Tanársegéd, adjunktus, docens, professzor?
Magam csak arra emlkékszem, hogy annó nagyobbnál nagyobb szamárságokat nyilatkozott döntés előtt alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő ügyekben. Erre annó rámutattam nyilvánosan is.
A Fidesz javaslatainak némelyike (majd mindegyike) a költségvetést súlyosan érinti, ezért egyszerűen jogtechnikailag és alkotmánytartalmilag sem bocsátható népszavazásra.
Nem kell nagy képzelőerő annak belátására, hogy ha például a vizitdíjat eltörlik, akkor azt a költégvetésből kell majd kompenzálni az orvosok felé, ez pedig kiadással, sőt, akár járulék- vagy adóemeléssel is járhat. Mi ez, ha nem a költségvetést, államháztartást befolyásoló tényező?
Nem arról van itt szó tehát, hogy távlatosan fenyegető a kormányzó hatalmi ág működésének korlátozása vagy az általános választások eredményének felülírása népszavazással, vagy esetleg valamiféle erkölcsi dilemma állt volna elő, hanem egyszerűen a kérdések egy része nem felel meg a szimpla alkotmányos kritériumoknak.
A Fidesz, ha például népszavazással kezdeményezi az egyéni képviselők visszahívhatóságát, majd eléri, hogy jelenlegi erőfölényét kihasználva sorra leváltassa a baloldali képviselőket... ehhez mit tetszene szólni?
Az AB által most bevezetett új logika szerint ezt is lehetne...
Ha az OVB nem írja ki a népszavazást, akkor ugyanoda lép, ahová az AB kisebbsége: a keresztül-kasul hibás alkotmányos rendszert bírálók (azaz megjavítani vagy legalább nem tovább rontani szándékozók) körébe.
Az amerikai Legfelső Bíróság számos olyan döntést hozott amellyel tagjainak többsége érzelmileg nem tudott azonosulni. Felix Frankfurter bíró hosszú ideig nem volt hajlandó megszavazni az 1895-ös Plessy kontra Ferguson döntés visszavonását, annak ellenére, hogy magánemberként, zsidó menekültként a leghatározottabban megvetette a szegregációt. Úgy gondolta, hogy ha az Alkotmány lehetőséget ad a szegregációra akkor ez akkor sem tiltható az államoknak ha erkölcsileg számára ez elfogadhatatlan. Volt egy pont amikor a jogi érveket egyszerűen felülírták a szociális jellegű argumentumok. Ha én azt mondom, hogy az Alkotmányból számomra az vezethető le, hogy a FIDESZ javaslatait népszavazásra kell bocsátani, akkor alkotmánybíróként ezt kell képviselnem. Igen, a FIDESZ a kormányt akarja korlátozni. Igen, ez veszedelmes lehet a későbbiekben. De az Alkotmány az Alkotmány. A FIDESZ javaslataival szemben egyszerűen nincs elsöprő szociális érv, legfeljebb azt mondhatjuk ki, hogy ezek ostoba javaslatok. Az Alkotmánybíróság többségi döntést hozott, most ezt így gondolták, akkor ezt a döntést el kell fogadni. Lehet kritizálni, lehet buta döntésnek nevezni, de el kell fogadni.
A FIDESZ visszaél egy alkotmányos eszközzel, ez tény. De amit tesz az még belül van az alkotmányos rendszerünk keretein. Ahogy a kormány 2005-2006-os ténykedése is belül van az alkotmányos rendszerünk keretein. Nem volt helyes hazudozni, nem volt helyes A-t mondani és B-t tenni, de ez még belül van az alkotmányos kereteken. Az ellenzék és a kormány küzdelme nem gusztusos ma Magyarországon de még elfogadható. Ha az OVB nem írja ki a népszavazást akkor kilép az alkotmányosság keretein kivülre. Nem olyan manifeszt módon mintha a Parlament két elnököt választana, de mégis kilépne. Igen, vannak érvek emellett, de ezek az érvek gyengébbek az általános alkotmányos stabilitás melletti érveknél.
Nyílt levélben fordult az Alkotmánybírósághoz a Joggal a Jogállamiságért Egyesület, amely a közelmúltban már hangot adott aggodalmának amiatt, hogy a jogállami intézmények napi politikai támadások célpontjává válnak.
<!--
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
//-->
Az egyesület levelének megfogalmazói szerint a Magyar Köztársaság alkotmányos működésének legfőbb őreként az AB-t komoly felelősség terheli abban, hogy a parlamentáris demokrácia gyengítését célzó politikai játszmákban a népszavazás mennyire használható fel.
„Önöknek érzékelniük kell: a politikai hatalomért folytatott küzdelem most arra is irányul, hogy egyes politikai erők újradefiniálják a közvetlen és a közvetett demokrácia, azaz a népszavazás és a parlament viszonyát. Ez, a rendszerváltás utáni magyar demokrácia alapjait érintő, fontos alkotmányértelmezési kihívás”- áll a nyílt levélben.
Ebben a küzdelemben – írják - naponta inszinuálnak jogállami intézményeket, most az Országos Választási Bizottságot. Egy jogállamban azonban nemcsak politikai ügy az alkotmányos intézmények működése, a politika számára az alkotmányosságnak kell keretet szabnia – szögezik le.
Felhívják az AB figyelmét, hogy a népszavazás ügyében, szerintük képmutató módon, kettős nyelven folyik a diskurzus: ugyanazok, akik a politika nyelvén a kormány, a kormányprogram megbuktatására alkalmas eszközről beszélnek, a jogi eljárások során azt bizonygatják, valódi népszavazási kérdésekről van szó, melyeknek semmi közük nincs sem a kormány költségvetéséhez, sem a kormány programjához.
Az egyesület szerint az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseivel zöld utat adott ahhoz, hogy a törvényes választásokon a kormányzásra felhatalmazott parlamenti többség programját, ennek filozófiája szempontjából fontos elemeit népszavazási kérdésekre szeletelve kíséreljék meg ellehetetleníteni. A testület úgy kezelte ezeket, mintha semmi közük nem lenne egymáshoz, miközben ugyan e kérdésekről a politikai színtéren a kezdeményezők maguk hangsúlyozzák, hogy egy napon kell feltenni őket, mert csak akkor érhetik el kormány- és programbuktató céljukat.
Az eljárások során egyenként döntöttek az e kérdésekkel érintett költségvetési összefüggésekről, a kormány programjához való viszonyukról, noha nyilvánvaló, döntéseik eredménye összeadódik. Ennek során olyan evidenciák is megkérdőjeleződtek, hogy egy költségvetés kiadásai összefüggenek a bevételeivel.
A népszavazás ügyében eljáró Országos választási Bizottság olyan kérdés miatt volt vádolható politikai befolyásoltsággal (eredményes ügydöntő népszavazás kötőerejének szabályozatlansága), amelyet problémaként az AB elé tártak indítvány formájában, ezt az AB alaposnak találta, majd legutóbbi határozataiban mindezt teljesen figyelmen kívül hagyva semmisítették meg e testület ezen ellenérveit is tartalmazó döntéseit.
Mindeközben a népszavazások kezdeményezői kérdéseiket tetszésük szerint módosítják, azokban, amelyeket korábban már hitelesítve lettek, nem kezdik meg az aláírások gyűjtését, nyíltan fontolgatják, hogy ezeket visszavonják, majd újra előterjesztik. Vagyis nem titkoltan pártpolitikai célokból használják kényük-kedvük szerint a jogintézményt és az Országos Választási Bizottságot, illetve az Alkotmánybíróságot.
Kijelenthetjük-e, hogy a népszavazás tekintetében a politikának ma megfelelő határt szab az alkotmányos rend és a jogállami szemlélet – teszik fel a kérdést a nyílt levél szerzői, és rögtön meg is válaszolják: Sajnos nem! A jelenlegi helyzethez nagy mértékben járul hozzá az is, hogy a nyilvánosság előtt ismeretlenek maradnak az Alkotmánybíróság elé kerülő kifogások. Ezek tartalmáról csak az AB határozatainak szűkszavú összefoglalóiból nyerhető kép. Elbírálásuk előtt úgy lehet az OVB döntéseit – melyek egészében ismertek – kritizálni, hogy nem állítható velük szembe jogi érvelés csak politikai üzenet. Ezért kértük már az Országos Választási Bizottságtól is, hogy tegye közzé, akár anonimizált formában, a határozatai ellen érkezett kifogásokat, de álláspontjuk szerint erre csak az Alkotmánybíróság jogosult – emlékeztet az egyesület, akik ezért felkérik az Alkotmánybíróságot: hozzák nyilvánosságra a népszavazási ügyekben az OVB döntéseivel szemben benyújtott kifogásokat, hogy az abban olvasható érvek, jogi okfejtések mindenki számára összevethetők legyenek az OVB döntéseinek jogi érvelésével és mindezekről az Alkotmánybíróság által adott értékeléssel. Így a viták tartalmivá, szakmaivá válnak és kevésbé lehetséges ezen intézmények politikai lejáratása.
Az egyesület a nyílt levélben egyúttal bejelenti: hivatalosan is az Alkotmánybírósághoz fog fordulni e dokumentumok kiadása ügyében, de mivel nincs olyan jogszabály amely tiltaná, hogy - a magánszemélyek adatainak törlését követően - a népszavazási ügyekben benyújtott kifogások a nyilvánosság elé kerüljenek, az lenne kívánatos, ha ez automatikuasan, mindig megtörténne. (Egyébként szerintük ez az AB elé kerülő szinte valamennyi indítvány esetében megfogalmazható elvárás.)
Meggyőződésünk, hogy az alkotmányosság, melynek az AB legfőbb letéteményese olyan közös érték, amelynek érdekében Önök kezdeményezésünknek eleget tesznek.
Nem szabad, de sajnos lehet, és ez a bizottságok súlyos mulasztása.
A választások titkossága kogens, tehát semmiképpen át nem hágható, kivételt meg nem engedő kemény szabály, mivel alapvető garanciális eleme a szabad választásnak.
Aki ezt megszegi, azt meg kellene büntetni.
Már csak azért is, mert - a hiedelemmel ellentétben - a szavazata nem az ő tulajdona. A kitöltött szavazólap a Köztársaság tulajdona, nem azé, aki kitöltötte.
A titkosság nem jog, hanem kötelezettség, a kitöltött szavazólap ugyanolyan jogi védelmet kell, hogy élvezzen, mint az állam- vagy szolgálati titok. Magyarán: az sem dönthet felőle, aki létrehozta, mert nem ő a titokgazda.
Ilyen értelemben nekem gondjaim vannak az exit poll-lal kapcsolatban is, bár az egy más kategória, de nem teljesen idegen az előző kérdéstől.
Ezek nyomán úgy vélem, hogy a köztársasági elnök megválasztása törvénysértő módon, az Alkotmány rendelkezését konokul megszegve történt, ami végtelenül szomorú, tekintve, hogy parlamenti képviselők követték el.
A származékos jog csak a döntéshozatal, a szavazás joga. A döntéshozadal módjára és tartalmára (érdemére) vonatkozó jogosultságok és kötelezettségek már nem származékosak. Szerintem.
Pedig szabad, pontosabban nem tilos, még pontosabban semmilyen szankció nem fűződik hozzá, ha megteszed.
Na persze, ha úgy csinálod, hogy közben mutogatod, agitálsz, vagy egyéb módon próbálod a többiek véleményét befolyásolni, zavarod a közrendet stb., akkor az már más tészta.
Valamikor nekem is volt olyanom, hogy nem volt kedvem kivárni a sort, gyorsan leikszeltem az urna mellett, aztán jó volt. Nem szólt rám senki...
Vajon most alkotmányellenes az egész 2006-os választás, mert én nem a fülkében, hanem a szavazatszedő bizottság szeme láttára nyilvánosan ixeltem az általam preferált pártra és jelöltre?
Nem, mert te válsztójogodat - mint eredeti jogosult - nem ugyanúgy, keretek közt kell, hogy gyakorold, mint az országgyűlési képviselő, akinek ez a joga csak származékos - hiszen tőled ered az Alkotmány erejénél fogva.
Egyébként persze, egészen más, csak olyan szépen megfogalmaztad, ha nem gond, lehet, hogy még hivatkozni fogok rá. :-)
Az AB erveleseben az a legsertobb, hogy meg faradtsagot sem vesznek arra, hogy valami epeszu indokot kitalaljanak, mert tudjak, hogy az o iteletuket nem biralhatja felul senki.
Egy ideig en is azt hittem, hogy szabad a szavazatszedo bizottsag elott nyilvanosan szavazni, de aztan itt az indexen rampiritottak idezven a megfelelo torvenyhelyet.
Hát mondjuk annál, hogy egy költségvetési törvényben rögzített bevétel kiejtése nem érinti a költségvetést "közvetlenül és jelentős módon", éspedig azért, mert "csak bevétel", a különvélemény csak magasabban lehet.
Mondjuk más esetről van most szó, my learned friend!
Az ma még vitatéma, hogy az egyes képviselő önként lemondhat-e szavazatának titkosságáról, tehát a titkosság alanyi jog-e, vagy kötelezettség.
Abban igazad van, hogy egy parlamenti frakció vezetője vagy vezetősége nem követelheti meg frakciójának tagjaitól, hogy titkos szavazás esetén a szavazólapjukat előzetesen bemutassák, mert az valóban az alkoötmányosság sérelme. Ámde azzal magyarázták, hogy ők önként és dalolva.
Vajon most alkotmányellenes az egész 2006-os választás, mert én nem a fülkében, hanem a szavazatszedő bizottság szeme láttára nyilvánosan ixeltem az általam preferált pártra és jelöltre?
Mert egy közjogi hatáskörrel rendelkező döntéshozó testület tagjai csak a törvények, a jogrend szabta keretek között szuverének,
Köszönöm, végre egyetért velem valaki abban, hogy a köztársasági elnök megválasztása közvetlen alkotmánysértéssel történt, a cetlimutogatások okán, és igazam van, amikor azt mondom, hogy a parlamenti képviselőnek nincs joga eltérnie a titkosság alkotmányos követelményétől.
Maguk alázták magukat, Szikinger csak egy evidenciát mondott ki. (De azért ennek is örülni kell.) Úlláccik ez még neki is sok volt. Pláne azok után, hogy népszavazásra alkalmasnak tartotta a kérdéseket, pedig azokat egy képviseleti demokráciában, elemi szintű közjogi és politikaelméleti tudással az elismervény aláírása nélkül kellett volna visszaküldeni a feladóhoz. Végül is a népszavazás másodlagos a képviseleti rendszerhez képest. Kiegészíti az országgyűlés tevékenységét, és nem visszacsinálja.
Folyamatosan kiderül, hogy lövésed nincs az egészről, aztán szánalmasan póbálsz igazodni a mások által feltárt és bemutatott tényekhez, mintha te is úgy tudtad volna, pedig előtte két perccel mást habogtál.
És közben döngeted a melled, hogy te vagy az ország mekkoranagy jogásza... te szegény paralitikus.
A többségi határozatnak sem a rendelkező részével, sem az indokolásával nem értek egyet.
A 107/2007. (IV. 11.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában meghozott 504/H/2007. ügyszámú AB határozathoz írt különvéleményemben foglaltak ebben az ügyben is érvényesek.
Budapest, 2007. június 5. Dr. Bragyova András s. k.,alkotmánybíró
Dr. Holló András alkotmánybíró különvéleménye
A határozatnak sem a rendelkező részével, sem az indokolásával nem értek egyet. Álláspontomat az 504/H/2007. AB határozathoz a 107/2007. (VI. 11.) OVB határozat kapcsán fűzött különvéleményemben kifejtettekkel azonos indokokra alapítom.
Budapest, 2007. június 5.
Dr. Holló András s. k.,alkotmánybíró
A különvéleményhez csatlakozom: Dr. Lévay Miklós s. k.,alkotmánybíró
Egébiránt igazad van: Az AB. honlapján nincsenek párhuzamos vélemények. Künönvélemények vannak. :-)))
Szokás szerint akkora tahó vagy, mint ide Lacháza, és látom, változatlanul beledumálsz olyasmibe, amihez nem értesz (ha egyáltalán valamihez a modortalanságon kívült).
Úgy látom, SZ. öregszik, vagy eltunyult, mindössze ezt a mondatot kellett volna megértenie:
" A Ve-nek az a szabálya, amely feljogosítja az Alkotmánybíróságot arra, hogy az OVB-t új eljárásra utasítsa, azt jelenti, hogy az OVB-t a megismételt eljárásban — összhangban az Abtv. 27. § (2) bekezdésében foglaltakkal — nemcsak az Alkotmánybíróság határozatának a rendelkező része, hanem annak indokolása is köti, annak tartalmát az OVB a megismételt eljárásban és a határozathozatal során köteles figyelembe venni."
És persze ismernie kellene az Abtv 27 §-át. Gondolom azt ismeri is, csak most figyelmen kívül hagyta.
Ebben a mondatban szó sincs arról, hogy az OVB-nek hitelesítenie kell a népszavazási kezdeményezést, így egész eszmefuttatása megbicsaklik. A büntetőeljáráősból vett analógiája pedig marhaság. Az AB az indokolásban semmiféle olyasfajta kötelezettséget nem szabott az OVB-re amit a véleményében állít. Az adott mondat mindössze annyit jelent, hogy a korábbi elutasítási indok res iudicata, azaz ugyanerre hivatkozva az OVB ismételten nem utasíthatja el.
