"Balczó: A Jobbik felháborítónak tartja az erdőprivatizációt!
Balczó ZoltánAggasztónak tartja a Jobbik Magyarországért Mozgalom az erdőprivatizációról szóló híreket. Felháborító, hogy a felelőtlen politizálása miatt pénzzavarba került kormány a nemzet vagyonának kiárusításából óhajt bevételhez jutni. Az utolsó nagy falatok egyike a magyar erdő, s most erre a kincsünkre vetettek szemet bizonyos hazai és külföldi üzleti körök. Úgy véljük, világhírű rengetegeink csak akkor lehetnek biztonságban, ha az Alkotmányban rögzítik azok eladhatatlanságát.
Az alaptörvény 70/D. § (1) pontja kimondja, "A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg."
Mivel az alaptörvény tizedik pontja szerint "A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon", a Jobbik Magyarországért Mozgalom javasolja, hogy a 70. paragrafust egy harmadik ponttal egészítse ki az Országgyűlés. E szerint "A magyar állam tulajdonában lévő, az állampolgárok testi és lelki egészségét biztosító erdővagyon nem értékesíthető és haszonbérbe sem adható." Úgy véljük, csak ez a megoldás nyújt kellő biztosítékot páratlan nemzeti értékünk megóvására.
Balczó Zoltán,
a Jobbik alelnöke,
a párt EP-listájának második képviselő-jelöltje
(jobbik.hu)"
Ezzel az erővel azt is "herdálásnak" tekintheted, amikor a szántóterületeket a szerencsésebb, a kárpótlás első időszakában már jegyhez jutottak 500,- (Ötszáz) Ft./AK (vagy netán az alatti) értéken szerezték meg a licit során.
Akik meg a végefelé kapták kézhez a kárpótlási határozatokat, azok meg megszívhatták.
"A TSz-ek által kezelt erdőkben legalább akkora herdálás folyt, mint estleg ma a magánerdők esetében."
Sztem a TSZ-ek több új erdőt telepítettek, mint amennyit "elherdáltak.
(Bár igaz, nem tudom az "elherdálás" fogalmát pontosan behatárolni. Mert az sztem nem elherdálás, ha a vágásérett fákat kitermelik, és a helyükre újat telepítenek, vagy sarjaztatnak.)
"A TSz-ek által kezelt erdőkben legalább akkora herdálás folyt, mint esetleg ma a magánerdők esetében."
Amikor az imént a herdálásról írtam akkor, nem a gazdálkodók szakszerűtlen vagy esetleg bűnös tevékenységére gondoltam (és nem is erről szólt az írásom, mert ez már megint egy másik kérdés), hanem arról, hogy az erdővagyont a 2-4 aranykorona értéken privatizálták. :-(
Vezesd már le nekem, hogy ha az állami erdőgazdaság helyett magáncég működtetné az erdőgazdaságot a jelenlegi szabályrendszer mellett, ugyanazokkal a szigorú előírásokkal, az mennyiben jelentené az erdővagyon elherdálását?
Sztem nem az állami vagy nem állami a nagyobb gond, hanem a szabályok kijátszása.
Emellett van egy sanda gyanum, amit bizonyítani nem tudok, de alapos okom van feltételezni, a személyes érintettségem okán, hogy:
A magán erdőtulajdonosok egy jó részének ellehetetlenítése folyik éppen, a természetvédelmi szervezetrendszer áldásos közreműködésével, a Natura 2000 projekt álcahálója alatt.
Ezeken a területeken érzésem szerint elég nagyarányú tulajdonosváltás fog bekövetkezni belátható időn belül.
A korábban privatizált erdők 'sten tudja milyen privát új tulajdonosok kezébe fognak kerülni?
A TSz-ek által kezelt erdőkben legalább akkora herdálás folyt, mint estleg ma a magánerdők esetében. Ha kicsit közelebbről szemlélnéd az ügyet, akkor azt kellene látnod, hogy a törvények elégtelensége és a tulajdonosok jogainak minimális érvényesíthetősége, okoz komoly erdővagyon vesztést, mert néhány gazember akiket nyugodtan lehet bűnözöknek nevezni, garázdálkodik országszerte, és veri át a tulajdonosokat, akiket még az erdőfelügyelet is üldöz, mert az igazi károkozók ellen nem tud szinte semmit se tenni!
1.) "Közel húsz év elteltével azt hiszem már zavarhat. Teccett volna akkor lázadozni ellene! Nem hallottam abban az időben, hogy éles hangok lettek volna az antalli-torgyáni kárpótlási rendszer ellen."
Írásban fejtettem ki a véleményem Antall kabinetirodája kérésére. Nem vagyok olyan naív, hogy azt higgyem irományom valóban Antall kezébe került. Nyilvánvalóan már valamelyik XX. senki kezéből az a papírkosárban landolt. De amint itt korábban leírtam, ha az Országos Erdészeti Egyesület küldöttségének szava pusztába kiáltott szó maradt..... :-(
2.) "Amúgy az erdőterületek jelentős része csak kvázi volt állami tulajdon, (ugyanúgy, mint a termőföldnek a nagyobb hányada is) ugyanis azok egy része ugyanazok az erdők voltak, amelyek magánerdőként kerültek a TSZ-ekbe, a másik részét meg már a TSZ-ek telepítették a nagyüzemi művelésre gazdaságtalan területeken."
- Na és? Ez irreleváns kérdés a gazdálkodás szempontjából. Az 1961. évi VI. tv. alapján folyt az erdőkben a gazdálkodás, az pedig lényegi különbséget nem tett a gazdálkodó szervezetek (TSz, ÁG, Állami Erdőgazdaságok) között.
3.) "Az igazi állami tulajdonú erdők, meg az azt kezelő állami erdőgazdaságok továbbra is állami tulajdonban maradtak." - Zömében igazad van, de nem 100%- ban.
4.) "tehát elképzelhető, hogy az országban az erdőterület nagysága összességében növekedett." - Ez nem elképzelhető, hanem tény. Erről írtunk is alább többen is.
De amiért hozzászóltam, az sajnos tény marad: vagyis az erdővagyon elherdálása. :-(
"Egy törvényt bármikor meg lehet változtatni. Viszont a tulajdonjogot elveszteni háborúval szokták, vagy úgy, ha a hülye vezetés a beleegyezésünk nélkül eladja, privatizálja."
Öcsém, te tényleg csak beszélsz itt hülyeségeket a nagyvilágba.
Miért nem reklamáltad a beleegyezésed hiányát akkor, amikor eladták a bp-i Fémmunkás vállalattól kezdve a legnagyobb vasműig az egész iparágat, a cukor-és étolajipart, vagy O.V. uralkodásának szinte utolsó pillanatában 10 Állami Gazdaságot.
Te azt hiszed. hogy az állami tulajdon eladása úgy történik, hogy mind a 10 millió állampolgár - köztük a te - véleményét majd megkérdezik, és ha te nem egyezel bele, akkor storno az üzlet?
Nem rendelkezem konkrét adatokkal a megoszlás arányairól. Egy bizonyos. Az erdőterületeket a rendszerváltás előtt az állam mint tulajdonos, és a termelőszövetkezetek, mind használó kezelte. Felénk ez kb:50-50 %-ot képviselt. A kárpótlás során földalapok lettek létrehozva (nálunk kizárólag a tsz által kezelt földterületekből-illetve erdőkből), Harmadolva lett a terület, 1/3 került a kárpótlási alapba, 1/3 a tsz tagok tulajdoni hányadát fedezte, míg a maradó 1/3 a részaránytulajdonosok kielégítésére lett fordítva.
"Engem spéci rettentően zavart -és ha szóba kerül még ma is zavar- az a tény, hogy a kárpótlás során az antalli politikusok az erdőket is hasonlóan az állami vagyon sok más részéhez, egyszerűen elherdálták.
Az összes erdővagyonnak cca. 40%- át privatizálták a kárpótlás során. Az erdővagyon értékének megállapításakor csak a földterület értékét vették figyelembe, a Az erdők általában 2 - 4 aranykorona értékű földeken állnak. :-(((("
Közel húsz év elteltével azt hiszem már zavarhat. Teccett volna akkor lázadozni ellene!
Nem hallottam abban az időben, hogy éles hangok lettek volna az antalli-torgyáni kárpótlási rendszer ellen.
Amúgy az erdőterületek jelentős része csak kvázi volt állami tulajdon, (ugyanúgy, mint a termőföldnek a nagyobb hányada is) ugyanis azok egy része ugyanazok az erdők voltak, amelyek magánerdőként kerültek a TSZ-ekbe, a másik részét meg már a TSZ-ek telepítették a nagyüzemi művelésre gazdaságtalan területeken.
Az igazi állami tulajdonú erdők, meg az azt kezelő állami erdőgazdaságok továbbra is állami tulajdonban maradtak.
Amúgy meg nekem több ismerősöm van, akik a kárpótlás során tulajdonukba került, vagy azóta vásárolt alacsony aranykoronás földeken erdőt telepítettek. , tehát elképzelhet, hogy az országban az erdőterület nagysága összességében növekedett.
Azokat az erdőterületeket, amelyeken értékes faállomány állt, azon nyomban meglepték a seftesek és rövid uton bagóért felvásárolták a terület többségét, az erdőgazdálkodói jogot megszerezve, ki is vettek belőle annyit amennyit lehetett, és utánna tovább passzolták. A kissebbségben maradt tulajok, meg csak néztek, mint a vett malac, mert az még a jobbik eset, ha valamilyen bérleti szerződést felajánlottak nekik, mert az esetek többségében még azt sem, és a kitermelt faanyaggal sem számoltak el velük.
"Nem igaz, hogy az erdővagyon 40%-át a kárpótlás során privatizálták, mert a magántulajdonba került erdőknek majd akkora része, mint a kárpótlási alap, akkora terület a TSZ-ek részaránytulajdon kiosztása, (sorsolása) révén került magánkézbe."
Nos, akkor hogy is vannak ezek a %-ok? Nem bánnám, ha tájékoztatásunkra konkrétan most levezetnéd. :-)
Nem igaz, hogy az erdővagyon 40%-át a kárpótlás során privatizálták, mert a magántulajdonba került erdőknek majd akkora része, mint a kárpótlási alap, akkora terület a TSZ-ek részaránytulajdon kiosztása, (sorsolása) révén került magánkézbe.
Az igaz, hogy nagyon alacsony aranykorona értékeken kerültek az erdők bele ezekbe az alapokba, de a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a speciális szabályok miatt nem jártak jobban, akik erdőben utaztak, azoknál, mint akik termőföldet licitáltak, vagy kérték a részarányuk megállapítását. Sajnos zömmel az erdők viszonylatában is a nepperek nyúlták, nyúlják le azt a potenciális értéket, amik kétségtelenül az erdőkben van.
1.) Az erdőterület növekedésének a tulajdonjoghoz nem sok köze van. Az ugyanis 1945- óta -amikoris kb. 13% volt az ország erdősültsége- folyamatosan növekszik, jelenleg (úgy emlékszem) 19% körül van.
2.) Az erdőgazdálkodás volt az ország gazdaságának talán egyedüliként azon ágazata, amelyben az államosítással emelkedett a gazdálkodás színvonala. Az Országos Erdészeti Egyesület anno megpróbált az esztelen privatizálás ellen szót emelni, akkori vezetői el is jutottak egészen Antall Józsefig aki meghallgatta őket - és annyiban is maradtak a dolgok. :-((((
Ezzel inkább az a gond, hogy akik a kárpótlással jutottak az erdőhöz és személyenként viszonylag kis területhez, miután rájöttek, hogy mennyi dolguk van (volna) az erdővel és milyen kevés rajta a haszon, elhanyagolták, nem foglalkoztak vele, de el sem adták, bérbe sem adták. És így elég sok olyan kis széttagolt erdőterület van, amit nem gondoznak.
Egy törvényt bármikor meg lehet változtatni. Viszont a tulajdonjogot elveszteni háborúval szokták, vagy úgy, ha a hülye vezetés a beleegyezésünk nélkül eladja, privatizálja.
"Eddig nem zavart, hogy nem tudod, kié az erdő, ahol kirándulsz, mert nem tudtad, hogy nem tudod. Lehet, hogy eddig sem kincstári erdőkben sétáltál, csak nem vetted észre. Most miért zavar?"
No, azért nem egészen mindegy!
Engem spéci rettentően zavart -és ha szóba kerül még ma is zavar- az a tény, hogy a kárpótlás során az antalli politikusok az erdőket is hasonlóan az állami vagyon sok más részéhez, egyszerűen elherdálták.
Az összes erdővagyonnak cca. 40%- át privatizálták a kárpótlás során. Az erdővagyon értékének megállapításakor csak a földterület értékét vették figyelembe, a Az erdők általában 2 - 4 aranykorona értékű földeken állnak. :-((((
Eddig nem zavart, hogy nem tudod, kié az erdő, ahol kirándulsz, mert nem tudtad, hogy nem tudod. Lehet, hogy eddig sem kincstári erdőkben sétáltál, csak nem vetted észre. Most miért zavar? És milyen kézzelfoghatót szeretnél kapni?
Teljesen mindegy, hogy ki a tulajdonosa az erdőnek, mert csak a törvényben előírtak szerint gazdálkodhat vele, meg van szabva, hogy mikor lehet kivágni a fákat, mikor mit kell telepíteni.
Ha nem tartják be az erdőtulajdonosok, akkor elég szigorúan büntetik is őket.
"Az erdő a termőtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minőségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett ... meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a környezetet, ... testi, lelki felüdülést ad, ...őrzi az élővilág fajgazdagságát, ... megújítható természeti erőforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel. n Erdeink jelenlegi területe, állapota több évszázados emberi tevékenység során alakult ki. Területi széttagoltságuk és a rájuk ható környezeti ártalmak miatt az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradására, védőhatására és termékeire (hozamaira) csak akkor számíthatunk, ha szakszerűen kezeljük és megóvjuk a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől, biztosítjuk növény- és állatvilágának sokféleségét és megfelelő összhangját, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységét.
Az erdő fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. "
Elnézést, a szót elbactam. Ettől még a lényeg marad. Magyarország és mint olyan a nép tulajdonáról beszélünk, amiért mi nem kapunk semmi kézzelfoghatót, de többé nem rendelkezhetünk vele, felette.
Hát akkor öreg nem egy országban élünk... Kisajátítás, ami külföldi kézbe kerülést jelent... meg látszólag magyar kéz az csak... Te most vagy provokatőr vagy vagy egyszerűen fogalmad nincs miről beszélsz.
A kisajátítás azt jelenti, hogy az állam a magántulajdonú területekből csinál állami tulajdont.
(Pl. Az autópálya nyomvonalán az állam kisajátítja a pálya megépítéséhez szükséges födterületeket. Ezzel általában a magántulajdonosok járnak jól, az állam meg rosszul. mert ez a területek felértékelődésével jár.)
A privatizáció meg azt jelenti, hogy az állam eladja a tulajdonát, ez lenne az, hogy az állami erdőket valaki magántulajdonosok vásárolják meg. (Az más kérdés, hogy e tranzakció esetében az adás-vétel piaci-, avagy a korrupciós mechanizmusok következtében esetleg az alatti áron történik.)
Az erdőgazdálkodásra, meg a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján a magántulajdonos sem tehet azt az erdejével, amit akar.
Tehát a tulajdoosváltás elvilag az erdők használatának körülményeit nem váltiztatja meg, hacsak meg nem változtatják az egész jogszabály-rendszert.
Téged egyértelműen, mert az én értékrendemben ha valaki olyasmiről nyilvánít véleményt, amiről kábé nulla a tárgyi tudása, holott ez a tudás viszonylag könnyen megszerezhető az biza egészen egyszerűen nem nézhető másnak, mint egy szánalmas, hőzöngő hülyének, akinek sokkal inkább egy faluszéli kocsmában a helye, semmint egy közéleti vitafórumon.
