Nos, mivel a forrásokból nem lehet megállapítani azt, hogy az avar és a hun politikai nevek valójában mit jelentenek és kiket is takartak pontosan, be kell érnünk azzal a kevéssel, amit megállapíthatunk.
Az avar név a hun gyűjtőnéven belül egy alcsoport neve, aminek alkalmasint lehet, hogy eredetileg nem is volt etnikai tartalma.
"A Conversio alternálva avarozik és hunozik a pannoniai avarokra."
De azt ugye nem tudjuk, hogy a kortárs nyugati szerző, akinek ismeretei kellettek legyenek a keresztény, adófizető hunokról, miért teszi ezt.
"Kérdés ezek után, hogy a magyar "várkony" honnan került a nyelvünkbe."
Felföldi Szabolcs írt kritikusan arról, hogy a Várkony helyneveink kapcsolatba hozhatóak-e az "avarhunokkal". Bár aligha lepődhet meg bárki is azon, hogy avarkori helyneveket nem nagyon sikerül kimutatni az Árpád-korból.
"Az avar "elit" a KM-ben évszázadokig endogám házasodott, erősen mongoloid markereit végig megőrizve. Ha valaki "hun" lett volna az avaroknál, akkor csak ők lehettek azok. Viszont a rövid KM-i "hun kor"-ból nem ismerünk ilyen markerű temetkezéseket."
ez a hagyomány az avarhunokról vagy másként a Baján-hunokról szól.
Bár az "uarchunni" (stb.) forrásban adatolt, ez egy külső elnevezése (is) lehet az "avaroknak". Hogy a bizánciak "hun tolmácsot" kértek az avarok megjelenésekor, az valami keleti "lingua francá"-ra utalhat csupán, hiszen honnan tudták volna, hogy az avarok konkrétan "hunul" beszélnek?
A Conversio alternálva avarozik és hunozik a pannoniai avarokra. A nyugati források aztán a magyarokat is hunozzák/avarozzák kezdetben.
Kérdés ezek után, hogy a magyar "várkony" honnan került a nyelvünkbe.
Az avar "elit" a KM-ben évszázadokig endogám házasodott, erősen mongoloid markereit végig megőrizve. Ha valaki "hun" lett volna az avaroknál, akkor csak ők lehettek azok. Viszont a rövid KM-i "hun kor"-ból nem ismerünk ilyen markerű temetkezéseket.
Jó kérdés. Az biztos, hogy ez a hagyomány az avarhunokról vagy másként a Baján-hunokról szól. Következésképpen a legvalószínűbb, hogy a heftaliták révén a legősibb szőlőművelő és borkészítő kultúrák területéről jöhettek. (Mint jól ismert a borkészítés a Transzkaukázusban és a környező vidékeken -- pl. Észak-Irán -- adatolható legkorábban.) Ami még érdekes lehet, hogy bár a kínaiak jól ismerték a szőlőbort, ám az náluk sosem vált igazán népszerűvé, és még az idegenek felé legnyitottabb korszakukban -- a Tang-korban -- is a nyugati barbárok (az ún. hu népek) jellegzetessége volt. Sőt ezek a részegeskedő nyugati barbárok olyanféle szereplőkké váltak a távol-keleti kultúrákban mint amilyenek századokkal korábban a részeges szkíták voltak a görög komédiákban.
Tehát eredetileg Debric volt Debrecen, csak a Szeged, Buda stb. városnevekkel ellentétben itt az -ín/-en végződés állandósult. Debreczy személynevünk emlékeztet bennünket arra, hogy valamikor a Debrec, Debric forma volt az általános.
Azt szerintem nem lehet kijelenteni, hogy az avar elit mint olyan iráni nyelvű lett volna. Már csak amiatt sem, mert elég heterogénnek tűnik. Azt viszont fölöttébb valószínűnek tartom, hogy az avarkori népesség, és annak is egy nem csekély presztizzsel bíró része az lehetett.
Akkor az avar (elit) iráni nyelvű lett volna? Vagy csak magukkal együtt importálták az iráni neve(ke)t, lévén ők maguk kifejezetten mongoloidok embertanilag.
Szerintem a Badacsony és a Balaton (Bolatin) nevek összefüggenek egymással. Ismert, hogy a baktriaiban és a pastuban megfigyelhető a d - l hangváltás. Marco Polónál az egyik badakhsáni féldrágakő a balasrubin.
Ami a történeti vonatkozást illeti: kínai forrás szól arról, hogy a hua (war) kagán a nyarat a kellemes klímájú Badakhsán hegyei közt tölti sátorozva, s itt fogadja (fő)felesége társaságában a követeket.
A pannoniai avarok esetében is föltehető, hogy egyik(?) székhelyük a Badacsonynál lehetett, tekintve hogy a szolgáltató népnek tekinthető "római" gyökerű keszthelyi kultúra is a közelében volt. Itt egy olyan kulturális környezettel lehet számolni, ahol a közép-ázsiai heftalita és az itáliai/észak-balkáni római/romanizált népesség élhetett együtt. A Badacsony név a keleti jövevények hozadéka, ugyanennek a helynek a megnevezésére pedig a "rómaiak" a palatinus nevet használhatták. Így a Badacsony/Palatinus nevek egyaránt palotahegy értelműek lehettek (lásd még a Conversio Termperch -- Teremberg azaz palotahegy jelentésű adatát).
Ebbe a későavar karoling peremkultúrába érkezhetett aztán a szláv vezér Priwina 840 körül, hogy a közelben, a mocsárban várat építsen és a frank király hűséges embereként igazgassa a környéket. A szláv mocsárvár miatt vonódhatott aztán át az eredetileg a hegyet jelölő név a tóra, bizonyára inkább népetimológiásan.
Vagyis: A perzsa eredetű Badaksán névnek lehetett egy baktriai típusú Balakhsán(?) változata is, ami a latin Palatinus névvel hangzásbeli és jelentésbeli közelségben állt, s végül ez a kör a szláv blatno szóval is gazdagodott.
Mint azt korábban feszegettem, a GEO BITZASZ feliratú koronát eredetileg egy György néven megtért királynak küldhették Bizáncból, talán a 997-ben István országát veszélyeztető kapkannak, akit utóbbinak német lovagjai a veszprémi vár ostromakor megleptek és legyőztek (csakúgy, mint Bulcsúval történt Augsburgnál négy évtizeddel korábban). A kapkan/kopan talán még a Bulcsúék vesztét követő osztozkodáskor tehette rá Badacsonyra a kezét.
The name "Badakhshan" (Persian: بدخشان, Badaxân; Pashto: بدخشان; Tajik: Бадахшон, Badaxşon; Russian: Бадахшан; Chinese: 巴達赫尙; pinyin: Bādáhèshàng, Dungan: Бадахәшон, Xiao'erjing: بَا دَا کْ شًا, Ming dynasty Chinese name:把丹沙 or 八答黑商, and 巴丹沙 in the Ch'ing) is derived from the Sasanian official title bēdax or badax, which may be from an earlier *pati-axa; the suffix -ān indicates that the country belonged, or had been assigned as a fief, to a person holding the rank of a badax.
"Bármely területre delegálhattak ilyen bitaḫ-okat a sahansahok, akár tartományról, akár hűbéres területről volt szó. Szerepük tehát az volt, hogy az illető terület helytartóit, királyait stb. felügyeljék"
A Transzoxianától keletre fekvő történeti-földrajzi terület középperzsa nevét ebből a bidakh/bitakh tisztségnévből képezték: Badakhan/Badakhon.
A mi Badacsonyunk/Badacsonunk a Balatonnál tehát ilyen emlékeket őriz. Kérdés, egy az egyben hozták-e át elődeink a toponímát, vagy körükben is működött egy bidakh itt a Kárpát-medencében. Izgalmas lenne kideríteni.
Neck: "that part of an animal body between the head and the trunk and which connects those parts," Middle English nekke, from Old English hnecca "neck, nape, back of the neck" (a fairly rare word), source also of Old Frisian hnekka, Middle Dutch necke, Dutch nek, Old Norse hnakkr, Old High German hnach, German Nacken "neck")
Még mindig biztosabb lábakon áll, mint a nyenyec egyeztetés, ugyanis csak a jelentéktelen szölkup-szamojédból tudtak kimutatni egyetlen árva rokon szót: nukka, nug, nog 'nyak'.
Nyak szavunk esetében soványka a fölvetés, hisz csak egyes iráni nyelvek jönnének számításba (pl. északnyugatiak: azari, táti, giláni vagy a jazdi - ez utóbbi a perzsa nyelvnek a Jazd tartománybeli zoroasztriánus közösségben használatos dialektusa)
Erre már annyiféle magyarázat született az utóbbi 2-3 évtizedben, s mivel a DAI-ban perzsa összefüggésben fordul elő, ez a 'lovas szabar/szavar' sem tűnik utolsó etimológiának.
Szerintem rengeteg embernek feltűnt már az angol tit, titty és a magyar cici közötti hasonlóság...
"nyak szavunkat is lehet iráni nyelvekből magyarázni, egy közeli hangzású áll, állkapocs ill. az áll és a torok közti tokás részt jelölő szóból. De ugyebár iráni eredetű szem szavunk is, lehet iráni a zsiger, sőt a tar (iráni alapon fejtető jelentéssel) szavunk is"
Erről szívesen olvasnánk bővebben, megtisztelnél bennünket, ha részletesebben kifejtenéd.
* The Savaran were the royal cavalry force of the Sassanian dynasty and the core of the Persian army in that time. They were the direct forerunners of the famous knights of the Middle Ages (vö. ulufedzsi szüvári)
Az "asp" meg "ló" perzsául, és már meg is van a DAI-béli "szavart(ü)aszfal(ü)" népnevünk eredete...
Nemrég olvastam az olasz Ela Filippone (Tuscia Egyetem, Viterbo) egy írását, amiben a jagnobi nyelvben a testrészekre vonatkozó szavakat sorolja, illetve azokkal foglalkozik. Érdeklődve fedeztem föl, hogy az általad itt körüljárt dajkáláshoz is kapcsolódik egy s más belőle.
Mint látható az újszogd szavak ugyancsak nagyon jól passzolnak a magyarhoz.
Figyelemre méltó, hogy testrész neveinknél egész szépen lehet iráni eredetet lelni. pl. a minap fedeztem föl, hogy ismeretlen eredetűként számon tartott nyak szavunkat is lehet iráni nyelvekből magyarázni, egy közeli hangzású áll, állkapocs ill. az áll és a torok közti tokás részt jelölő szóból. De ugyebár iráni eredetű szem szavunk is, lehet iráni a zsiger, sőt a tar (iráni alapon fejtető jelentéssel) szavunk is.
És valamiért egy sor egyéb egyértelműen iráninak tűnő méltóságszemélynév fordul elő a vezérek korát illető hagyományban (pl. Ká(r)dár, Kusid, Ku(r)szán, Pata). De helynevek is mint pl. Zilah és származéka a Szilágy (<Zilah+d), vagy Karán, Hunyad (<Hunar+d). (Az -r vesztés hvárezmi jellegzetesség lehet.)
Mire lehet következtetni abból, hogy haditechnikai kifejezések mellett olyan, hadszervezéshez köthető szavak is bekerültek a magyar nyelve (etnogenezisünk valamely résztvevője révén), mint a katonai decimális rendszer alapszavai: tíz, száz, ezer?
