Te viszont Gergo73-mal egyetemben azt a blődséget állítottad, hogy külső erők egyensúlya esetén szó sem lehet arról, hogy leszzakad a híd.
Erről még annyit, azt állítottátok, hogy az erők egyensúlya egy testen azt jelenti, hogy semmi hatás nincs a testen, legyenek ezek az erők akár gigásziak is.
Ezt a nézetet már biztosan szégyellitek, de ha kívánjátok, idézni tudom ezeket tőletek gazdagon. Bár ebben Gergő jeleskedett jobban.
Íme a zöldséged a statikáról, amelynek alapján nem hiszem, hogy magyar egyetemen mérnökké avattak volna:
"Szerinted egy híd hogy tud leszakadni, vagy akár behajlani anélkül, hogy a darabkái elmozdulnának? A kezdetben nyugalomban lévő darabkák hogy tudnak elmozdulni, ha nem gyorsulnak? És hogy tudnak gyorsulni, ha nulla a rájuk ható erők eredője?"
Szó sincs gyorsulásról a statikában, ezt minden magyar mérnök tudja.
A statikában egyensúlyi állapotokat vizsgálunk egészen addig, míg beszakad a híd. Ezután már nincs statika.
Ha a terhelés sokkal nagyobb, mint a szakítószilárdság, ez már a statikát nem érdekli. Ezért vannak mindig egyensúlyban a külső erők, egészen addig, míg leszakad a híd. A híd leszakadásának határesetével azonban még a statika foglalkozik.
Senki nem mondta, hogy a hídat elszakító erő felett mi történik. Ezzel csak próbálkozol takaródzni.
Összefoglalva: a statika azzal még foglalkozok, hogy elszakad a test, mint az erőegyensúly határesetével.
Te viszont Gergo73-mal egyetemben azt a blődséget állítottad, hogy külső erők egyensúlya esetén szó sem lehet arról, hogy leszzakad a híd.
Most te álltál be slepnek SR-hez? Ennél azért többre becsüllek.
SR képzettségét nehéz belőnöm. Sokszor értelmesen hozzászól, de azt is észrevettem, hogy mint egy papagáj idéz valamilyen könyvből mint egy sznob, kibaszott színvonalasan, aztán amikor rákérdezek kipukkad.
Nem látom át az emberben meddig papagáj, meddig plágium és honnan kezdődik SR?
Mondtam már, hogy szarok a statikáról alkotott véleményedre. Nem arról beszélünk, hanem a te holdkóros, téves állításaidról.
Aki hülyeséget mondott az pedig te vagy. A hülyeség pedig ez volt:
Az erők eredője nulla, mégis leszakadhat a híd.
Most már te is ennek az ellenkezőjét mondod, tehát elismerted, hogy ez hülyeség volt.
Hülyeség idehozni a gyorsulást.
Pedig ahol nemnulla eredő erő van, ott nemnulla gyorsulás is van. Ezt már azáltalános iskolában is tanítják. A statikakönyveid nyilván azért nem foglalkoznak ezzel, mert feltételezik rólad, hogy legylább az általánost kijártad.
Minden mechanika tanár azt hangsúlyozza, hogy nem a külső erők egyensúlyából kell kiindulni a statikában, mert azok mindig egyensúlyban vannak. Ezzel kezdődik az első óra.
Azt kifogásoltam, hogy a statikában nincs helye gyorsulással számolni.
Amit most részletezel az mellékes, és a statikát nem is érdekli.
A statika mindig azt feltételezi, hogy a rúd valamely keresztmetszetében ébredő feszültség*felület egyensúlyt tud-e tartani az elvágott híddarab erőivel. Hülyeség idehozni a gyorsulást.
Elegem lett a mosakodásodból. Ha esetleg elismered, hogy hülyeséget mondtál, folytatom.
Pl. egy falból nyúljon ki egy hosszú konzol, a végén legyen egy súly. A konzol a falhoz közel szakad el, azonban ezen a helyen jóval nagyobb a függőleges támasztóerő, mint maga a súly.
Már megbeszéltük, hogy ez nem igaz. Különbben hogy esik le a híd?
Abban a keresztmetszetben ahol elszakad a tartó, a támasztóerő pl. nagyobb is lehet mint a támadóerő.
Nem egészen világos, mit nevezel egy tetszőleges ketresztmetszetben támasztó, ill. támadóedőnek (nem is vagyok rá különösebben kíváncsi), de a lényeg az, hogy ezek szerint akkor ezek mégsincsenek egyensúlyban egymással. Vagyis a leszakadó híd belseje egy kicsit sem hasonlít a gömbhéj belsejében lévő helyzethez, aholis mindig egyensúlyt tartanak egymással az erők (legalábbis Newton és Gergő szerint, ill. azok szerint, akik megértik, hogy ők mit mondanak). Egyszerúen egy hibás analógia alapján gondolkodsz erről a dologról.
Az erőegyensúly mindig a híd egy kérdéses keresztmeszetén jön létre.
Emiatt nem vizsgálhatjuk 'an-block az egész hídra a külső erők egyensúlyát. Érted?
A külső erők mindvégig egyensúlyban vannak. Ahol egy híd elszakad nemcsak a támadóerők a felelősek. A látszat valóban az, hogy egy bizonyos súlyterhelésren felül valahol elszakad a híd. De hogy hol szakad el, ezért a támadóerők és a támasztóerők együttesen felelősek. Abban a keresztmetszetben ahol elszakad a tartó, a támasztóerő pl. nagyobb is lehet mint a támadóerő.
Mégegyszer mondom, hogy egyáltalán nem vagyok kíváncsi rá, hogy szerinted mit csinál a statika. Mi most arról beszélünk, hogy a híd mit csinál. Mégpedig azért, hogy az erőegyensúlyról alkotott tévképzetedet helyretegyük.
A statika mindíg egyensúlyi helyzetet feltételez. Ilyent meg olyant. Ennél áll a híd, a másik egyensúlyi helyzetnél leszakad. Azért szakad le mert az anyag jellemzői már nem bírják a terhelést. Eztán már nem vizsgálja a statika, hogyan gyorsul a híd a folyó felé. Emiatt nem is kell gyorsulással számolni a statikában.
Semmit nem enyhítettem. Te mondtad az ellenkezőjét annak, amit idáig állítottál. Hogy el ne felejtsük, mi volt az, edemásolom:
Az erők eredője nulla, mégis leszakadhat a híd. (hamis)
Most meg ezt:
A híd azért szakad le, mert az anyagában fellépő "mechanikai feszültség * felület " kisebb mint a támadóerő+támasztóerő a kérdéses felületen. (igaz)
A gyorsulás meg nagyon is idetartozik, mert ha egy testre nem nulla eredő erő hat, akkor az gyorsul. (Ha nem gyorsulna, akkor a híd nem szakadna le, hanem ott maradna, ahol volt. És persze akkor nulla is lenne a rá ható erők eredője.)
Nem azért szakad le a híd, mert a támadóerők nagyobbak a támasztóerőnél, ezt kellene megértened. Az akció-reakció elve szerint a támadóerő mindig erőegyensúlyban van a támasztóerővel.
Erőegyensúly esetén igen. De akkor nincs leszakadás. Leszakadás esetén viszont nem. Mert akkor milyen erő gyorsít?
A híd azért szakad le, mert az anyagában fellépő "mechanikai feszültség * felület " kisebb mint a támadóerő+támasztóerő a kérdéses felületen.
Tehát nem nulla az összegük. Ezt magyarázom, te meg eddig ennek az ellenkezőjét állítottad.
Nem azért szakad le a híd, mert a támadóerők nagyobbak a támasztóerőnél, ezt kellene megértened. Az akció-reakció elve szerint a támadóerő mindig erőegyensúlyban van a támasztóerővel.
A híd azért szakad le, mert az anyagában fellépő "mechanikai feszültség * felület " kisebb mint a támadóerő+támasztóerő a kérdéses felületen.
Én arról beszélek, hogy leszakadhat-e egy híd, ha minden pontjában 0 az erők eredője. Ha nem, akkor ismerd el, hogy hülyeséget mondtál. Ha fenntartod, hogy igen, akkor a kérdésemre válaszolj légy szíves: Elmozdulnak-e a híd részecskéi, amikor a híd leszakad?
Nem azt kérdeztem, hogy szerinted foglalkozik-e a statika az elmozdulás idejével, hanem azt, hogy elmozdulnak-e.