Lenin, Vöröshadsereg: ismert utcanevek ma is. Na de arra még nem volt példa, hogy a RENDSZERVÁLTÁS UTÁN nevezzenek el utcát például a munkásőrségről. Csepelen most - ha alattomos, sunyi módon is - de ez is megtörtént.
Tán ezt nem kéne! Én nem vagyok jobbos fan /igaz, balos sem!/ de a munkás őrség egy szemét szervezet volt! Arra találták ki, hogy ha a népnek nem tetszik valami, be lehessen vetni őket. Egyébként Március 15.-én is járőröztek /az ifjú gárdával karöltve/, "hőzöngő" fiatalokat elkapni...
Ez a gyártelep most magánterület, vagy közterület?
Mert a z általad beidézett cikkből az tünik ki, hogy valahol a kettő között lehet:
»az utcanevek felülvizsgálata folyamatban van, de csak a gyártelep közterületeinek átvételével, a közműfeladatok megoldásával párhuzamosan tudnak sort keríteni rá.»
magánterületet meg nem biztos, hogy átnevezhet az önkormányzat.
Vörös Csepel, zúgjon a hangod, Váci út felelj neki! Dunántúl, Alföld együtt a harcban Jelszavad megrengeti, rengeti. Nem fogunk pusztulni éhen, Nem tűrünk csendben tovább. Vörös Csepel, vezesd a harcot, Kenyeret, munkát!
Bár naponta hallhatunk újabb és újabb híreket a BKV fejlesztéseiről - ezen belül is leginkább járatcsökkentésekről -, most megnéztük, hogyan is lehet eljutni a korábban több méltatást kapó kommunistáról elnevezett csepeli Ságvári Endre úttól Csepel legújabb “büszkeségéig”, a Munkásőr útig. Bár hivatalosan állítólag nem létezik a Munkásőr utca, természetesen a BKV hivatalos honlapján is lehet útvonaltervet készíteni, hogyan is jussunk el oda. Be kell vallanunk, a BKV nem válttotta be világvárosi reményeinket, ugyanis többet kell gyalogolnunk, mint amennyit busszal utazhatunk.
A BKV honlaja szerint ugyanis a Ságváritól a Munkásőrig 46 perc az út, ráadásul ebből 9 percet kell várakoznunk, és mindössze 2 percet utazhatunk a BKV 38/a járatán - egyetlenegy megállót. Az összes többi időt gyaloglással törlthetjük.
Nem értem, hog mi kifogása lehetett a maszopnak a Hengerdomb utcanév ellen. Ebben semmi politika nincsen, mintha pl. egy Horthy Miklós utcának neveznék a területet.
mivel szájhagyomány alapján nem készítenek térképet - mekkora ordas h ez is! tekintsük levegőnek ezt a szót, valamint zárjuk ki a talánt is, mert hát a maszop mondta akkor nem talán, hanem úgy is van marad az igazság: "Csepeli MSZP a bűnös"
Megszólalt a csepeli MSZP. Horváth Gyula alpolgármester az Info rádiónak elmondta: a szájhagyomány lehet a hibás abban, hogy az önkormányzat által - azaz közpénzből - fizetett térképre felkerülhetett, majd az Európa térképektől a Google világtérképéig elterjedhetett a Munkásőr utca. Az alábbiakban az Info rádió cikkét közöljük.
Ehhez kapcsolódó sztori: pár éve feladtam a postán egy lottót, a gépi igazolószelvényen Lenin utca volt címként! Pedig nálunk a rendszerváltás után átkeresztelték, ráadásul a gépi lottófeladás a 90-es évek második felében terjedt el!
Érdemes megnézni a BKV útvonal-tervezőjén, hogy meddig tart eljutni a csepeli Ságvári Endre úttól a Munkásőr útig. Hát, nem remekel a BKV. Hiába maradunk egy kerületen belül, háromnegyed óra az út, és ebből csak egyetlen megállót lehet busszal menni, a többit gyalog kell. Ennyit a világvárosról!
Hivatalosan biztos, hogy nem voltak utcanevek: az Index cikkben az önkormányzat vezetése is ezt erősítette meg. De ez az információ azért mégiscsak meglepett.
A Fidesz-KDNP csepeli frakciója megdöbbentőnek és megengedhetetlennek tarja, hogy a rendszerváltás után Csepelen utcát lehetett elnevezni a Kádár-rendszer erőszakszervezetéről, a munkásőrségről. Bármennyire is a csepeli önkormányzati vezetésre jellemző, sunyi módon történt a névadás, mindent meg fogunk tenni, hogy Csepel ezen újabb szégyenét letöröljük a térképről.
A csepeli vállalatoknak az elmúlt évtizedekben komoly gondot jelentett, hogy az egykori Csepel Művek területén nem voltak hivatalos utcanevek, ezért több száz cég volt ugyanarra a címre, a Gyepsor u. 1. szám alá bejelentve. A csepeli önkormányzat 2005-ben döntött a Csepel Művek utcáinak elnevezéséről. A testületi ülésen akkor kisebb vita lett abból, hogy a Fidesz az egykori Hengerdombnak nevezett helyen álló kis utcát Hengerdomb utcának javasolta elnevezni. Ezen a helyen állt a rendszerváltás előtt a Csepel Művek munkásőrségének laktanyája és minden kényelemmel ellátott légvédelmi bunkere is. A Fidesz javaslatát elutasította az önkormányzat MSZP-s többsége, így az említett utca – látszólag – név nélkül maradt.
Az 1200 tonna mérgező galvániszap-telepektől alig 100 méterre található kis utcának hamarosan mégis lett neve. A 2005-ben, önkormányzati támogatással kiadott „Csepel Gyártelep Információs Térképe” című kiadványon már Munkásőr utcaként tüntették fel a részben közterületen, részben magántulajdonban álló utcácskát. A térképet az a Csepel Művek Ipari Park Szolgáltató Kht. adta ki, amely részben a csepeli önkormányzat tulajdona, cégvezetője pedig az egyik csepeli MSZP-s képviselő, volt alpolgármester és gyári KISZ-vezér, Takács József.
A csepeli önkormányzat jelenlegi vezetői és a munkásőrség között megbonthatatlanul mély kapcsolat van. Borsány György például, aki 2002-2006 között volt csepeli alpolgármester, és ma is önkormányzati képviselő, munkásőr-parancsnok volt. Orosz Ferenc, aki jelenleg is alpolgármester, a rendszerváltás idején tanácselnök-helyettesként egy munkásőr lakópark ingatlanügyei miatt lett jogerősen elítélve. Azt, hogy ma is aktívan politizálhat, csak az amnesztiának köszönheti. Podolák György csepeli országgyűlési képviselő a Csepel Művek MSZMP-s párttitkáraként alapozta meg későbbi gazdasági és politikai pályáját. Tóth Mihály jelenlegi polgármester úr is jobban szerette korábban az elvtársi köszöntést: ő a pártállam XXI. kerületi utolsó első titkáraként „vonult be” a történelembe, és önéletrajza szerint a moszkvai pártfőiskolán szerezte diplomáját.
Az elmúlt napokban megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az állítólag nem létező utcanév immáron valamennyi Magyarország és Budapest térképre felkerült, sőt, a Google világtérképén is megtalálható.
A Fidesz-KDNP csepeli frakciója megengedhetetlennek tartja, hogy egyesek, a hivatalban lévő önkormányzati vezetők támogatásával, akár a nyilasokról, akár a munkásőrökről, akár a pufajkásokról vagy az ÁVH-ról közterületet nevezzenek el. Ezért mindent meg fogunk tenni, hogy Csepel ezen újabb szégyenfoltját, a Munkásőr utcát letöröljük a térképekről. Frakciónk a legközelebbi önkormányzati testületi ülésen javaslatot tesz a látszólag névtelen, de nagyon is beszédes utca elnevezésére.
Németh Szilárd Fidesz-KDNP csepeli frakció frakcióvezető
Nem. Az utca nevek 2005 óta hivatalosak. Én ugyan a család feketebárnya vagyok ilyen téren és nem követtem édesapámat és a bátyámat gépipar/fémfeldolgozás rögös utján és velük ellentétben nem dolgoztam sok-sok évet a gyár területén, de megkérdeztem, hogy ez hogy volt régebben. Ezért merem állítani, hogy nincs igazad. A utca nevek hivatalosan nem a CSM szétesése után keletkeztek, hanem 2005-től.
A dolog aprópója meg az, hogy ha teszem azt felmész a maps.google.com -ra és beírod, hogy munkásőr Budapest Magyarország, akkor kidobja, hogy van ilyen nevű utca. Pedig nincs. Csak a térképeken van rajta, ilyen posta cím nem létezik.
Biztos az Index újságírója is elveszítette a tudatát. Az a baj, hogy rosszul tudod, és mégis erősködsz. Ráadásul még csúnyán is beszélsz, ami nem illik.
Egy hivatalosan el sem nevezett, különböző térképeken Munkásőr utcának jelzett közterület valódi névadását javasolja a csepeli Fidesz. A párt XXI. kerületi frakcióvezetője, Németh Szilárd az Indexnek elmondta, hogy a kerület résztulajdonában lévő Csepel Művek Ipari Park Kht. egyik nemrégiben kiadott térképén tűnt fel nekik a Munkásőr utca elnevezés.
A Google Maps keresőjében [1] és más online térképeken is szerepel már ez a név, ami csak most [2] tűnt fel sok csepelinek. A Fidesz tiltakozik az elnevezés ellen, és utána is néztek az ügynek. Névtelen közterület ma is
Kiderült, hogy 2005-ben napirenden volt a Csepel Művek névtelen közterületeinek az elnevezése, és számos utcát ekkor kereszteltek el hivatalosan. A "Munkásőr utca azonban nem ment át" a XXI. kerületi képviselőtestületen, ez továbbra is névtelen maradt a Fidesz információi szerint.
A névadásra állítólag az adott volna okot, hogy ezen a helyen működött korábban a Munkásőrség kerületi parancsnoksága. A Fidesz most azonban azt szeretné, ha Korbuly Károlyról vagy az 56-os elítéltről, Magasházy Ödönről neveznék el az utcát. Ha ez nem sikerülne, akkor még a Weisz Manfréd Művek idején használatos Hengerdomb elnevezést adnák a közterületnek.
Azért nem kéne mindenre csuklóból rávágni, hogy hülyeség amire valamiért azt gondolod, hogy másik oldali. Mert ettől még lehet, hogy igaz.
Nézz utána. Én térkép képet, olvtársak linkeket és térképeket is betettek ide. Csak meg kell nézni.
Az utca nevekkel kapcsolatban nincs igazad. Igen, régen is hívták valahogy az utcákat, mert tájékozódni akkor is kellett, de ezek a nevek nem voltak hivatalosak. A Gyár területén működő cégek a székhelye (ha ott volt) és posta címe 2005-ig Gyepsor utca 1. volt. Igen több száz cég címe volt ugyan az. Az, hogy mindenki tudta, hogy hol van mondjuk a Cső utca az teljesen más tészta. 2005 után néhány utca nevet megváltoztatva lettek az addig nem hivatalos utca nevek hivatalosítva.
Én nem beszélek veled ilyen hangnemben, kérlek te se tedd! A CSM-ben vagy keveset dolgoztál, vagy nagyon nem figyelted, hogy milyen körülmények között. Gyári elnevezések voltak, az utcáknak egészen 2005-ig nem volt hivatalos nevük. Ahogy ez a Budapest térkép is mutatja, a térképeken üres folt volt a Csepel Művek!
Nem voltak utcanevek a CSM-ben. Ha dolgoztál volna ott, tudnád. Az összes cégnek a Gyepsor utca 1-be ment a levele, mert a Magyar Posta nem hivatalos utcákba nem hajlandó levelet kézbesíteni. 2005-ben volt döntés az utcanevekről a csepeli önkormányzatban. Ahogy le is van írva.
A .info ugyanolyan domain-név végződés, mint a .hu vagy a .eu. Erőssen tévedsz öreg. Amúgy meg gyári utak voltak, és gyári elnevezések. Nem voltak hivatalos utcanevek, és 15 évig ezért vitte a Magyar Posta a Gyepsor út 1. szám alá a leveleket.
