan)
eredmény fűrészfog jel.

De még hosszasan sorolhatom a gyorsulás és a sebesség komponensek arányainak eredményeit.
Amikor különféle jelalakokat, vagy grafikai elemeket függvényekkel
képezünk, akkor egy idő után csípőből tudjuk, hogy milyen sebességarányokat, milyen gyorsulásokkal azaz milyen f(t) (függvényekkel) képezzük."

 

  Érdekes, hogy Te is éppen ezt említetted. 

Előzmény: Törölt nick (326)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 323

    A stílusod is mutatja, hogy mennyire vagy te matematikus.

 

    Ami a matek részt illeti:

 

   A gyorsulás a sebességkülönbség és az időpont különbség

differenciahányadosának t -->0 határértéke, azaz differenciálhányadosa, hétköznapi szóval idő szerinti deriváltja.     Úgyhogy a hármad az öt rész..  a matek szerint.

 

   Egyébként a görbe két pontjában lévő érintőirányú (pályamenti) sebességvektorok

különbözetének idő szerinti deriváltjával is számolhatnál, ahol dx -->0 és dt -->0

   Ha már matematika..

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (322)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 321

off

     Újra elolvasva a válaszaidat látom, hogy nem csak tudatlan vagy, hanem a legrosszabb fajtája a tudatlanságnak, az amelyik végtelen rosszindulattal van kombinálva.

   Talán ha nem ennyire nagyon koncentrálnál arra, hogy sértegess, akkor matematikus létedre nem szúrod el ezt a pár sornyi "matek" beírásodat.

on     

Előzmény: Törölt nick (319)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 320

 Sajnos nem.

     Egy sebességvektor idő szerinti deriváltja a gyorsulás. Ezt kérdezted, ezt válaszoltam.

 

   Az nem játszik, ha leírod dv/dt=?  és dv/dt =a válaszra előjössz azzal, hogy te nem erre gondoltál, hanem a legáltalánosabb alakkal.  Úgyhogy próbálkozz mással.

  

 

   De előbb felelj! A gyorsulás a sebességvektor idő szerinti deriváltja vagy nem?

Előzmény: Törölt nick (315)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 314

Ezek szerint Te sem érted.  Oké, másként!

 

      Vegyük a görbeszakasz két pontját, mindkettő pontban érintő irányú sebességvektorral.   Ha a sebességvektorok különbözete zéró, akkor mekkora sugár irányú gyorsulás értéke?

  

Előzmény: pint (313)
pint Creative Commons License 2009.03.30 0 0 313
"nulla és a nullát végtelenül megközelítő határérték megkülönböztetésén"

látom, megy még a matek megreformálása
Előzmény: Gézoo (312)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 312

Kedves Bandi!

 

  "Nullvektorral helyettesíthető.."  -- lenne a helyes kifejezés.

 

  Ha valóban nullvektor lenne az érintőre merőleges irányú sebességvektor nagysága, akkor a pont maradna az érintő egyenesén és soha nem hagyná el.

  

   Különben sem lehet nullvektor, hiszen határértékének szakadási helye van a nullánál.   Azaz a nullát soha sem érheti el.

    Vagyis nem veheti fel a nulla értéket a sugár irányú sebességvektor hossza.

 

   Ez valóban szemléleti kérdés. És igen, azt látom, amit Te is jeleztél, hogy eddig mindenki megbotlott a nulla és a nullát végtelenül megközelítő határérték megkülönböztetésén.

 

   Így nem csoda, hogy annyian próbáltátok megmagyarázni, hogy a nulla és a nem nulla azonos egymással, és én ennek ellenére próbálom veletek megértetni, hogy

   a "nulla" és a "nem nulla"   különbözik egymástól a "nem" szó ottlétében.

 

   Persze, ha a helyettesíthetőségről lenne szó, akkor elhanyagolhatnánk a végtelenül kicsiny különbséget.

 

   Hogy érzékelhesd azt, hogy miről beszélek, fodítsuk meg a kérdést!

Nézzük a gyorsulásvektorokat és eredőjüket!

   Nyílván az érintő irányú gyorsulásvektor valóban nullvektor, mert érintő irányban

nem határértéke zéró a gyorsulásnak, hanem nulla az értéke.

   Így miután mindig csak sugárirányú gyorsulásvektor van, az érintő,- és a sugár irányú gyorsulásvektorok eredője kizárólag sugárirányú gyorsulásvektor.

 

   Most idő szerinti integrálással a gyorsulásvektorokból képezzük a sebességvektorokat.

   Az érintő irányú null-gyorsulásvektor zéró értékű érintő irányú sebességváltozást okoz.  -- ez stimmel.

  A sugár irányú gyorsulásvvektor, nullánál nagyobb, valós értékű sugár irányú sebességváltozást okoz.  -- ez az amit ti vitattok, pedig egyértelműen igaz, miután ezzel a sugár irányú sebességvektorral képez eredőt az érintő irányú sebességvektor.

   És ha nem lenne nullánál nagyobb a sugár irányú sebességvektor, akkor

az eredő sebességvektor egybevágna az érintő irányú sebességvektorral, azaz maradna minden  pont az érintő egyenesén.

 

    Miután ezek után számomra nyílvánvalóvá vált, hogy nem éltek vissza a türelmemmel/jóhiszeműségemmel,  hiszen a szemléletetekben van szakadási hely

a nulla és a nullát végtelenül megközelítő érték megkülönböztetésekor.

 

 

  

 

 

  

   

Előzmény: Broad Bandi (310)
astronom Creative Commons License 2009.03.30 0 0 311
Megválaszolod, vagy nem!

Ez egy igaz állítás :o)




- Az oroszok, vagy az amerikaiak érnek először a Holdra?
- Igen, Uram!
Előzmény: Törölt nick (305)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.30 0 0 310

Kedves Gézoo!

 

Nem a hozzászólás volt félrevezető, hanem a megjegyzéseid, fejtegetésed és következtetéseid voltak hibásak. Célom pedig szemléletmódod 'egyengetése' lett volna. Irónikusnak tűnő, altalad fellengzősnek titulált hozzászólásom ezen 'egyengetés' eredménytelenségét jelentette.

 

Mégegyszer: ama módosító 'sugár irányú sebességvektorod' minden PILLANATBAN nullvektor, így az eredő sebességvektor minden pillanatban az aktuális érintő irányába mutat, míg a pillanatnyi gyorsulás MINDÍG a középpont felé, azaz MINDÍG derékszöget zárnak be egymással. Ezt már sokan, sokféleképp leírtuk, bemutattuk neked, melyeket nem tudtál vitatni, így joggal vetődik fel a kérdés: Nem érted, nem akarod érteni vagy nem akarod tudomásul venni, esetleg csak velünk/a türelmünkkel/jóhiszeműségünkkel játszol?

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (301)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 309
Megérkeztek a repülők:
   Golf oscar 1
   lima yankee 2
   alpha 12
Előzmény: Törölt nick (307)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 308
  Egyszerűbb lenne, ha leírnád, hogy mit akarsz mondani.
Előzmény: Törölt nick (307)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.30 0 0 304

Szia Kedves Matmérnök!

 

 dv/dt=? a

 

  Ez mennyiben befolyásolja azt, hogy a gyorsulásvektor azonos hatásvonalú a sebességvektorával?

Előzmény: Törölt nick (303)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.28 0 0 302

Kedves egy mutáns!

 

Most éppen nem, és semmiképp nem ilyen célból irogatok itt.

:)

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: egy mutáns (300)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.28 0 0 301

Kedves Bandi!

 

  Miután az érintő egyenesének irányába mutató sebességvektor iránya nem változik a idő függvényében sem,  így ahhoz hogy a rajta mozgó pont  elhagyja

az érintő egyenesét  és körívet követhessen,  az érintőre merőleges, a leendő körív sugarának irányába mutató sebességvektorral kell "eltéríeni " az érintő egyenesétől.

   Ezen "eltérítő", sugár irányú sebesség létrehozásához, szintén sugár irányú

gyorsulást kell alkalmazni.  

   Ha nálad ebből az következik, hogy az érintő irányú sebességvektor és a sugár irányú sebességvektor eredő sebességvektora az idő függvényében változtatja az irányát, akkor jól látod,   de nem ez volt a kérdés.

    Ebbe a beszélgetésbe léptél be,  mint egy bizonygatva, hogy a gyorsulásvektor

iránya akár derékszöget is bezárhat  azzal a sebességvektorral amelynek nagyságát

megváltoztatja.

   Nos, bár igaz, hogy a sugár irányú sebességvektor és vele, a sugár irányú gyorsulásvektor,  iránya megváltozik az idő függvényében, de az egymással bezárt szögük változatlanulállandó, értéke zéró fok.

    Ezáltal nekem úgy tűnik, hogy csupán a balhé kedvéért álltál velem szembe,

a nem a kérdéshez tartózó, ezzel nem indoklás értékű, egyébként helyes megállapítást tartalmazó  fellengzős hozzászólásoddal.

   Csupán az a kérdésem, hogy mi okból írtál félrevezető hozzászólást?

     

Előzmény: Broad Bandi (298)
egy mutáns Creative Commons License 2009.03.28 0 0 300

Csak nem Te magad vizsgáztatsz?

1m

Előzmény: Broad Bandi (298)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.27 0 0 299

Kedves pint!

 

Nekem egy vicc jutott eszembe:

 

A teknős vánszorog az úton, és egyre csak mondogatja 'Jaj, de jó! Jaj, de jó! ...'

A nyuszi, amikor elmegy mellette, megkérdi: 'Minek örülsz ennyire?'

- Hát, hogy ilyen lassú vagyok. - mondja a teknős.

- És ez miért jó neked? - csodálkozik rá a nyúl.

- Azért, mert rossz irányba megyek! -

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: pint (297)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.27 0 0 298

Kedves Gézoo!

 

1. Nem az idő változtat egy vektor irányán, henem egy vektor iránya változhat az idő függvényében. A vektor idő szerinti deriváltja pedig (pl. Descartes reprezentációban) megegyezik a koordinátái (mint időfüggvények: R==[x(t), y(t), z(t)]) deriváltjainak ugyanezen pontban vett helyettesítési értékei által kijelölt vektorral (R'==[x'(t), y'(t), z'(t)]). Íly módon az eredeti és a derivált vektor egy adott pontban bármely szöget bezárhat egymással.

2. Egyetértünk! A vizsgákon bizony pórul jár(na), aki ezeket nem tudja. De az is aki ezeket nem így tudja (lásd 1. pont). (Tudod, mint a főnöknek mindíg igaza van szabályokban.)

 

2. Belém látsz! Nekem valóban nem kell ezekből vizsgáznom. Talány: Vajon miért? (Elég, ha csak kitalálod, nem kell megírni.)

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (296)
pint Creative Commons License 2009.03.27 0 0 297
"Az idő nem változtat a vektorok irányán."

hm. haladunk valamerre. egyre mélyebbre a nyúlüregbe.
Előzmény: Gézoo (296)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.27 0 0 296

Kedves Bandi!

 

  Az idő nem változtat a vektorok irányán. Még akkor sem ha idő szerinti deriválást végzünk.

   Így ez nem szerencse kérdése, és a vizsgákon is alaposan póruljárna az aki ezt nem tudja.

   Még szerencséd, hogy Neked nem kell ebből vizsgáznod!

Előzmény: Broad Bandi (295)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.23 0 0 295

Kedves Gézoo!

 

Azért ezeket ne add elő semmilyen fizika és/vagy matematika tárgyú vizsgán, és ne vegyél hozzá borítékos sorsjegyet sem. Ki se kéne nyitnod, biztos lehetsz benne, hogy 'Nem nyert.'

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (294)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.22 0 0 294

Kedves Bandi!

 

" A körmozgás 'sebességeiről': A pillanatnyi sebesség (eredő) érintőleges, így az általad számokkal jelöltekből az első azonos a harmadikkal ugyanakkor az elő és második vektori összege is azonos a harmadikkal, amiből logikailag következik, hogy a második (a sugár irányú sebesség) nullvektor."

 

  Nos, miután mindhárom eltér a másik kettőtől, egyik sem azonos a másikkal, az erre épített  logikai levezetésed hibás alapjából következően téves következtetésre vezetett Téged.

 

  Miután mindketten kifejtettük a véleményeinket. A te véleményed hibásnak bizonyult, az enyémről a meggyőződésed, hogy nem lehet érvényes, így valóban semmi értelme a további vitánknak a sebességek eredőinek tekintetében.

 

   Egy utolsó megjegyzést abban a reményben teszek, hogy végre talán megérted:

 

     A sebességek eredői képezhetők,  gyorsulások eredői szintén képezhetők, de

 a  gyorsulás a vele azonos hatásvonalú sebesség nélkül nem létezik,

 

miután az idő szerinti deriválás sem, és az idő szerinti integrálás nem érinti

egyikük irányvektorának az irányát semi. 

 

 

 

 

 

Előzmény: Broad Bandi (293)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.22 0 0 293

Kedves Gézoo!

 

1. Egy zárt görbe mentén egyenletes mozgást végző test esetén a mozgás pályáját már megszabtad (az maga az általad választott és rögzített zárt görbe), így nem ezt kell tovább alakítanod, hanem ennek figyelembevételével kell a mozgás többi jellemzőjét kiszámítanod.

 

2. A "sugár' mint a pályát jellemző állandó érték, csak a körmozgásnál értelmezhető. Emlékeztetnélek, hogy általános esetben a pálya adott pontjának görbületi sugara az értelmezhető fogalom, mely általános esetben a pálya külömböző pontjain tetszőéegesen eltérő lehet (akár nem véges esete is előfordulhat). Ellipszis esetén az ellipszis középpontjából a pálya adott pontjába mutató vektornak mind a hossza, mind az iránya folyamatosan változik. (És még csak nem is mindíg merőleges a ponthoz húzható érintőre.) Ennek 'sugárként' való kinevezése nem konzisztens a korábbi értelmezéssel, így használata logikailag megalapozatlanná válik.

 

3. Sajnálod ... : Lelked rajta, túlélem valahogy.

 

4. Infizitézimálisak: Én nem szűkíteném le erre, itt többről, sokkal többről van szó. De meg tudnád mutatni a 'tudomány' keretein belül is a gondolatmenetem konkrét hibáit (ahogy például én teszem újra és újra)? Ha e kereteken túllépsz (amit megtehetsz, de) akkor már nem fizikáról és nem tudományról beszélünk.

 

5. A körmozgás 'sebességeiről': A pillanatnyi sebesség (eredő) érintőleges, így az általad számokkal jelöltekből az első azonos a harmadikkal ugyanakkor az elő és második vektori összege is azonos a harmadikkal, amiből logikailag következik, hogy a második (a sugár irányú sebesség) nullvektor.

Jó is, hogy így van, mert másképp az eredő nem érintőleges, hanem a kör belsejébe mutató (húr irányú) lenne, aminek következtében a test infinitézimális időn belül már el is hagyná a körpályát.

 

Sajnos ezzel el is értük meggyőzési lehetőségeink határát, kimerítettük lehetséges érveink teljességét, ezért a körmozgás értelmezése köztünk érdemben lezárult. Mivel innen már csak ismételni tudnám magam, ami visszalapozva már megtalálható, így ebben a kérdésben nem írok/reagálok többet.

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (291)
pint Creative Commons License 2009.03.22 0 0 292
ez nagyon gáz, baszki
Előzmény: Gézoo (291)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.22 0 0 291

Kedves Bandi!

 

  A pillanarnyi sebességek aránya határozza meg, hogy egy zárt görbe mentén egyenletes sebességű mozgást végző pont útja milyen alakú pályát ír le.

   Ha az érintő irányú pillanatnyi sebesség egyenlő nagyságú a sugár irányú pillanatnyi sebességgel akkor szabályos körpáláyt,

    ha pedig az érintő irányú sebességhez viszonyítva 360- fokonként kétszer ismátlődően, szimmetrikusan kisebb és nagyobb a sugár irányú pillanatnyi sebesség  akkor ellipszis pályát, ahol a pálya tengelyeinek középértékéhet úgy aránylanak a kistengely és a nagytengely hosszok, mint ahogyan az érintő irányú pillanatnyi sebességhet a minimum és a maximum sugárirányú pillanatnyi sebesség.

  Bár írtad, hogy ne sajnáljam, de én mégis csak nagyon sajnálom, hogy ezt nem ismered, és a magyarázatot sem értetted meg.

   Mert azt mutatja, hogy az infinitezimálisokról bár tudsz, de nem érzed, nem érted a lényegi jellemzőiket.

 

   A sebességek elnevezéseivel is gondjaid vannak. Hiszen azt írtad, hogy

"kell lennie a PILLANATNYI sebességre".

  Nos, egy körmozgásnál van  pillanatnyi : 1- érintő irányú,- 2-sugár irányú,- és 3.-eredőjük a kerületi sebesség. 

   Az 1. és 2. egymásra valóban merőleges, mint ahogy az érintő és a sugár is merőleges egymásra.

  Az eredőjük a pillanatnyi kerületi sebesség pedig egyikre sem merőleges.

Annak ellenére sem, hogy a pillanatnyi kerületi sebesség irányvektorának határértéke végtelenül megközelíti az érintő irányú pillanatnyi sebesség vektorának irányát, de elérni, soha nem érheti el.

Előzmény: Broad Bandi (289)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.22 0 0 290

Kedves Mungo!

 

Értem és részben egyetértek a gáláns megoldással, bár én inkább a "Így sokkal jobban tetszene a fizika', 'Túl a tudományon' vagy valami hasonló címet adtam volna, nehogy a gyanútlan olvasót megtévessze a cím (arra asszociálván, hogy ez is a tudomány része).

 

Ugyanakkor remélem, hogy a gondolkodásukban lévő hibák, tudományosnak nem tekinthető elemek ki/rá/felmutatása nekik is (és talán másoknak is) segítséget jelent, hogy szárnyaló fantáziájuk 'csapkodásai/csapongásai' koordinálódjanak és repüléssé rendeződjenek. Meggyőződésem ugyanis, hogy az újszerű (még akár hibás) gondolkodásmódok kritikai vizsgálata/elemzése is hozzájárul a tudományos gondolkodásmód egyfajta kontrolljához, tükröt tart neki és egyben újra és újra próbára teszi. Ezzel fejlődését is segíti, így hasznot is hoz. Ezért erőforrásaim korlátai mellett igyekszem türelemmel és a másik tiszteletben tartásával kifejteni véleményem arról amit mond, és lehetőleg nem arról aki mondja. (Bár néha egy árnyalatnyi irónia nálam is felbukkan.)

 

Köszönöm támogató/tájékoztató észrevételed, és ha egyetértessz fenti véleményemmel, és van ráfordítható 'szabad' kapacitásod, kapcsolódj be te is (hisz, mint te is jelzed, van még itt munka elég).

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Mungo (288)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.22 0 0 289

Kedves Gézoo!

 

1. Ne szomorkodj, ha az általad 'nyilvánvaló' helyett én (vagy bárki más), a valóság 'véletlenül egybeeső adatát' részesítem előnyben. A fizikának ez egy meghatározó feltétele/tulajdonsága/kritériuma, miszerint gondoljak bármit, a 'valóságnak' van igaza. Ha ezt elvetjük/másodlagossá tesszük, akkor kikerültünk abból amit fizikának nevezhetünk, lett légyen bármennyire tetszetős, szép, okos és nagyszerű amit mondunk. Én (és sokan mások) itt csak addig tudunk 'követni', 'veled maradni' és 'érdemben' beszélgetni, amíg ezen a határon belül vagy.

 

2. Természetesen a 'második' sebességvektorodnak nem kell ugyanolyan nagyságúnak lennie, de minden pillanatban (!) merőlegesnek kell lennie a PILLANATNYI sebességre, azaz kör esetén az időegységre vetített 'határértéke' (amit más szóval a pillanatnyi gyorsulásnak nevezünk), mindíg merőleges kell legyen rá.

 

3. A test még végtelenül kis igeig sem halad az egyik és majd a másik sebességvektor irányába, henem minden pillanatban egyetlen irányba mozdul el, ami ezen sebességvektorok vektori eredőjének (összegének) irányával egyezik. Más szóval a mozgása nem 'lépcsők' sorozata.

 

4. A kúpszelet pályákkal ne nehezítsd a dolgod, mert ott még (állításoddal szemben) a kerületi sebesség sem állandó (már ha valamelyik fókuszpontba mutató erőhatás a mozgás kiváltója). Csupán az egyszerűség kedvéért egyelőre maradjunk az 'egyenletes' körmozgásnál, majd ha itt dűlőre jutottunk, rátérhetünk általánosabb esetre is.

 

5. A körmozgásnál a gyorsulás (és centripetális erő) állandósága természetesen csak a nagyságára és nem a gyorsulás vektorra, vagy a centripetális erőre mint vektorra vonatatkozik. A gyursulás vektort a keringő test, mint középpont szempontjából 'helyvektorként) ábrázolva (gyorsulás hodograf), szintén kört kapunk.

 

6. Ha elliptikus pályán egyenletes sebességgel mozog egy test, akkor gyorsulása mint irány, mind nagyság szerint folyamatosan változni fog, így ez a mondatod nem helyes.

 

7.  Elliptikus pályánál nincs ilyen értelemben 'sugár', így hasonlatod nem jó, mert nem NEM HASONLÍT abban, amire a hasonlatot használni kívánod.

 

8. Bold mondatod hibás példából hibás következtetés, melynek leg szemléletesebb ellenpéldája éppen az egyenletes körmozgás.

 

9. Utolsó mondatod az egyenletes körmozgás esetére igaz is. (Általánosabban pontosítani kell milyen sugárról és milyen gyorsulásról van szó.)

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (287)
Mungo Creative Commons License 2009.03.22 0 0 288

Nekem úgy tűnik, itt az az energia 'semmisül' meg elsősorban amit igen sokan fordítanak a meggyőzésedre és tudományos ismereteid bővítésére.
 
Az index moderációs csapatának már volt egy rendkívűl gáláns megoldása iszugyi professzor esetében, amikor is magvas gondolatait propagálandó rendkívüli termékenységét és szorgalmát külön tanszékkel jutalmazták az Új Fizika rovat megnyitásával.

Egy hasonlóan gáláns megoldással talán Gézoo, Astrojan, esetleg Ciprian olvtársaink is végre méltó módon, a többi bugyuta relativitáselméletrajongó háborgatása nélkül fejthetnék ki egészen újszerű elgondolásaikat a fizikáról, matematikáról.
 

Kétségtelen, hogy Gézoo és még néhányan figyelemreméltó szorgalommal és szent elhivatottságtudattal propagálják a mások számára még befogadhatatlan gondolataikat, gyakorlatilag ahol megjelennek ott lehetetlenné  téve a beszélgetés, egyéb ismeretszerzés lehetőségét is.
Talán ismét meghalgattatik azok fohásza, akik szeretnének az index tudomány fórumán tudományról társalogni, mégha nem is érjük fel ésszel a Gézoo-i magasságokat.

Előzmény: Broad Bandi (285)
Gézoo Creative Commons License 2009.03.22 0 0 287

Kedves Bandi!

 

  Szomorúan látom, hogy Te is még a nyílvánvalót is képes vagy az ellenkezőjeként

értelmezni, ha véletlenül egybeeső adat hatását látod.

  Az egyenletes, egyenes vonalú mozgás, 1 db sebességvektorára merőleges irányú,

vele azonos nagyságú második sebességvektor kell ahhoz, hogy körmozgássá alakulhasson.

   Miután a második sebességvektor irányának folytonosan változnia kell, így csupán végtelenül kicsiny ideig haladhat ezen a második sebességen a mozgó pont.

 

    Hogy megérthesd a tévedésedet, gondolj az egyenletes kerületi sebességű elliptikus mozgásra.

    Ez esetben a sugárirányú sebesség és ezzel a sugár irányú gyorsulás nagysága folyton változik, és csak a kerölet két pontján azonos a kerületi irányú és a sugár irányú sebességvektorok nagysága.

    Természetesen, mint ahogyan az egyenletes sebességű körmozgásnál, az elliptikus mozgásnál is állandó az érintő irányú sebesség.

 

   Csupán nyílvánvalóan látható, hogy nem az érintő irányú pillanatnyi sebesség idő szerinti deriváltja a sugár irányú gyorsulás, az elliptikus mozgásnál.

 

   Ezzel az is látszik, hogy  az egyenletes körmozgásnál is csupán egybeesik a két sebesség nagysága.

 

   Azaz SOHA sem lehet a gyorsulás merőleges arra a sebességre, aminek a megváltozását okozza.

 

  Egyébként is, az érintő irányú sebesség nagyságán nem változtat a sugár irányú gyorsulás.

 

Előzmény: Broad Bandi (285)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.21 0 0 286

Kedves egy mutáns!

 

Reméltem, és csak a pontosság kedvéért korrigáltam.

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: egy mutáns (284)
Broad Bandi Creative Commons License 2009.03.20 0 0 285

Kedves Gézoo!

 

Nekem úgy tűnik, itt az az energia 'semmisül' meg elsősorban amit igen sokan fordítanak a meggyőzésedre és tudományos ismereteid bővítésére. Ennek okát abban látom, hogy zárt rendszerként viselkedsz mások véleményében rejlő példák/állítások végiggondolásával szemben. Így persze a befektetett munka meddő, elvész.

 

Újabban már a fizika összefüggésein túl a matematikáét is igyekszel "megsemmisíteni'?

 

Például legutóbb többszöri javítás után írod: 'Így a sugárirányú gyorsuláshoz, sugárirányú sebesség és sugár irányú elmozdulás, azaz útszakasz tartozik.'

 

Tudod, ahogy a példában az érintőleges sebességvektor idő szerinti deriváltja egy sugár irányú vektor, úgy a fordítottja is igaz, a sugár irányú gyorsulásvektor integrálja érintő irányú sebességvektort eredményez.

 

Egyik professzorom mondta a válasz hibáit "Nem úgy gondoltam, hanem ..." taktikával többször palástolni kívánó vizsgázónak: 'Kedves, tudja az a baj, hogy maga egyfélét mond, egy másikat gondol, de egy harmadik a helyes.'

 

Üdv,

 

BB

Előzmény: Gézoo (282)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!