Az Alkotmánybíróság kedden részben megsemmisítette a 2006-os kórháztörvényt, de a reformtörvény egészének megsemmisítésére irányuló beadványokat elutasította. Az AB döntése visszamenő hatályú rendelkezést nem tartalmaz, kizárólag a jövőre nézve tesz megállapításokat. A 2006-os törvény alapján megkötött kórház finanszírozási szerződések és intézményi kapacitás elosztások változatlanul fennállnak - ezt már az Egészségügyi Minisztréium közölte a döntésre reagálva.
Te sem szoktad gazdaságpolitikailag, erkölcsileg, humánpatológiailag, filozófiailag és semmiféleképpensenem megindokolni, hogy miért is nyilas az olvtársad.
Ez a minisztérium álláspontja (nyilatkozata) és az Alkotmánybíróság határozata. Nem hogy más (pláne párt!) véleménye lenne benne. Még a saját „semmitmondó lófaszt a taláros seggetekbe!” sem írtam be.
Azt hiszem általánosan megállapítható, hogy van egy Alkotmánybíróságunk amelyik esetenként hihetetlen logikus döntéseket hoz. Részben megsemmísíti a kórháztörvényt de visszamenőleges hatálya nincs. Roppant érdekes! Nem a kórháztörvénnyel van bajom, mert ahhoz nem értek, lehet akár jó is még ha azt egy medika hozta is.
Az éltes jogtudorokkal annál több a bajom, mi az, hogy részben semmis, de nem visszamenőlegesen? Ha részben valami Alkotmányellenes, az akkor időben előre és visszamenőlegesen is az, vagy legalábbis annak kéne lennie. Irigylem eme őreit az Alkotmánynak. Elszarakodnak hónapokat valamin, aztán az ember vagy megérti vagy nem döntéseiket, amiket megosztott szavazattal hoznak. Magyarul maguk sem értenek egyett egymással. Persze lehet, hogy nem is az emberekért, hanem csak úgy lár pour lár vannak?
Én konkrétan a politikai szféra hőzöngőire gondoltam, akik leboltolnak valamit, aztán seggberúgják őket, többek között a saját pártjuk is, mert másnak is köll a bót, majd utána bukják az egész mutatványt, a másik társaság is olyat akar csinálni, na akkor az rögtön szar, és sérti az emberi jogokat.
Nézd, van az emberek halmaza, akik szerint egy adott rendszer x,y,z okból szar. Ezek az emberek azután eszközt választanak az elégedetlenségük megjelenítéséhez, van aki az utcára megy hőzöngeni, van, aki csendben szabotál, van, aki lázít, van, aki népszavazást szervez, és az ördög tudja még hány lehetőség az elégedetlenség kinyilvánítására.
Eléggé, de hát meg vagy lepve? Mondjuk én inkább szövegértelmezési problémákat látok a dolog mögött, no meg azt a lázat, hogy elsőként nyisson topicot a győzelemről a szerencsétlen (nem győzelem, nem baj, majd kidumáljuk), semmint direkt hazugságot, de lehet, hogy naív vagyok. :-)
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel az Eftv. alkalmazása (végrehajtása) során is nélkülözhetetlennek tartja annak kimondását, hogy az Ebtv. szerint megállapított szolgáltatások teljesítését a rendszeren belül az államnak akkor is biztosítania kell, ha az egészségügyi ellátási szükséglet az Eftv. 8. §-ában meghatározott és finanszírozott szolgáltatásokat meghaladja
Tehát valóban, nem csak kizárólag állami rendszerben biztosítható (nem is állította senki, hogy CSAK úgy) de a szolgáltatás biztosításáért teljes körűen AZ ÁLLAM FELEL. Abban, hogy ezt HOGY oldja meg, abban van némi mozgástere...
ÜdV
ps: azt meg végképp nem látom, hogy miért kellene a további privatizálgatást ellenzőknek a 3,14csába menniük...
azert az indoklasban vannak figyelemremelto dolgok:
"Az Eftv. fenti szabálya tehát — alapvetően az E. Alapban rendelkezésre álló források szűkösségére tekintettel — behatárolja az E. Alapból finanszírozható ellátásokat. Az Ebtv. 4. §-a azonban előírja, hogy az állam az Ebtv.-ben meghatározott ellátások teljesítését akkor is biztosítja, ha az ahhoz szükséges kiadások az Egészségbiztosítási Alapból nem fedezhetők. Az ilyen tartalmú garanciavállalást az Alkotmánybíróság már az 56/1995. (IX. 15.) AB határozatban az Alkotmány 70/E. §-án alapuló, a betegség esetére szóló ellátási jogosultság törvényi biztosítékának tekintette (ABH 1995, 260, 267.), s ezt az álláspontját az Abh.-ban (ABH 1996, 173, 187-188.), illetve a 16/2003. (IV. 18.) AB határozatban (ABH 2003, 214, 229.) is megerősítette.
Az Alkotmánybíróság a fentiekre tekintettel az Eftv. alkalmazása (végrehajtása) során is nélkülözhetetlennek tartja annak kimondását, hogy az Ebtv. szerint megállapított szolgáltatások teljesítését a rendszeren belül az államnak akkor is biztosítania kell, ha az egészségügyi ellátási szükséglet az Eftv. 8. §-ában meghatározott és finanszírozott szolgáltatásokat meghaladja."
Értelmezésem: Vacak, amit megszavaztak és törvénytelen egy része, de a jövő évinél majd figyelnek, hogy ne csak szar legyen, hanem teljesen törvénytelen is.
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában — dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Kiss László alkotmánybírák különvéleményével — meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4. §-a, 5. § (3) bekezdése, 6. – 7. §-ai, 10. § (1) bekezdése, valamint 16. § (15) bekezdés a) pontja alkotmányellenes, ezért azokat a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szakellátási kapacitások felosztásának szempontjairól és a szakellátási elérési szabályokról szóló 54/2006. (XII. 29.) EüM rendelet alkotmányellenes, ezért azt a jelen határozat közzétételének napjával megsemmisíti.
3. Az Alkotmánybíróság az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény egésze, 16. § (1) bekezdése, 16. § (15) bekezdés b) pontja, 2. számú melléklete, valamint — az önkormányzati alapjogokkal, illetve az Alkotmány 44/C. §-ával összefüggésben — az 1. § (1) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.
4. Az Alkotmánybíróság az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. § (1) bekezdés d) pontja és 4. § (3) bekezdés ba) alpontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 70/D. §-a alapján előterjesztett indítványt visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Az indoklást nem teszem be. http://www.mkab.hu/content/hu/frisshat/00600704.htm
A minisztérium közleményben reagált az Alkotmánybíróság döntésére. Mint írják, az Egészségügyi Minisztérium tudomásul vette, hogy a mai napon az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórházi kapacitásokat szabályozó 2006-os törvény egyes rendelkezéseit. A minisztérium ezzel együtt 'örül annak, hogy a reformtörvény egészének megsemmisítésére irányuló beadványokat az Alkotmánybíróság elutasította. A testület szerint a jogszabály egésze nem sérti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot'.
Az egészségügyi tárca közlése szerint az AB döntése visszamenő hatályú rendelkezést nem tartalmaz, kizárólag a jövőre nézve tesz megállapításokat. Így a 2006-os törvény alapján megkötött kórház finanszírozási szerződések és intézményi kapacitás elosztások változatlanul fennállnak. Ezáltal a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer jelenlegi struktúráját a döntés nem érinti.
A minisztérium azt is közölte: az AB hivatalos határozatát és indoklását haladéktalanul tanulmányozni fogják. A határozatból adódó jogszabályi kötelezettségeknek a tárca az ősz folyamán az Országgyűlés számára amúgy is benyújtani tervezett kapacitástörvény módosításával eleget kíván tenni. Az újraszabályozás során arra törekednek majd, hogy az egészségügyi ellátórendszer az ellátási szükségleteknek megfeleljen, garantálja a méltányos és igazságos hozzáférést az ellátásokhoz. Ugyanakkor a minisztérium biztosítani kívánja azt is, hogy az új struktúra elegendően rugalmas és alkalmazkodó képes legyen.
Az AB mai döntése tehát kimondta, hogy a kapacitástörvény egésze megfelel az alkotmányossági kritériumoknak, így a kórházi ellátórendszer jelenlegi formájában is szolgálhatja a betegellátást - összegezte az egészségügyi tárca a határozatot.