Nagysikerű "Hazai madarak tartása" című topikom után itt a "Hazai halak tartása". De komolyan. Tudom, ezek nem olyan díszesek és színesek, mint a szokványos díszhalak, ám nekem mégis támadt egy olyan hóbortom, hogy szívesen tartanám őket.
Oxigén csepp? Hát ez óriási! Ma is tanultam valamit, köszönöm! Most olvastam utána, hasznos lehet, kipróbálom!
Igen, már a környéket körbetelefonáltam, még nincs, de mindenképpen megnézem a horgászboltokat. Tiszafüreden van egy, ott télen-nyáron van készlet... Eddig sajnos oda nem jutottam el, de hát jön a szezon, minek annyit utazni. :-) Ugyanígy találtam egy tógazdaságot, aki adott volna előnevelt dévér ivadékot (mondtam neki, hogy csak pár darab kell, azt mondta menjek a kis hálómmal és vigyek egy merítésnyit) de az meg szombathelyen volt... :D
A budapesti csapvíz kezelés nélkül teljesen jó. Lehet, hogy túl meleg volt a cserevíz, bár 30-32 °C-ig nem lehetne baj. Ilyen estekben jó, ha van otthon oxigén csepp.
Nemsokára megjelennek a horgászboltokban az élő csalihalak. Bodorka, kárász, vörösszárnyú. Azok is jók lehetnek akváriumba télvíz idején.
Tegnap felfedeztem a környék csatornáit, ma veszek is kishalhálót. Kíváncsi leszek mit lehet meríteni velük, réges régen szivárványos ökle volt 20-assával minden merítésben. Tartok tőle, most törpe lesz.
Szia, légyszi egy fotót dobj már fel az üvegtavadról! :) Ha van a közeledben horgászvízkezelő, ott is érdeklődhetsz, hátha segítőkészek. Ugye kishalhálóval nem illik fogni semmi méretkorlátosat.
Én majd csalihalaknak akarok berendezni egy átmeneti szobatavat, de az biztos, hogy nem lesz ekkora, pedig bitang jól nézne ki. Inkább egy 3-4 centis ezüstkárászosat szeretnék összehozni 150 literre, az azt hiszem minden tekintetben legális lesz, dísznek is pont jó és még el is fér.
Nem szellőztettem ki. Sajnos társasházban, ekkora vízmennyiségnél nehéz kivitelezni. Budapesti vagyok, úgyhogy vagy a klór, vagy a hőfok lehet. Arra nem is gondoltam, hogy a szűrőben a baktériumokat ennyire megbolygatja a klór. Ezt tudom valamivel tesztelni?
Ha nem, akkor van tippem: A klór kinyírta a szűrőd élőflóráját. A hirtelen hőfokkülönbség is baj lehet, illetve, ha valahol Szolnok-megyében, vagy az Alföld olyan helyén vagy, ahol arzénos a víz, nos ott kevertágyas műgyantával szűrik az ivóvizet, hogy kiszedjék az arzént. Emiatt a víz lágy - ez is baj lehet, a hazai halak középkeményet vagy keményet szeretnek, a Duna vize kemény, továbbá megesik, hogy a kevertágyas műgyanta épp kimerül, és becsúszik egy kis arzén. Nekem Is volt ilyen vizcserés haldöglésem, más magyarázat nem volt rá.
Nagyon jó ez a fórum. Nemrégiben kishalaztam a közeli patakban és egy különc akadt horogra. Napokon át elvolt egy hordóban a többivel, aztán úgy döntöttem, mivel nagy túlélő (kb. 3cm-re benyelte a horgot), megérdemli, hogy külön szobát kapjon, így betettem egy akváriumba. Nagyon jól elvan, eszik, úszkál, egyáltalán nem félős. Viszont nem tudom eldönteni, hogy kősüllő vagy csapó sügér. Tudnátok segíteni?
Amellett azért nem mennék el, hogy mennyire jó kezdeményezés ez a fórum és mennyire örülök, hogy az érdeklődésemmel nem vagyok egyedül. Sokan, mikor kitaláltam az akváriumot csodabogárnak gondoltak és lefitymálták, azóta persze ez változott...
Minden segítséget köszönök és igyekszem én is hasznosan hozzászólni innentől, mint újonc. Remélem kicsit majd felpezsdül a topic!
Holnap azért teszek még egy utolsó próbát idén a Barát patak és a Bükkös patak torkolatnál, remélem sikerrel járok. Jó volt olvasni, hogy már próbáltátok páran és volt eredménye...
Én is hazai halas akváriumot rendeztem be és viszem több, kevesebb sikerrel. Amíg lehetett összefogtam bele a lakókat (bodorka, balin, küsz + 1 ökle) és vásároltam 3 compót is. Érthetetlen módon az egyik vízcsere után (450l 1/3-át cseréltem) volt egy komolyabb légszomj és halpusztulás. Ennek okán még dolgozom, de tél közeledtével nehéz lesz új lakókat hálózni.
Van ötletetek, tippetek, hogy bárminemű hazai őshonos halat milyen tógazdaságtól, vagy tenyésztőtől lehet vásárolni?
szerinted miközben csapkodott a jég tetején, és meg kerestem egy fát amivel feltörtem a jeget, hogy vissza tudjon menni alá... szóval, közben számolgattam a tüskéket, meg kerestem a pöttyöt a farkánál? Nem bulgárkárász formájuk volt, és gyönyörű sárgák voltak :)
Amikor én elkezdtem pecázni, akkor bulgárkárász még csak a halasboltban volt. Fogni nem lehetett (mert a halastóban ugye nem szabad pecázni), és csak ikrás létezett (akárhány ezret felbontottam, mind ikrás volt)
Akkoriban még nem volt szokás lefényképezni amit fogtunk, nem is lett volna mivel (volt ugyan fényképész a faluban, meg még pecázott is volt, de a fényképezője az annál nagyobb becsben volt, hogy magával hordja). Szóval sajnos nincsenek képeim, de a kárászok az élőhelyük szerint is különbözők voltak.
A sárgakárász semmihez nem volt hasonlítható, kerek volt mint a karika, aránytalanul pici feje volt, és gyönyörű napsárga. Nem nőtt nagyobbra 20-25 dkg-nál. A Ferenc-csatornában és az abból táplált öntöző árkokban lehetett fogni. (sajnos már évtizedek óta nem használják öntözésre az árkokat, megszűnt a rendszeres évenkénti takarításuk, talán már ki is száradt mind, pedig ott aztán voltak réti csíkok is dögivel)
Aztán ami a kubik gödrökben volt kárász, az teljesen olyan forma volt mint a bulgárkárász, de a színe annak is sárgás-barnás, nem olyan fehér mint a halastóban lévők. Mondjuk ez így utólag már gyanús lehet, mert a kubikgödrök a tavaszi belvizek idején összeköttetésben voltak a mellettük levő vízlevezető árokkal, ami meg nagyon bonyolult árokrendszereken keresztül egy sokadik falu halastavának levezető árkával...
És volt egy nagyon távoli holtág, ami nagyon távol volt minden falutól, csak elvetemültek jártak oda pecázni, mert megközelíthetetlen is volt. Igazi háborítatlan vadvíz. Ebben és a hozzá kapcsolódó árokrendszerekben voltak a Herman Ottó által is leírt "széleskárász" formák. Aranyos színű volt ugyan, de a hasa narancsosabb, az oldalvonal feletti része pedig egyre sötétebb, zöldes, a háta már szinte fekete. Ezekből a nagy példányok 50-60 dkg-sok voltak. Sajnos ez se volt zárt víz, a hozzá kapcsolódó árokrendszerbe belefolyt a halastó levezető árka is...
Alig 10 év telt el, és a Ferenc-csatornában is lehetett fogni kilósnál is nagyobb bulgárkárászt, a kerek sárgakárásznak pedig akkor már nyoma se volt...
A "bulgárkárász" kifejezést szerintem tőled hallottam először, de nem most már már korábban.
Semmi bajom nem lenne vele, de tovább növeli az amúgy sem kismértékű zavart a kárászokkal kapcsolatban.
Úgy tudom a széles kárász (aranykárász, cigánykárász, sárgakárász) egészen egyszerűen megkülönböztethető, mert csak annak van farokfoltja, ha esetleg keveredett is, de a folt látható, akkor széles kárásznak minősül.
De, mondhatnám a kifelé ívelődő hátúszót is, szóval nem kell pikkelyképlet meg számológép, ha valaki meg szeretné tudni mit fogott.
Az meg, hogy ki mit visz haza egyfajta "horgász jellemábrázolás" a tudatlanság nem ment fel senkit, ami akár abból is állhat, hogy kedves ritkán horgászó barátom egyszer még a tenyeres ezüst kárászt is visszadobta, mert méreten aluli pontynak nézte. :)
Na, ő a másik véglet.
Abban sajnos igazad van, hogy a horgászok évtizedek óta szinte csak ezüst kárásszal találkozhattak, és általában ennek sötétebb változatait nevezik "aranykárásznak", ezért fontos a maradék széles kárász védelme.
A "nem fogható" kategória kicsit nyakatekert, mert szerintem nevezhetnék védettnek is, a nagyobb baj, hogy a hasonló körülményeket kedvelő halfajok pl. réti csík hiába védett, ha az élőhelyét lecsapolják, feltöltik aztán meg építkeznek rá. :(
E fórum elindítója és a "törzsgárda" is azon van, hogy ez jó irányban változzon!
