Első királyaink Pannonia királyai voltak, Székesfehérvár pedig nem feküdt Pannonia területén. Szóval nem meglepő, ha a királyok nem jártak ott és tulajdonképpen székváros ott nem is létezett.
Van jó könyv Székesfehérvár történelméről? A Vörösmarty Mihály Könyvtárban található-e olyan könyv, ami Székesfehérvár történelmével foglalkozik és ki lehet kölcsönözni?
Köszönöm. Szóval bizonyíthatóan Székesfehérváron nem voltak se rómaiak és se más népek a honfoglalás előtt. :-)
Azt tudtam, hogy nagyon mocsaras és vizes terület volt Székesfehérvár területén még a honfoglalás előtti időkben és a római korban. Ezért is gondoltam, hogy nem-e költöztek oda emberek, mivel mocsaras és vizes területről beszélünk ezért tudtommal viszonylag védhetőbb lenne egy esetleges támadás elől. :-) Egy mocsáron csak úgy átgázolni nem a legkényelmesebb – főleg egy kisebb-nagyobb hordával, sereggel stb... :D
Székesfehérvár FeJér megyében van, de Erdélyben van (volt) FeHér megye, ill. GyulafeHérvár. J --> H ill. H --> J? Nyelvészeink szerint? (És van Fehérlófia de Fejérlófia is.)
Akkor majd utánnanézek, hogy be-e lehet szerezni még. :-)
Van is pár kérdésem Székesfehérvár történelmével kapcsolatban. :-) Még régebben olvastam, hogy a középkorban valamikor több tűzvész is volt a városban. Ezekről mit tudsz?
Egyenlőre még ez az egy kérdés van. :-) A többit majd később. :-)
Ezt meg lehet még valahol vásárolni? :-) Sajnos túl későn értesültem arról, hogy Székesfehérvár történelme benne van a Rubiconban. Érdekelne az írás, illetve érdekel Székesfehérvár történelme. :-)
Mondjuk, engem kifejezetten a létrejöttének és korai kialakulásának megtudható részletei érdekelnek, de minden korból szívesen látok történeti információkat itt.
Az alábbi két fénykép székesfehérvári lehet. Az egyik képen levő felirat: fiúiskola. A képek származása Szent István Iskolát sejtet. Ugyanis a már régen nem élő személy ott dolgozott. A felvétel időpontja gondolom sejthető. Mindkét kép bal alsó sarkában Kósa nevű fényképész neve olvasható.
Van-e elképzelésetek a helyszínről? Áll-e még ez az épület? Egyáltalában ugyanaz az épület-e?
Megnéztem. Kralovánszky a bazilika területéről "két római kori kőépület alapfalait" említi. Nem tudom, mi alapján korszakol a régész egy alig értékelhető falmaradványt. Vannak, akik pl. cáfolják, hogy Szent István állítólagos szarkofága római eredetű volt.
Nyilván a védettség miatt épült fel a mocsarakkal körülvett területen a király székhelye. Gorsium eszerint nem lett volna jó választás, még ha esetleg el is kellett onnan talicskázni az építőköveket.
Mert anno, ha telpülést nem is, de egy titokzatos római ˝postaállomást˝ feltételezett az Árpád-kori Fehérvár területén.
Egy római katonai vagy polgári épület a ritkán lakott területeken postaállomásnak is alkalmas volt. A Gorsium felé vezető út elhaladt a móri dombon felhúzott őrtorony előtt, ennek a fala még ma is látszik a templom oldalában. A bodajki tó mellől kerültek elő Osones lakóinak sírjai, az egyik kőszarkofág ma is ott áll a városháza előtt. Itt találkoztak össze az Arrabonából és Brigetióból induló utak. A sorban következő a mostani Fehérvár területén álló állítólagos postaállomás lenne, a feltárt sírok alapján ezt a Felsőváros területén képzelik el; építészeti maradványokat tudtommal ott nem találtak.
Tuom, hogy Gorsiumból vittek Fehérvárra római köveket, no de ebben az értelemben Gorsium nem Fehérvár előzménye, igaz, a Fehérvár elnevezést viszont így lehet indokolni.
A Vörös~ ennek-annak-amannak (leginkább váraknak) még lehet átvitt/jelképes jelentése (lásd a Katolikus lexikon előző szócikke: "a piros a fehérrel az Istennek szenteltség jele"), de lehet profán utalás a falak anyagára is. A Csongrád - mivel földvár volt - vszeg egyértelműbb, szerintem profán névalkotású.
Kérlek nevezd meg nekem, hogy az Árpád-kori Fehérvár település közvetlen közelében hol, és milyen római maradványok maradtak fenn? Tehát arra gondolok itt, hogy elsődleges római maradványokat, vagy római településmaradványt találtak-e Fehérvár (a korai királyi vár maga, illetve a bazilika és a prépostság, valamint az attól kissé északra fekvő szolgálófalu) területén. Talán rosszul fogalmaztam, de azt gondoltam, értelemszerű, hogy a településkontinuitás meglétére, illteve hiányára igyekeztem reflektálni ezzel. A Gorsiumi eredetűnek tartott bazilikakövek ne számítsanak már az Árpád-kori Fehérvár római előzményének.
Kralovánszky Alán volt az egyetlen(?), aki állította, hogy a bazilika területén, attól eltérű tájolású római épületmaradványt talált, de ezt a kijelentését nem részletezte és nem is támasztotta alá semmilyen lelettel, adattal. Ráadásul Biczó Piroska, a publikáció utókiadásában már nem közli ezt a részt. Talán Kralovánszky benézett valamit? Mert anno, ha telpülést nem is, de egy titokzatos római ˝postaállomást˝ feltételezett az Árpád-kori Fehérvár területén.
