16-tól eltűnök 9 egész napra. A szokásos. Nem jövök a netre, de a privit elolvasom. Hátha valakinek épp rám van szüksége :)
A szurkolás, hogy sikerüljön, jól jönne. De ha persze senki nem szurkol, akkor egyedül is nekivágok. :)
Azt gondolom, most nagyon nehéz lesz, bár az első alkalom olyan volt, mintha egy kéz átvitt volna az egészen. Egy sétagalopp. Simán és zökkenőmentesen zajlott minden. Na, de most érzem a nehézségeket, és bár néha világgá futottam volna tőlük, mégis úgy gondolom, ez lesz az igazi próbatétel. Örömmel fogadom, ha gondolatban velem lesztek.
Sokat gondolkoztam hogy elmondjam-e. Pontosan tudom, hogy a köztünk levő állapot előidézésében alaposan részem van nekem is. AZt nem mondom hogy mindent másként csinálnék, de van olyan, amit igen. Egy pillanatig sem tartok tőled, sem verbálisan, sem fizikálisan. Nem ezért mondom. De azt hiszem, ennyi járt neked, hogy ezt elismerjem.
a fene vigyen el. Nem akarok veled álmodni! A valóság már más, arra, amit most adhatunk egymásnak, egyikünknek sincs szüksége. Ami volt, az meg már nincs. Könnyebb lenne, ha álmomban sem lenne, de basszus, tisztán emlékszem mindenre, és a minden elvesztése néha sajgóan fáj.
veled álmodtam. olyan volt, mint a múltkori. Őrülten szenvedélyes, nagyon-nagyon szeretős, és elmondhatatlan közeli, és igazi. hmm. egyébként meg kabbe.
