igen, akkoriban kettő királyságról tudunk: Hungária és Pannonia.
Anonymusnak meg csak annyira kell elhinni, hogy Aba és Sámuel ugyanazok a személyek, amennyire elhisszük, hogy Pannonia a rómaiak idején Ungvárig terjedt
..egyrészt ugye hol volt a ménfői csata, mésrészt az a tény, hogy Aba Sámuelt át kellett költöztetni az Abasári monostorba, amit állítólag ő alapított.
Abasár sajnos már nem fekszik Pannonia területén, így Aba Sámuel Pannonia királyként ott biztosan nem alapított monostort, akkor sem, ha az eredetit, amit átköltöztettek, valóban ő alapította.
A hurcolkodás már folyamatban volt, a Henrikek meg vérszemet kaptak, nehogy már Pannoniából mindent a magyarok lopjanak el.,
pl. a fia jóváhagyásával alapították meg a mai Morvaországot a mai helyén, hogy ez a cseh koronához tartozzon, ami meg német-római hűbéres volt
Ezzel a logikával meg a magyar egy germán nép, mert amikor egy jelenkori forrásban azt olvassuk, hogy a magyar elmegy tusolni. Az meg német szó. Azért mert a mai török nyelvekben nem adatolható, attól még ezek a turkok akár még ismerhették ezt a szót.
És mi van, ha Bulcsú nem a türkök történetét mondta el, hanem a kabarokét, akiket azóta hívak turknek, mióta csatlakoztak hozzájuk?
Nem kell Illig elméletét elfogadni, a kérdés nem ennyire egyszerű. A középkori magyar krónikák például nem is hallottak még Illigről, ....szerencsére Scalingert és Petaviust sem ismerték még.
Etel kagán az V. sz. közepén halt meg, Árpád pedig a X. sz elején.
Ha Heribert Illg elmélet elfogadjuk, akkor se tudja egy ükonokányi távolság áthidalni a köztük lévő időszakot.
Amúgy meg szükségtelen is - minden valamire való pusztai nomádborpdalom vezetője Etel kagán leszármazottjának vallotta magát, ami, tekintetbe véve a korabeli szokásokat erőswn valószínű is.
Az, hogy üke vagy távolabbi leszármazó teljesen lényegtelen.
"Szerintem Árpád népe katonanép volt, valamilyen török nyelven beszéltek,"
Bölcs Leo hadba indulván a türkök által használt alkalmatosságot vitte magával tábori fürdőeszköz gyanánt.
Ezt a szedérre szerkesztett, bőrtömlőkből álló "zuhanyt" a türkök nyelvén nevezték a bizánciak: "CSORGÓ" ...
Semmilyen török nyelven nem hívják csorgónak a vízsugarat - ergo a "türkök" magyarul beszéltek.
Búlcsú harka Bizáncba járván Konstantin kívánságára beszélt a magyarok történetéről és elmondta, hogy régi nevük "szavartü aszfalü" - azaz szavárdos (szabiros) féle, A bizánci görög írnok írta a korabeli magyar nyelven szavarduas felüü vagy hasonló hangzású szavakat írta át görög betűkkel fonetikusan.
A lengyel-magyar krónika készítője tudta, hogy Szent Istvánnak nem volt Árpád nevű őse...
"Ez a genealógia – minden kuszasága dacára – a magyar krónikából készült, de valószínűleg kivonatos feljegyzéseken alapszik. A feljegyzések készítője úgy látszik kifelejtette az Árpádtól Szent Istvánig terjedő genealógikus részt...."
A korai magyar vándorlást általában nyelvi alapon magyarázzák, finnugor nyelvű honfoglalók esetében... más a szitu, ha török nyelvű népességről van szó, mert akkor egyértelmű a dolog. Abban az esetben nem kell csodalkázni a leletek általad említett helyen és időben történő előfordulása miatt.
A 9. században a magyarok még az urali átjárónál temetkeztek...
Azt mondja a leletekről, hogy honfoglalás koriak, vagyis IX. századiak. Miközben a magyar vándorlás feltételezett folyamata ebben a térségben sokkal korábban járt.
Csak nagyon erős kérdőjelekkel fogalmazhatunk az időszakról is. Egyelőre a kalibrált C14-es, radiokarbonos vizsgálat eredményei sem állnak rendelkezésre. Tehát ha feltételeznénk, hogy itt valóban magyar csoportról van szó, akkor az sem dőlt el, hogy a keleten, „Magna Hungáriában” maradt, vagy az Etelközbe vándorló korai magyarok hagyatéka-e.
És ha kiderül, hogy nem magyarok nyugszanak ott?
Amennyiben ez véletlen párhuzam, és a régészek számára a szemfelcsillanást okozó azonnali reakciók ellenére mégsem magyarok hagyták maguk után a leletcsoportot, akkor fel kell tenni a kérdést: hogyan fordulhat elő, hogy megszólalásig hasonló aranyozott ezüst rozettás vereteket, palmettás motívumokat, szablyákat, lószerszámokat látjuk a kárpát-medencei magyar sírokban is, de máshol nem? Sokszor mintha egy öntőformából keletkeztek volna. Ez ismét új kérdésfeltevések irányába visz el. Elméletileg felvetődhet a kevert vagy többnyelvű lakosság vagy a folyamatos asszimiláció kérdése is, de erről korai beszélni, tekintve, hogy a lelőhely döntően még nincs feltárva."
Azért látom sokat fejlődtél az elmúlt tíz évben kritikai kérdésekben; már számon kéred, hogy azt a Bibliát mikor nyomtatták először, hogy maradhatott fenn 2000 évig csak úgy, stb...