Régen a hírszerkesztők diplomás emberek voltak és régen egy diplomás ember pontosan ismerte azoknak a szavaknak a jelentését, amiket használt.
Charles Zentai kapcsán minden előkerül egy veretes baromság, az "emberiesség elleni bűncslekmény".
Ma az Index főcímében is olvasható. Sajnos.
Szvsz az ang. humanity magyarul inkább 'emberiesség', semmint 'emberiség'. Szerintem ebben az esetben inkább ’emberiség’, de ez most mellékes. Előbb azt vizsgáljuk meg, van-e két különböző fogalom.
A párizsi békeszerződés szöveg 6. cikkében az "emberiesség elleni bűncselekmények" mellett azokkal rendszertanilag azonos szintű kategóriaként említtetnek a háborús bűncselekmények és a béke elleni bűncselekmények. A békeszerződés szövege nyilvánvalóan nem ezzel a kérdéssel foglalkozik, a hosszú dokumentumban csak néhány, inkább jelzésértékű sort szenteltek a témának. A három említett bűncselekményt nem definiálja, így egyikről sem lehet tudni, pontosan mit ért alattuk. Ráadásul nem is hivatkozik más jogszabályra, ehelyett a vitás kérdésekben a három hatalom nagyköveteit nevezi meg döntőbírákként. Ebből én csak azt a következtetést tudom levonni, hogy e pontban igen trehány a fogalmazás, vagyis nemigen törődhettek a kérdéssel. Mindezen okokból - most figyelmen kívül hagyva, hogy helyes-e a fordítás - én a békeszerződés szövegét nem érzem komolyan számba vehető forrásnak a tárgyban.
Ezeket foglalja a magyar Btk. az "emberiség elleni bűncselekmények" genusa alá Csakhogy teljesen összekeverve. A három kategóriából a Btk. csak kettőt említ: a béke elleni bűncselekményeket és a háborús bűncselekményeket. Ha úgy lenne, ahogy állítod, akkor harmadik címként ott kéne találnunk az emberiesség elleni bűncselekményeket. De nem, úgy tűnik, a Btk. alkotói jól összekutyulták az egészet, a crimes against humanity fogalmát belapátolták a másik két bűncselekmény alá, és az egésznek valami rejtélyes okból Az emberiség elleni bűncselekmények címet adták. Ez semmiképpen nem egyezik a nemzetközi használattal, magad is említed, hogy a fogalom ilyetén kiterjesztése csak újabban, a nem szakmai, angol nyelvű szövegekben figyelhető meg, ez pedig egy harminc éves, magyar nyelvű szakmai szöveg. Amit e tekintetben állítok tehát, hogy a Btk. fogalmazásakor a három szóban forgó bűncselekmény (war crimes, crimes against peace, crimes against humanity) közül az utóbbit megtették a fejezet főcímének, tartalmát pedig elosztották a másik két cím között. Fogalmazási hiba, vagy szerényebben mondva jelentős eltérés a nemzetközi definícióktól.
Corrigendum: "de nem [ide beszúrandó: feltétlenül] az egész emberiséget mélységesen megrengetőnek". Az emberiességet sértő bűncselekmény éppen egy ilyen irányú pontosítással válhat magasabb rendszertani fogalommá, amely magában foglalja a legsúlyosabb, az egész emberiség elleni támadásnak tekinthető inhumánus magatartásokat is.
Ha akarom, én is tudom tovább bonyolítani a dolgot, jogászi-fogalmi érvekkel. Az "emberiség elleni bűncselekmény" fogalma az elnevezése alapján valami nagyon durva dolog kellene hogy legyen (mondjuk egy falu teljes lakosságának kiirtása) és ezáltal tkp. egy speciálisabb fogalmat kellene hogy képezzen, mint az "emberiesség elleni bűncselekmény", amely utóbbi persze szintén brutális magatartásokat jelentőnek tűnik, de nem az egész emberiséget mélységesen megrengetőnek, mondjuk foglyok kínzását. Ehhez képest a (magyar) tételes jogi terminológiában fordított a helyzet, amennyiben az emberiség elleni bűncselekmény a generális fogalom, azon belül találhatóak az emberiesség elleni bűncselekmények. De ez csak egy végiggondolatlan ötlet, max. egy aspektus, amiből semmi messzemenőre nem akarok következtetni.
Köszönet az értékes infókért. Én magam is koncesszíve fogalmaztam, eszerint jó okkal. Mindenesetre gondolom Neked sem jutna eszedbe, hogy ha az emberiségről beszélsz angolul, akkor mankind helyett humanity-t mondj. Az én Websterem 4., utolsó jelentésként adja meg a 'mankind' jelentést, a Cambridge szótáram viszont érdekes módon 1. jelentésként azt mondja, hogy 'people in general', és milyen érdekes, ezt a példát hozza (Hitlerre utalva): crimes against humanity. A 'people in general' ugyanazt jelentené, mint a 'mankind'? Mindenesetre továbbra sem hiszem, hogy Yoginak lenne igaza, de lehet tovább gondolkodni...
1) Szvsz az ang. humanity magyarul inkább 'emberiesség', semmint 'emberiség'. Az 1947-es fordítás ennek alapján helyes.
2) don B nemcsak kijelenti, hogy van kettősség, hanem részletesen és dokumentált formában meg is magyarázza. A párizsi békeszerződés szöveg 6. cikkében az "emberiesség elleni bűncselekmények" mellett azokkal rendszertanilag azonos szintű kategóriaként említtetnek a háborús bűncselekmények és a béke elleni bűncselekmények. E speciesekből tehát 3 db. van. Ezeket foglalja a magyar Btk. az "emberiség elleni bűncselekmények" genusa alá (az utóbbi egy magasabb kategória, genus proximum, Oberbegriff, ha így jobban érted).
3) Azt is elmagyaráztam már, hogy az angol nyelvű cikk mire mutat rá, de most utoljára megismétlem: arra, hogy a crimes against humanity jelentéstartománya eredetileg — és a szaknyelvben ma is — csak az emberiesség elleni bűncselekményeket öleli fel, vagyis a háborús bűncselekmények és a béke elleni bűncselekmények körét nem fogja át, jóllehet újabban egy ilyen kiterjesztő, tág értelemben is használatossá vált ez a kifejezés a nem szakmai angol nyelvben.
Tudatában vagyok annak, hogy bármikor felvehetsz engem is az ignore listádra, most mégis halálmegvető bátorsággal megnyomom a "Mehet" gombot: jöjjön, aminek jönnie kell.
„Bocs, de szvsz még mindig nem érted. Az angol szöveget akkor, 1947-ben fordították jól.”
Mi lenne, ha don B idézett cikkét végre rendesen elolvasnád... Elelovastam, de sajnos a kettősséget nem magyarázza meg, csak kijelenti, hogy van. Ennek ellentmond az általad linkelt angol magyarázat. Az 1947-es törvény fordítása pedig enyhén szólva is pocsék, azt a nyelvhasználatra nézve hivatkozási alapnak tekinteni szerintem hibás.
Ugyan meséld már el, 40 évvel ezelőtt egy egészségesnek nyilvánított fiatalember hogyan úszhatta meg a sereget, ha nem volt teszem azt párttitkár az apja? Mert több tízezren repesve passzoltuk volna azt a 11 hónapot... Valahogy nem bírt összejönni.
Mi nem érv, és mi mellett? Ez a topik ugye úgy kezdődött, hogy nyúz olvtárs idejött megmondani az abszolút frankót, te meg kontráztál neki, az érvetek kb annyi volt, hogy 'az emberiesség egy viselkedésforma, így elég nehéz ellene bűnt elkövetni'... ez a logika kb arra emlékeztet, hogy 'a halászlé hibás kifejezés, mert nem halászból van a lé'.
Húsz évvel ezelőtt még talán nem, de később lett olyan, hogy 'fegyver nélküli szolgálat', főleg azoknak, akiknek a vallása tiltja, hogy fegyvert vegyenek a kezükbe. Egyébként meg bárki bármikor választhatta a börtönt a hadsereg helyett...
Jól érted. Az "emberiség elleni bűncselekmények" a magasabb, tágabb jelentésű fogalom (don B hasonlatával: "gyümölcs"), amelynek keretébe tartoznak szűkebb körű fogalomként az ún. emberiesség elleni bűncselekmények ("alma"). Ha a magyarázat nem világos, célszerű lenne még egyszer figyelmesen elolvasnod legutóbbi két hsz.-omat és nem utolsó sorban don B ott idézett cikkét, mert aligha tudom jobban megmagyarázni.
Hogy a Ti vitaszálatokhoz is hozzászóljak: én voltam sorkatona, és tudom, hogy a parancsmegtagadással az ember nagyon sokat kockáztat, adott esetben az életét is kockáztatja. A tiszteknél háborúban azért van pisztoly, hogy az ellenszegülő vagy akár a gyáva katonát (pl. aki roham esetén nem mer előrerohanni) azonnal agyonlőjék. Senki sem köteles más életét a maga életének feláldozásával menteni. A Titanic mentőcsónakjaiban ülők joggal hesegették el (és ezzel küldték a biztos halálba) a fuldóklókat, mert ha azok felkapaszkodtak volna a csónakra, akkor az elsüllyedhetett volna, és akkor mindenki meghal. A katasztrófahelyzet ilyen, az ember jogszerűen megölhet mást, ha ezzel a saját életét menti meg. A KZ-túlélők sem feltétlenül az altruista foglyok voltak, még az is lehet, hogy egyesek ellopták más kenyerét, és a másik emiatt halt meg. De amúgy meg ők haltak vona meg.
Ami most már az emberiség/emberiesség (van jelentős mértékű átfedés is) elleni bűncselekményt parancsra elkövető katona felelősségét illeti, ennek a szigorú, már majdnem objektív (= vétkességtől, szemrehányhatóságtól független) felelősségnek nem az az alapja, hogy a katonának ne kellene rettegnie a parancsmegtagadás következményeitől, hanem e szabálynak sokkal inkább az az indoka, egyszersmind célja, hogy a katona ne öldökölhessen abban bízva, hogy majd a büntetőbíróság előtt kimenti magát arra hivatkozva, hogy "parancsra tettem".
