Finnek és az antiszemitizmus:
A második világháborús Finnországot vesszük kissé szemügyre, ekkor ugyanis a helyi zsidóság meglehetősen különös szerepet kapott, mindenféle történelmi okokból. Ez elsőre nagyon titokzatosan hangzik, pedig semmi extrém nincs benne, mindjárt meglátjuk.
Finnországban az antiszemitizmusnak nem voltak különösebben komoly hagyományai,
a XIX. század második fele előtt. Finnország 1809-ig a Svéd Királyság része volt, és a svédek a zsidók letelepedését csak néhány városban engedélyezték, ezek közül egyik sem volt finn területen. Ezután a terület önálló nagyhercegségként Oroszországhoz került, de a svéd játékszabályok fenntartásával, így a zsidók továbbra sem voltak kívánatosak (persze nem tudom, a zsidók maguk mennyire kívántak volna pont Finnországban letelepedni).
Az első zsidók az orosz hadsereg katonáiként érkeztel a század közepén. A katonai hatóságok 1858-tól engedélyezték a leszerelt zsidó katonák, később számára az “ideiglenes” finnországi tartózkodást - hozzátenném, az orosz és a szovjet történelem során előfordult néhányszor, hogy a zsidók számára “felajánlották”, illetve “lehetővé tették” a letelepedést a birodalom finoman fogalmazva kevéssé központi fontosságú részein. A letelepedés persze a finn esetben erős túlzás, ideiglenes, legfeljebb 6 hónapra és kijelölt városokra szóló, folyamatosan meghosszabbított és ellenőrzött engedélyekről volt szó, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a használtruha-biznisznél komolyabb üzletbe nem foghattak.
A megkülönböztetés megszűntét végül a finn függetlenség hozta el, 1917-től a zsidók állampolgárságot kaphattak, a nem finn állampolgárságú zsidókat pedig egyformán kezelték a többi külföldivel. Ennek, valamint a Szovjetunióból a forradalom alatt bevándorlóknak köszönhetően a finn zsidó közösség létszáma a második világháború előtt körülbelül 2000 (nem tévedés) főre duzzadt, többségük továbbra is kereskedett, de voltak értelmiségi pályát választók is. Összességében: a zsidóságot a finn fennhatóság alatt nem érték sérelmek.
Közben azonban a szovjetek és a németek a finnek és a zsidók feje fölött megkötötték a Molotov-Ribbentrop paktumot, Finnországot (nyilván a zsidókkal egyetemben) a szovjet érdekszférába sorolta. A szovjetek be is nyújtották volna az igényt, de ehhez kellett valami ürügy, ezért néhány szovjet üteg megsorozott egy orosz falut, majd az egészet a finnekre kenték, így aztán elkezdődhetett a téli háború, ahol a szovjetek súlyos, a finneket többszörösen meghaladó veszteségek árán ugyan, de nyertek, és megkapták Finnország területének 9 %-át (ezzel együtt az ipari kapacitások 20 %-át). Az 1940 márciusáig tartó téli háborúban a zsidóság a finn hadseregben, a finnekkel együtt harcolt a szovjetek ellen (akiket feltehetően egyikük sem kedvelt különösebben).
Viszont, történelmi csavar, Hitler és Németország nem gondolta olyan komolyan azt a megnemtámadási ígéretet, erről szólt, ugye, a paktum titkos záradékánál is titkosabban tervezett Barbarossa-hadművelet, ami 1941. június 22-én indult meg. A finnek kapcsoltak, hogy nohát, valaki nekiment a szovjeteknek, lenne itt nekik is keresni valójuk, és gyorsan csatlakoztak a náci Németországhoz, így 1941. június 25-én elindult az ún. folytatólagos háború, ami nevéből is kitalálhatóan a téli háború folytatása volt, ahol a finnek mindent bevetettek.
A folytatás része volt az is, hogy a finn zsidók ismét a sereggel tartottak - a náci Németországgal együtt harcoló finn sereggel, úgyhogy a folytatólagos háborúban egy oldalon harcoltak a német katonákkal, volt front-zsinagóga is, sőt, három zsidó katona vaskeresztet is kapott volna a német parancsnokoktól, de visszautasították.
A finnek pedig nem engedtek a német nyomásnak, és a finn zsidóságot semmiféle retorzió nem érte. A háború alatt Finnországba érkező zsidó menekültek közül 8-at átadtak a németeknek, ám a háború után az ezért felelős rendőrparancsnokot bíróság elé állították, a finn miniszterelnök pedig 2000-ben hivatalosan bocsánatot kért.
Most, hogy a tényeket nagyjából összefoglaltam, viszont bajban vagyok: hogy lehet ezt értékelni? Mit lehet erre mondani? Azon túl, hogy Finnország minden tiszteletet megérdemel. Meg azon túl, hogy ennyit a hazátlan zsidók legendájáról, számtalan más ellenpélda is van, de ennél megrázóbbat nemigen tudnék így kapásból. Úgyhogy jobb híján a megmondás elmarad. Tessék sok történelmet tanulni.
P. s.: A finn repülők akkori felségjelzése kék alapon fehér horogkereszt volt - és mégsem a nácik miatt.