Nem lesz semmiféle új kormány. Hogy a koalíció formálisan megmarad-e vagy nem, az lényegtelen. A szadisták ottmaradnak a húsosfazék mellett. Akkora annak a vonzása, hogy képtelenség kikerülniük belőle, főleg az ő jellemükkel... Akár összefércelik a kormányt, akár kívülről nyalják tovább, a pénz és a befolyás kell nekik, anélkül nem élhetnek. Az SZDSZ mint párt már rég nem létezik, tagsága nincs, így a létezés látszatát őrizni kell...
Dávid Ibolyának nem osztanak lapot. Megbízhatatlan és buta, ráadásul ha a kormány mellé áll, neki végképp annyi. Tíz szavazója nem maradna... A látszólagos korrekt ellenzékiség ugyanis kormányon belül nem gyakorolható. Erre a hajóra fellépni, amelyről már a patkányok is menekülnek, kész öngyilkosság.
Szerintem pedig ez azt jelenti, hogy az előrehozott választás után a következő választás rá négy évre lesz.
A kiemelt rész arra vonatkozik, hogy az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás nem szükségszerűen négy évvel az előző választás után áprilisban vagy májusban van.
Hehe, az előrehozott választásokra valahogy nem számítottak. Ennek mondjuk olyan értelmezése is lehet, hogy novemberben új választások, és hogy meglegyen a 4 év és április májusban legyenek a választások, 4 és fél évig lesz kormányon a követtkező.
de oldjuk meg, felőlem lehet menni most vasárnap is választásra. holnap bejelenti sólyom, szombaton kampánycsend, vasárnap szavazás, hétfőn meg lehet kormányt alakítani.
ne f....djunk már itt túl sokáig, minek megvárni, míg bedől minden? csak nem erre játszik ez a görénnyekkel össze se hasonlítható banda, meg hogy kihirdethessen egy jó kis rendkívüli állapotot?
szanyi ennyi év alatt megtanulhatta volna az alkotmányt.
Szanyi pontosan tudja az alkotmányt, ezt a részt pedig újból elővette tegnap este és újból átnyálazta. Azért mondja, hogy 2010-ig szól az előrehozott mandátum, mert Szanyi kommunista és a szeme sem rebben, amikor beszél. Álljon itt egy gondolat erről a jelenségről:
"Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja."
Valszeg azért a legjobb a tavaszi időpont, mert az emberek ekkor a legmozgékonyabbak, a téli begubózás után új erőre kapva sietnek a szavazófülkékhez. Nagy hidegben, nagy melegben nem lenne akkora a részvétel. Mondjuk én se értem, mi nem egyértelmű a 20. paragrafusban. Vagy akkor választunk, ha letelt és kitelt a négy év, vagy akkor, ha valami gond van és feloszlik az OGY.
(1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy jelöltre szavazhat.
(2) Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele, (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló) a második választási fordulóbana) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak;b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
(3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóbana) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.
(4)
(5) Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani (46. §).
Az országgyűlési választásból is van időközi. Ha meghal vagy lemond valaki, akit egyéniben választottak meg, akkor abban a kerületben időközi választást tartanak. És az új képviselő mandátuma is lejár a következő általános választáskor.
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
(4)
(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.
(7) Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.
(2) Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik.
(3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.
A 20. § (1) bekezdése az országgyűlési képviselők általános választásának időpontjáról - áttételesen az Országgyűlés rendes megbízatásáról - rendelkezik. Az Alkotmány eredeti, 1989-es szövege így szólt: Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják. Az alkotmányozó tehát - a politikai megállapodások szerint - négyéves parlamenti ciklust tartott kívánatosnak.
Az Alkotmány hatályos szövegét az 1997. évi XCVIII. törvény állapította meg. E módosítás lényegében megőrizte a négyéves ciklusidőt, ugyanakkor konkretizálta a választások időpontját. Az alkotmánymódosító törvény indokolása szerint a korábbi megoldás nem volt képes a választások időpontjának egyértelmű és ésszerű meghatározására. Az Alkotmányt azért kellett módosítani, mert az általános választások időpontja ciklusról ciklusra egyre későbbre tolódott, így a választás megtartására alkalmatlan nyári és téli hónapokra is áthúzódhatott.
Az új megoldás lényege, hogy a választásokat négyévenként áprilisban vagy májusban kell megtartani. Az Alkotmány tehát behatárolja a választások időpontját a politikai részvétel szempontjából optimálisnak vélt tavaszi hónapokra, ugyanakkor mozgásteret is biztosít a választás kitűzésére jogosult szervnek.
