A Zeitgeist c. film állításait tenném meg vitaindítónak, engedelmetekkel. Ebben azt állítják (ami sokunknak persze nem újdonság), hogy a keresztény vallás "tokkal-vonóval" egy nagy átverés...
Én pogány vagyok, de tudom, hogy a hit a kollektív tudat révén Istent teremt, hát támogatom a jó Isten léteezését, hogy annak teremtő ereje növekedjék.
A dédunokám most két és fél éves ha kezébe kerül egy mobiltelefon nagy lelkesedéssel nyomogatja a gombjait pedig a készülék nem is működik. Mi nagy ritkán telefonálásra használjuk, tudom hogy a mai gyerekek a járműveken, néha még társaságban is nyomogatják ezeket a készülékeket mint valami megszállottak, ez a kisgyerek ilyeneket nem is lát, mégis azt cselekszi mint a többi gyerek. Úgy gondolom a kollektív tudat hatása vezérli. A hitet valami hasonló emberi dolognak, az óhajtott magasabb rendű erkölcs és gondoskodás meg biztonság és TÖBBI NAGYSZERŰSÉG óhaja teremti az Istent. Persze ez nem azonos egyik vallás dogmáival, törvényeivel sem, de ez engem nem zavar.
Josephus Flavius első századi zsidó történetíró, aki farizeus volt. Utalt Jézusra A zsidók története című művében. ezt írta: [A főpap, Anan] a nagytanácsot törvényszéki ülésre hívta össze, és eléje állította Jakabot, aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak neveznek (A zsidók története, XX. könyv, 9. fejezet 1. bekezdés). Igen, egy farizeus, egy olyan szektához tartozó személy, melynek tagjai közül sokan Jézus esküdt ellenségei voltak, elismerte Jakabnak, Jézus testvérének a létezését.
Jézus létezésének hatása érezhető a követői tevékenysége által is. Amikor Pál apostol i. sz. 59 körül börtönben volt Rómában, a zsidók főemberei ezt mondták neki: ami ezt a szektát illeti, ismeretes előttünk, hogy mindenütt ellene beszélnek (Cselekedetek 28:1722). Ez a szekta így utaltak Jézus tanítványaira. Ha mindenütt ellene beszéltek, akkor valószínűleg a történetíróknak is meg kellett említeniük őket.
Tacitus, aki i. sz. 55 körül született, és akit a világ legjobb történetírói között tartanak számon, megemlítette a keresztényeket az Évkönyvek című művében. Abban a beszámolóban, mely rávilágít, hogy i. sz. 64-ben Néró a keresztényekre fogta Róma felgyújtását, ezt írta: Nero másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta azokat, akiket a sokaság bűneik miatt gyűlölt és Christianusoknak nevezett. Christust, akitől ez a név származik, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus procurator kivégeztette.
Egy másik író, az ifjabb Plinius, Bitínia kormányzója. I. sz. 111 körül Plinius levelet írt Traianus császárnak, és arról kérdezte, hogy miként bánjon a keresztényekkel. Azok az emberek, akiket hamisan azzal vádoltak, hogy keresztények írta Plinius , ismételten fohászkodnak az istenekhez, és imádják Traianus szobrát, csakhogy bizonyítsák, hogy ők nem keresztények. Plinius még ezt is hozzátette: az igazi keresztények ilyesmire állítólag semmi áron sem kényszeríthetők. Ez bizonyítja, hogy Krisztus csakugyan létezett, akinek a követői még ez életüket is készek voltak feláldozni .
Olyan az Istenünk amilyenben hiszünk, a jégkorszakok utolsó két kirajzóinak mitológiái adják a vallások különbségeit. Az előző jégkorszak emberei még kannibál kultuszuk miatt egy emberevő kegyetlen istent tekintettek alapnak, rítusaikban eleinte emberevés is volt. Az új nép szerető jó Isten mítosza leállította ezt a borzalmat, de a haragvó, fajüldöző jellegét megőrizték. Ez a két mítosz lett összegyúrva úgy 1500-2000 éve.
SENKI sem állitja hogy "mindent" Isten irányit.Sőt fontos hogy a hivő helyesen D Ö N T S Ő N élete dolgaiban.Van mozgástér szabadság IS esély és veszély. Én például néha azért imádkozok hogy isten sugalmazzon helyesen választani hogy jól éljem meg a szuverenitásomat !
Természetesen minden vallásban van selejt hiba értelmezésre szoruló rész is helye van a POLÉMIÁNAK irányzatok kulturált csörtéjének is.
Ez a Zeitgeist c. film egyik állítása. Ebben azt állítják - ami sokunknak és persze egyre többünknek nem újdonság - hogy a keresztény vallás teljes egészében plagizálás, tehát egy nagy átverés. Ez sajnos a megdöbbentő igazság.
...
A kereszténység, és a többi valláson alapuló rendszer a korszak átverése.Az emberek valóságtól és egymástól való elszakítását szolgálja. A hatalom iránti vak engedelmességre sarkall. Kisebbíti az emberi felelősséget, mondván, úgyis Isten azaz Jahve irányít mindent. Isten nevében pedig Isten követőinek szörnyű tetteit elfogadottá teszi. De mindenekelőtt hatalmat ad azok kezébe, akik tudják az igazságot, de a mítoszt arra használják, hogy manipulálják, ellenőrizzék a társadalmakat. A vallási mítosz a létező legerősebb fegyver, és pszichológiai táptalajul szolgál a további mítoszoknak."
Ez már mindegy, mert az ünnep fenntartja magát, nem számít, hogy az eredete legitim-e. Ezt csak Jézus tudná megváltoztatni. Így tehát az a paradoxon áll elő, hogy:
Hello! Az emberekben van egy űr, egy Isten alakú Űr! Amit az ember mindenfélével megpróbál kitölteni.. Legyen az drog.. pia.. élvezetek.. vagy akár a pénz... Mindig kitalálunk valamit, hogy mi töltene be engem.. De még nem talált senki olyan igazi betöltő dolgot, ami teljesenn betöltené, és ne égne ki.. Még ha valaki eléggé sok emberi érékkel rendelkezik, és becsületes, stb, egy idő után akkor is kiég! De mivel említettem már neked, hogy ez az Űr Isten alakú, nem lehet mással kitölteni, egyedül és csakis Istennel!! Eddig egyedül is csak akkor lehetett kitölteni ezt az Űrt, és ezentúl sem lesz másképp, (Mert Isten tegnap, ma és mindörökkké ugyanaz), nem lehet kitölteni ezt az Űrt, Jézus nélkül! Mert ez az Isten akarata, hogy Jézusban való hit által van üdvösségünk! Tudod mit mondott Jézus? "Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, nem szomjazik meg soha többé!" És ha az én életemet nézzük, meg egy jópár ismerősömét (elég sok ember), ez tényleg működik, és valóban igaz ez az állítás! És ha valaki megbánt engem, vagy csalódok valamiben, valakiben, nem fog annyira hatni rám, hiszen nem szomjazok meg soha többé! "Az én örömöm abban van, hogy a nevem fel van írva a mennyben!" És ez nagyon igaz! Meglehet próbálni megfogni gyakorlati oldalról a dolgokat, de eddig sem ment ez soha, és ezután sem lesz másképpen! Ezt tényleg higyjétek el! (Sokunknak működik! Tudod hogy kell csinálni? Leülsz, letérdelsz, vagy állva maradsz, Tök mindegy! De legyél egyedül, és mond azt Istennek, hogy
"Istenem, én hiszem hogy vagy! Kérlek gyere az életembe, és vezesd az életemet! Hiszem hogy Jézus a bűneimért halt meg, sé hogy feltámadt a halálból! Bocsásd meg a bűneimet, amit eddig tettem! És újíts meg! Én ismerni akarlak téged!"
Ha valaki EZT az Imádságot SZÍVBŐL Elmondja az ISTENNEK, akkor TELJESEN MEG FOG VÁLTOZNI AZ ÉLETE!! Hiszed vagy nem, ez így van!! Ez mindig működik! Imádkozd el szívből!
És egyedül is csak Jézus által lehet a mennybe jutni, nincs más út! Jézus: "Én vagyok az Út, az Élet, és az Igazság! Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!!!"
A beszéddel az ember érzelmeket is közöl. Haragot, elégedetlenséget és ezt indulatszavakkal teszi. A megvetést, lenézést ugyanígy kifejezheti. Szerintem ez nem szerencsés a komunikációban. Inteligenciának körülbelül a másik tiszteletbentartását tartom.
Amit írtál a bűnösségről, kárhozatról az nem sértő, és nem személyeskedő. Egy megfoghatatlan információ ami a materialistákban semilyen lelkiismereti krízist nem okoz, a hívők meg elvárják hogy teljes eligazítást kapjanak abból az üzenetből amibe hitet vetettek. A világ megvetése viszont okoz bennük rossz érzést, mert elsőre nehéz elfogadniuk hogy a "felebaráti" szeretet, vagy tiszteletadás ideológiai különbségek miatt őket nem illeti meg mindenkitől. Hiába próbálnak barátságosak lenni egy-két tipikus hitetlennel, számukra babonás, vagy megrögzött emberek maradnak, és tulajdonképpen ezzel nincs is semmi baj. Ha nincs tövis a világ útjain, vonzóbb lenne konkrétan istentagadó emberek társaságában lenni. Így viszont a megkülönböztetés elősegíti, hogy mindenki a saját érdeklődési területén érezze magát jobban.
Hát, ha nehéz is elképzelni sajnos meg kell barátkoznod a gondolattal, hogy így van.
Egyszerűen megszűnnek azok a biokémiai és fizikai folyamatok amik az agyadban gondolkodást és a tudatot létrehozták. Nem arról van szó, hogy a lelked megszűnik működni. Arról van szó, hogy lelked megszűnik. Az ugyanis nem más, mint a működő agyad terméke, vagy másként a agyad működésbenlévősége.
Sajnos csatlakoznom kell az előttem szólóhoz. Mindaz amit leírtál szép és jó és UGYANÚGY MŰKÖDIK ISTEN NÉLKÜL IS. Az ember megváltozhat, jó útra térhet, bölcsebb lehet, misztifikálás nélkül is. Ugyanígy "meghallgattatik" az imád ha Manituhoz vagy Allahhoz imádkozol vagy éppen a Végtelen Bölcs Univerzumhoz, akár a felsőbb énedhez. Teljesen mindEgy.. Tudod: "ÉN és az Atya EGYek vagyunk... ;)
Kvázi belső hangja van mindenkinek persze, de azt csak önkényesen, önámítással nevezheted meg Istennek, mint abszolút objektív igazságnak. Te sajnos ill. szerencsére egyik neurotikus állapotból estél egy másikba (nagyon kórosból egy kevésbé kórósba), de ez utóbbi még mindig szerencsésebb. Ha más nincs, ez is valami...
Azt mondom becsüld meg a hited, tegyen boldoggá és harmonikussá, amíg csak élsz. Nem muszáj e tudatállapotból kimozdulni, mert ez legalább egy üdvös neurózis, viszont ha nem akarod hogy összezavarodj, elbizonytalanodj, javaslom kerüld az ilyen "hitetlen kutyákat", mint amilyenek mi vagyunk.. ;)
Az agy lebomlik, nincsenek többet gondolatok stb... mi ebben a furcsa? Ha lekapcsolod a villanyt, hová tűnik a fény, az előbb itt volt aztán meg nincs, furcsa mi?
Szerintem teljesen mindegy mi van a halál után. Ha van valami akkor örülünk, ha nincs, akkor meg olyan mint amikor mélyen alszol álmok nélkül ami minden éjjel megtörténik veled, nincs ebben semmi szörnyű, nem fáj, csend, nyugalom, béke...
Erőszakossá semmiképp nem válok mert az alaptermészetem sem olyan.Nagyon hosszú lenne most kifejteni ami velem történt,hogy megérts miről beszélek.Én nem érzem még magam hívőnek de elindultam egy úton.A lelkünk,pszihénk működését nagyon is jól ismerem.Elméletből, gyakorlatból és a mindennapokból.
Sokat gondolkozom azon mi lesz ha meghalunk?Bátor az az ember aki egyértelműen azt képviseli hogy semmi nincs utána.Sokféle álláspont létezik.Gondolkoztál már rajta?Próbáljuk elképzelni a nagy semmit ami a halálunk után következik.Lehetetlen.
El kell hogy keserítselek, isten lófaszra nem tanít senkit. Neked súlyos pszichés zavaraid voltak amit a hitbe menekülés úgy ahogy enyhített. Ennek semmi köze nincs semmiféle istenhez. Az agyunk így működik, a pozitív gondolatok segítettek rajtad és még ha ez a józan ítélőképességedbe is került de legalább jól érzed magad. Én örülök ennek csak ne válj erőszakossá mint más hívők.
Engem még nem ismertek, új vagyok itt.Nem is akartam hozzászólni csak érdeklődve olvasgattam a véleményeteket.Előre is bocs ha picit hosszú leszek csak szeretnék néhány gondolatot megosztani veletek magammal kapcsolatban.Tőlem nagyon távol áll a saját véleményem másokra erőltetése, egyszerűen jólesik írnom Nektek.
Én 35 évig éltem olyan távol Istentől amennyire csak lehet.Évekig nem volt ezzel kapcsolatban véleményem,majd háborgott a lelkem Isten ellen és egyik gödörből estem a másikba.Nagyon nehéz időszakok voltak az életemben amin szó szerint semmi nem segített.Sem alkohol, sem nyugtató semmi.Egymás után követtem el a bűneimet amivel szinte minden emberi kapcsolatomat tönkrettem.Pedig nem vagyok rossz ember,segítőkész és odadó.De nagyon gyenge voltam.Kb.2 hónapja azt vettem észre magamon hogy a vallásos témájú könyvek érdekelnek.Hitetlenül de kíváncsian kezdtem olvasgatni.majd Bibliát.Mostanra odáig jutottam hogy sokat imádkozom,erősödöm szinte mindenben.Nekem még nagyon gyenge talajon áll a hitem de azon vagyok hogy minél többet tudjak.
Egyet biztosan tudok hogy az igazi hit nem elvakult és nem ostoba.Amikor az ember odáig jut hogy tiszteli a környezetét és azt veszi észre hogy a szívében nincs harag és háború akkor olyan dolgot tapasztal meg amiről előtte álmodni sem mert.
Drága barátaim, fogadjátok el egymás véleményét és ne bántsátok a másikat.Aki nem hisz azt is meg lehet érteni.A hit nem jön erőszakkal.Isten szólít meg és vagy meghallod vagy nem.Sajnos az egyházak nagy része tehet arról hogy az emberek megvetik és elutasítják a vallást.Isten szeretetre és békességre tanít minket.Ez semmiképpen nem káros.Nézzétek meg mi folyik a világban?Tegyétek fel magatoknak a kérdést:valóban boldog vagyok?Miért dühöngök?Miért mutogatok a másikra?Valóban boldogabb vagyok ezáltal?
Nem téríteni akarok, csak beszélgetni veletek.
Az én tudásom még nagyon kicsi ahoz hogy bármiben vitatkozzam.Egy dolgot kivéve.A hit ajándék.És ezáltal boldogabbak leszünk.A nehézségeket könnyebb elviselni.Meg tudunk elégedni azzal amink van.Nem mérgezi a lelkem semmi ami nekem kárt okozna.A hit nem tesz butává.Megerősít.
Mégegyszer mondom nem akarok senkit kioktatni,én annál békésebb vagyok.
Igen, persze, hogyne, mennyire igazad van és ezt blattolva át is érzed, ám nagyon könnyen kicsúszik az ember száján és gondolata egyből síkba szál, fel sem méri, hogy a szavak mögött van é tartalom, vagy nincs!
" A fontos igazából az, hogy tebenned, bennem mit szűl meg az amit olvasol "
Ja, bármilyen írásból és nem csak, ebből, avagy abból, esetleg a bibliából, mint a legfontosabb irodalomnak kikiáltott eszmeiség mintázatából.....
A biblia sem különb, hisz emberek alkotásai a könyvek sokasága, az írott nyelv és a beszélt nyelv is, mind az emberiség szavai és nem holmi isteneké!
Szókraész ugyan olyan fontos része az emberiségnek, mint Nemecsek Ernő, Móricka, a Kis Mukk, vagy Jézus, netán Buddha!
Nem kell itt szelektálni és kiemelni, mert egyik sem váltotta meg a világot, így a keresztény vallás is egy a sok hiábavaló vallás közül!
Én nem ellenzem senkinek, hogy ne vallogasson, ám érdekes módon a vallásosok meg vannak sértődve, nem csak meggyőzetve arról, hogy ők a fenoménságok!
Inteligenciát mondtál?
Meg tudnád egyáltalán határozni, hogy ez miben is az, amire te apellálni próbáltál?
A káromkdás is része az intelligenciának, ugyan úgy, mint a választékos beszéd, meg az etikált képmutatás!
Nem cél , hogy az ember sértegessen másokat, ám az már eszközzé vált a kereszténység szóláskultúrájából, hogy minden ember bűnös és elkárhozik, ha nem hsiz, mindenki bűnt követ el, aki nem úgy formálja énjét, ami az egyházak írott és íratlan szabályainak nem felel meg?
Ne nevettes már ezzel a nagyon finoman közölt letahózással!!
Az evangéliumban is benne van amit írtam. Ha olvastad akkor tudnod kellene.. (jóta, és pontocska...)
amúgy persze hogy nem nagy dolog ha egy ember szavai fennmaradnak. A szó elszál, az írás marad, tartja a mondás... de nem is ez a fontos.
A fontos igazából az, hogy tebenned, bennem mit szűl meg az amit olvasol, olvasok. A szavak akkor értékesek, ha jó irányban tudnak megváltoztatni. Szókratész? Buddha? Nekem nem fontosak, mert engem nem az érintett meg. Ami engem megérintett az pedig a te számodra ostobaság. Más kérdés, hogy én intelligens vagyok, és nem beszélek mérhetetlen cinizmussal sem Szókratészről, se Buddháról, és nem elégülök ki azzal, hogy lerszólom a rajongóikat, tisztelőiket. Ez csupán intelligencia kérdése. Tapintatosság, motívum, szándék ami vezet. A cél hogy megsérts vkit, bántódást szerezz, vagy hogy megmutass, megvilágíts neki vmit. A szavakban rejlő tisztelet sokat elárúl a szólójáról..
