Én azt nem mondanám, hogy mindig is, de hogy együtt dolgozom velük, illetve voltam kint párszor, megkedveltem őket.
Igazán vendégszerető nép, ezen még a nagy számú bevándorló sem változtatott (1,5 millió Dublin, abból 400k lengyel).
Meg lehet velük hülyülni meg iszogatni.
Fura módon 'fekvehányós' írt nem láttam, mert bár söröznek rendesen (munka után 2-3, pénteken, meccs alatt 8+), énekelnek, táncolnak, meg ökörködnek, csúnyán részeg írt nem láttam.
Ha bunkó részeget látsz, az valszeg angol. Komolyan.
Mikor legutóbb kint voltam, arra keltem fel, hogy a szállodaportás felhívott, hogy sajnálja hogy ilyen zajosak az angolok a folyosómon.
Nem hallottam semmit, de reggel láttam őket. Hát...
Kiderült, hogy berúgtak,
- a helyi kocsmában megverették magukat a helyiekkel (részegen nem jó ötlet józan emberek nőire nyomulni)
- belekötöttek a pakisztáni recepciósba, a szálloda biztonsági őrei kivágták őket
- a kiérkező rendőrök is megverték őket, bevitték őket a fogdába, és lehúztak a kártyájukról (a helyszinen!) 1500€/fő büntetést...
Végülis ők tehettek róla, de volt egy olyan sanda gyanúm, hogy nagyobb lelkesedéssel intézkedtek, mintha írekről volna szó...
A nővérem második férje (jelenlegi) ír. (Az első, Marius, búr volt, pontosabban afrikaaner). Beszéli a gaelt, pedig a családja anno kénytelen volt emigrálni Belgiumba. Kőkemény katolikus és ír vérnacionalista.:) Baromira jó fej gyerek. Az írekel mindig is szimpatizáltam.
Pontatlan a brit wiki (de nem is csodálom), ugyanis a felkelés áprilisban kezdődött. Furcsállom, hogy június 28-al datálja az angol Wiki (a Fort Corte-ból (amit április 14-én foglaltak el) egy IRA különítmény foglyúl ejtette az ír vezérkari főnök helyettesét). De hát előte - könyörgöm - már dúltak a harcok országszerte (sőt, pár merénylet végzett a brit adminisztráció néhány emberével). Tetszik vagy nem, de a polgárháború az április 5-ei dublini felkeléssel kezdődött (az írek szerint). A május 24-ei dátum szintén nem tudom, hogyan köthető a polgárháború végéhez.
ja, nem volt egyertelmu mire is kivancsi ... polgarhaboru, fuggetlenek lettek, vagy 1921-bol valamire ... amugy de Valera azert mondott le mert Irorszag a dominium resze maradt, tehat annyira fuggetlen azert megsem lett ... kb mint Kanada, akkortajt ...
Nem tudom, hogy honnan vette az illető az 1921-et (ír viszonylatban a Függetlenségi háború vége az 1921-es dátum), mivel a saitunkon is 1922-23 szerepel.:)
Az ír polgárháború 1922-ben kezdődött. Az előzmény az volt, amikor 1922. január 7-én (ha jól emlékszem, majd kijavítják a hozzáértők) az ír parlament alsó háza ratifikálta az angol-ír szerződést (asszem 64 szavazattal 57 ellenében). Tiltakozásul Éamonn de Bhailéara (angolul: Éamon de Valera, eredeti nevén pedig: Edward George de Valera (New-Yorkban született) lemondott az ország elnöki posztjáról. Az új elnök Arthur Griffith lett, aki a Nagy-Britanniával kötött unió híve volt, és aki aláírta 1921. december 6-án a brit-ír szerződést, melynek nevében Dél- és Közép-Írország területén megteremtették a Szabad Ír Államot, miközben Észak-Írország brit mandátum alatt maradt. Ez elégedetlenséget szült az országban. Március 15-én Valera a szerződés és kormány ellen fellépő erők élére állt. Az általános felkelés 1922. április 5-én kezdődött (más források szerint még április 4-én, késő este, de ez nem sokat változtat a dolgon). Váltakozó sikerrel ment a csihipuhi, de az angolok beavatkozása után (felfegyverezték és kiépezték az ír kormánycsapatokat) az IRA a perifériára szorult, majd Valera 1923. április 30-án elrendelte a fegyveres harc beszüntetését.
a Polgarhaboru az kesobb volt, viszont nem 21-ben hanem 22-ben :).
A fuugetlensegi haboruban Lloydek amerikai nyomasra valasztottak a kevesbe veres megoldast a megegyezest ...
+ rengetegbe kerult, es mar untak a haboruskodast
amugy nincs uj a nap alatt, eloszor sima terroristazassal indult ... majd jott egy elfogadhatobb ir vezeto, persze Amerikabol, ez volt de Valera, es vele megyeztek ...
Talan mert feltek az oriasoktol :)) Finn McCool es tarsaitol :))
Amugy en ugy tudom, hogy a romaiak, Hibernianak neveztek az ir szigetet, es egy rideg, baratsagtalan helynek gondoltak ... valszeg annyira nem is akrtak eljutni oda ...
>>>Ha már szóba került, engem az 1921-es ír polgárháború történései
>>>érdekelnének. Erröl keveset tudni, csak annyi van a köztudatban, hogy a hős
>>>írek függetlenek lettek, és kész.
Szerintem mindeképp 1916-ból kell indulni.
Volt egy sikertelen 'húsvéti felkelés' mikoris a felkelésben résztvevő ICA (irish citizen army - tkp. egy szakszervezeteket védő fegyveres testület) vezetőit kivégezték.
Az egyik szószólót, és az ICA vezetőjét James Connolly-t kivégezték.
Végülis az ő halála sokkolta leginkább az íreket: már haldoklott mikor kivégezték. Mivel nagyon rossz állapotban fogták el, mentővel vitték a kivégésére, és mivel nem volt ereje állni, egy székhez kötözve lőtték agyon.
Az ICA túlélőit egy wales-i fogolytáborba vitték. (itt haverkodott össze pl. Michael Collins és Arthur Griffith, ők is 'lakók' voltak)
Ír kollégáim úgy tartják, hogy Connolly kivégzése (pontosabban kivégzésének módja) volt az utolsó csepp a pohárban, innentől kezdve állt _mindenki_ a függetlenség kivívása mellé.
A konkrét harcról kevesebbet beszéltünk, de egy 'szokásos' (már ha lehet ilyet mondani) gerilla-háború volt.
- az IRA támadta a besúgókat/brit csapatokat
- az angolok meg bosszút álltak ott ahol tudtak
Ennek az lett az eredménye, hogy az egész 'vidék' az IRA (és de Valera kormánya) ellenőrzése alá került.
- az angolok még több csapatot tettek a szigetre
- az IRA elkezdett robbantgatni a másik szigeten (aszem Glasgow és Liverpool volt elsődleges cél)
Egy idő után mindkét fél kimerült, főleg az angolok gondolkodtak el rajta, hogy megéri e nekik a rossz nemzetközi megítélést, a rengeteg zsetont ez az egész.
Végülis ajánlottak egy békét, amit az írek nagy része elfogadott, az IRA egy szárnya viszont nem elégedett meg vele, az Ulster régió elvesztése miatt.
Belfast amúgy érdekes.
Mikor kérdeztem a kollégákat, a nagy többség úgy tartja, hogy kell a francnak Észak-Írország, csak a baj van vele. Az egy dolog, hogy szegényebb, mint Íro. többi része, de tartanak attól, hogy ha egyesülnének valaha, nem tudnának megküzdeni az ottani bandákkal (mert úgy érzik, jelenleg is veszélyes hely).
Fura módon a vallást egyikük sem említette.
A másik dolog amin csodálkoztam, hogy állandóan hangoztatják, hogy az ő anyanyelvük nem az angol, hanem az 'irish gaelic', de ennek ellenére a lakosság nagy része (60+%) nem beszéli normálisan, bár vannak törekvések az elterjesztésére. (pl. minden ki van írva angolul meg írül)
Ez egy nagyon remek kérdés. Utána kell néznem, de úgy tudom hogy Hadrianus császár (aki a fal építését is elrendelte) meggyőzte a szenátust és a hadsereg vezetőit is hogy nagy már a birodalom (ezért egy kicsit furcsának is találták, hatalma teljében megtehette) és valahol meg kell szabni a határt. Ha jól tudom nem találta nyeresé- gesnek. Védekezni meg kellett és ezért rendelte el a fal építését, kizárva a civilizációból a barbárokat.
Szia! Ötletgazda Motun,én csak arra lennék kíváncsi,hogy annak idején a rómaiak miért nem hatoltak Írországig előre??? Legalább ha csak időlegesen is,de miért nem? Annyit tudok,hogy tervbe volt véve,de vajh' miért nem jutottak el oda...?
Ebben a témában szerintem az egyik alapmű Leon Uris Szentháromság című regénye. Olvasmányélménynek sem utolsó, és sokat megtudhatsz belőle erről a témáról Oránia Vilmostól a Köztársaság kikiálltásáig.
Ha már szóba került, engem az 1921-es ír polgárháború történései érdekelnének. Erröl keveset tudni, csak annyi van a köztudatban, hogy a hős írek függetlenek lettek, és kész.
Z.I olvtárs anno emlitette egy felsorolásban a commandomediá-n ezt a belháborút.
Épp most néztem meg újból a "Michael Collins" című filmet. Elég jól ábrázolták az angol-ír és az ír-ír ellentéteket. Persze egy film soha nem adja vissza azokat a dolgokat amiket valóban elkövetnek a felek. De tény hogy az angolok olyan dolgokat tettek amikért másokat háborús bűnösök padjára ültettek a bíróságokon. És ez a szomszédjukban volt és nem a gyarmatokon mondjuk a búrokkal.
Az tény, hogy az angolok mentek be Írországba, pedig senki nem hívta őket. Valószínűleg, ha egy angolt kérdezel, akkor szerinte a barbárokat civilizálták. Mondjuk ebben is van valami, de akkor is az angolok voltak a agresszorok.
Nem tudom létezik vagy sem topic ebben a témában. Ha igen az sem baj. De mindig foglakoztatott az írek történelme. Harcai az angolok ellen. Ki volt a barbár ebben a harcba. Angolok aztán erre válaszul az írek? Vagy fordítva? Kinek volt igaza. Ezek a dolgok csak felvetődtek bennem és gondoltam egy topicot megér. Ha pár jó hsz születik már megérte.
