Az idő nagyon furcsa dolog, és a gravitációhoz hasonlóan még túl keveset tudunk róla. A modern fizikát "szavannamajom gondolkodással", amire ugye egyébként kondicionálva vagyunk, nagyon nehéz megérteni - hiszen már a kvantummechanikában is olyan dolgok történnek üzemszerűen, amelyek a számunkra mérvadó, a mi érzékszervünk észlelési tartományait lefedő Newtoni-mechanikában elképzelhetetlenek. A hétköznapi gondolkodással nézve már egy alagútdióda működése képtelenségnek tűnik, aztán mégis van belőle egy csomó még azokban az eszközökben is, amelyeken ezeket a posztokat klimpírozzuk...
Valahol azt kell elfogadni, hogy amit mi látunk-érzékelünk, az a teljes egésznek csak egy szelete, és az egész közel sem mindig azon szabályok mentén működik, mint amiben mi gondolkodni szoktunk. És ezen Newtoni-mechanika értelmében a Hawking-féle modellben az ősrobbanást megelőzően "nem volt semmi", annyira semmi, hogy idő sem - de egy kvantum-fluktuáció eredményeképpen elindult egy folyamat, amiből létrejött a mi világegyetemünk. Vitázni ezen mélyebben azért nem érdemes - mert ezek még kutatott területek, a kifejezetten ezzel foglalkozó tudósok sem állítják azt, hogy márpedig ez meg az történt - hanem keresik azokat a modelleket, amelyek reálisnak tűnnek - és az ismert tudományos-fizikai elvekkel összeegyeztethetők. A fizikával elvileg egy multi-dimenzionális univerzum, párhuzamos idő- és térsíkok léte is összeegyeztethető amúgy, és nem is zárható ki ezek után ezek léte.
Én ezekben a kérdésekben az agnosztikus hozzáállás híve vagyok - a világból már nagyon sok mindent tényleg ismerünk, és racionális, ellenőrzött válaszaink vannak olyan kérdésekre - amelyekre korábban kizárólag misztikus-vallásos válaszokat tudtunk adni. Ez alapján nincs okunk feltételezni azt, hogy ne lennének teljesen racionális válaszok a még tisztázatlan kérdésekre sem - ugyanakkor ami tisztázatlan az tisztázatlan és kész, és nem bölcs, nem racionális, józanul gondolkodó elmétől méltatlan megpróbálni mindenáron valamilyen, akár misztikus-fantasztikus választ kreálni olyasmikre, amit egyelőre még tényleg nem tudunk...
Az előbbi eszmefuttatás után amit az időről kérdeztem és írtam, most egy kicsit földhözragadtabb témát ások nektek elő, Neked is, kedves APT.
Biztosan nektek is van ilyen mérőléces órásnagyítótok, mint amilyen nekem is van, ugye?? :)
Ezt a speciális órásnagyítót még a városi piacon vettem egy orosz-/ukrán-/lengyel-piacolós árustól, ez egy mérőléces órásnagyító, miniatűr fém élvonalzóval, rajta 1-től 10 mm-ig terjedő, 0,1 mm-es(!!!) mérőosztású mérőskálával!!: >>
<-- Itt van, ez az. A felső képeken látszik maga a mérőléces órásnagyító és a mérőléce a 8. képen, a vele történő tengelycsapátmérő-mérés pedig a 9. és a 10. képeken.
A mérőléce élvonalzós, melyen 1-től 10 mm-ig terjed a mérőbeosztás, rajta a legkisebb osztás 0,1 mm-es. Ugyanolyan, mint egy iskolai vonalzó vagy egy ipari tolómérce mérőskálájának 1:10 méretarányú lekicsinyítése. És mivel mindez egy órásnagyító-lencse alatt látható, így még !a 0,1 mm-t jelölő egy osztáson!** belül is tisztán kivehető az, hogy a mért alkatrész mérete !ezen az egy osztáson!** belül annak első negyedelőpontjáig (0,025 mm-ig), második negyedelőpontjáig (0,050 mm-ig), vagy pedig annak a harmadik negyedelőpontjáig (0,075 mm-ig) terjed ki.
Jól látszik a lencsébe belefotózva a mérőléc (8. kép), ill. a vele mért központi mutatótengely (9. kép), ill. a vele mért billegőtengelycsap (10. kép) pontos mérete is.
Ezt a bemutató mérést a törött billegőtengelyű 2 gombos AGAT-stopperemen mutattam be.
Ez sérült állapotában itt látható, LENT!: >>
De gondolom, kedves APT, ilyen mérőléces órásnagyítód biztosan Neked is van, és van még minden más órásmesternek is.
Az egészben az a vicc, hogy ehhez én a városi piacon 15 éve 2000 Ft-ért jutottam hozzá, miközben biztos többet ér!
De van még mérőórás tolómércém, átmérőmérő és furatmérő mikrométerem is.
Sőt, még van egy passzaméterem is, ami az átmérőmérős mikrométernek a továbbfejlesztett, darabmérős változata, ebben pedig az a vicc, hogy azt is 2000 Ft-ért adták a piacon, miközben a mai bolti vadonatúj ára 370000 Ft-ot is megér!!! :D :D :D :) :) :)
Ez a Hawking-féle időmodell ezt tehát azt mondja ki, hogy az idő csak azóta lehetséges és van, amióta megvolt az ősrobbanás???
És amik az ősrobbanás előtt voltak, azok nem az időben történtek??!
Énszerintem az időnek mint történések egymás utániságának / egymás előttiségének illetve ennek sebességének a mérhető mértékegységének mindig is léteznie lennie kellett, volt is, van is, lesz is. Legfeljebb mi emberek csak onnantól kezdve tudjuk mérni ezt az időnek nevezett fontos mérték-típust, amióta az ősrobbanás óta a csillagászok és a geológusok meg az atomfizikusok detektálni tudják az azóta megtörtént dolgoknak a bizonyítékait, eseményeit, amelyek az ősrobbanás óta lezajlottak.
Nagyon köszönöm, hogy ránéztél, ha nem veszed tolakodásnak, írok egy emailt. (Döbbenetes, hogy ebből a néhány képből mennyi mindent ki tudtál olvasni!)
Négy napja mondtad, hogy majd most hétvégén tudsz otthon lenni, és hogy emlékeztesselek arra amiket kértem és kérdeztem Tőled.
Úgyhogy akkor most e hétvégén keresd már meg légyszíves a "Molnia 3602" vastagtokos ("Crystal") változatába való billegőtengelyt vagy ha nincs, akkor helyette komplett ép hajszálrugójú billegőt billegőhíddal együtt, ill. nézd már meg légyszíves hogy a 2 gombos AGAT-sopperhez is van-e billegőtengelyed vagy helyette ép hajszálrugójú billegőd hídjával együtt (ezek csaptörés miatt kellenek, Molnia-ba is, AGAT-ba is), ill. hogy van-e a 2 gombos AGAT-stopperhez való óraüveged (átm. 46,00 mm) is, vagyis amiket pár napja a (20116)-os és a (10119)-es hsz..ekben kértem és kérdeztem Tőled!
Aztán ha találtál ilyeneket, akkor majd megbeszéljük az árát, a fizetést, és a postázást. (Fizetni banki előreutalással szoktam, név,- cím,- és telefonszám-csere után).
Ha megkeresed és megnézed, köszönöm előre is! :) Viszlát... ! :) ....
Különben a 2 gombos Agat-stopperhez nemcsak billegőt keresek, hanem egy ÓRAÜVEGET is, a törött óraüvegje helyett! :-O ((Leejtéses baleset érte régebben, ezért kell bele billegőtengely, vagy komplett billegő is.))
TE (ápr. 19.-én):"a molniják többféle méretű csappal készültek. azt is nézni kell. délután körülnézek,ha találok,szólok.
amúgy,valahol van 5 db tengelyem,csak nem tudom hol. vagy 4-5 éve vettem,oszt ugy elraktam...."
Én erre (válasz-kérdésképpen): Hagytalak jó pár napig keresgélni a billegőtengelyek után, mert jól tudom, hogy ezeket előásni és megtalálni, ehhez sokszor igen sok idő szükséges... .. .
KÉRDÉS-1.: Sikerült találnod vastag tokos "Molnia-3602"-es zsebórához való billegőtengelyt, vagy akár hibátlan komplett billegőt??
KÉRDÉS-2.: Ezt nem ígérted ugyan, de keresgélés közben nem találtál véletlenül "2 gombos AGAT-stopper" billegőtengelyt vagy komplett hibátlan billegőt is??
Ha sikerrel járnál, akkor felvenném Veled a kapcsolatot, és megüzletelhetnénk... .. ! :) :) :)
Eléggé réginek tűnik, meglehetősen jelzés értékű, hogy az ütőszerkezet még a hátlapba épített csengőn üt, nem hangrúdon-spirálon (amit egyébként Breguet jegyzett be szabadalomként 1783-ban), márpedig ilyen órákat kb: 1810 után már nem készítettek egyáltalán. Szóval ez az óra 200 éves biztosan van, a hidak kialakítása és az általános kinézete alapján azért kb: 1770-80 utánra taksálnám, ebbe a 30-40 éves időintervallumba. A nagy francia forradalom mint középérték időben pont jónak tűnik...
Az órások nem igazán csoda, hogy megfutnak az ilyen órák elől - többségüknek nincs is igazán tapasztalata ezekkel, így inkább "hozzá sem mer nyúlni", de az ilyen órákra általánosan jellemző, hogy borzasztó hálátlan dolgozni velük. A konstrukció a karbantarthatóságot-szerelhetőséget egyáltalán nem vette figyelembe, a járat és ütőszerkezet összes kereke-csapágya egyetlen közös híd alatt van, szabályos kínszenvedés és türelemjáték összerakni, és a legkisebb probléma-igazítás esetében is totálisan újra szét kell szedni őket. Itt nincs olyan, hogy "igazítunk egy kicsit", egy jelentéktelen semmiség, amit egy osztott hidas, jól áttekinthető szerkezetnél valóban pár perces munkával meg lehet oldani, amihez hozzá lehet férni - itt fél napos stresszes szerelgetés.
Egy olyan kor szülöttei ezek még, amikor az óra borzalmasan drága - a munkaerő meg olcsó volt, ha egy képzett órás elmatatott két munkanapot egy ilyen óra szokásos éves szervizével, az bakfitty volt annak, aki amúgy ki tudta fizetni egy ilyen óra lovasfogathoz mérhető árát...
Nem panaszképpen írom, csak a tényszerűség kedvéért. :)))
Foglalkozhatok vele, ahogy időm engedi - a leírt hibák utalhatnak arra, hogy össze van ragadva az egész ütőszerkezet, nem mindig tudja kiemelni a negyedes tapintó/üttetőkart a szerkezet, és ha egész órakor szokott elakadni, akkor valószínűleg az órák lépcsős-tárcsájának léptetése is akadozik. Látatlanban semmit sem lehet ilyenkor mondani, hiszen ezek az órák általában már nagyon sok kendácsoláson-barkácsoláson mentek keresztül (olyan állat nincs, hogy 200 éve hozzá sem nyúltak, akkor garantáltan meg sem moccan az már 180 éve...), ezerszer szerelték-javították ezt már nyilvánvalóan, aztán eközben bármi történhetett...
Kedves APT, nagyon köszönöm a feltételes felajánlást! Sokat olvasom az oldaladat és pont azon keresztül jutottam el erre a fórumra :)
Erről az óráról van szó: https://www.ebay.com/itm/317872322710 itt egész jó képek és videó is van róla, ha esetleg lenne kedved és időd foglalkozni vele (olyan költség fejében, hogy Neked is megérje), akkor írok egy levelet a részletekkel.
Egyébként "csak" annyi van vele, hogy
- a negyedeket hol elüti, hol nem (az egészeket mindig), kb. 5-7 perc eltérés van az óra állása és a negyedütések között, és az egész ismétlő szerkezet olyan nehézkesen működik,
- meg szokott állni, de csakis egész órákkor, onnan 1-2 percnek megfelelő billegtetés után tovább jár a következő egész óráig,
- és a szerkezet zsanérja hiányzik, ez mondjuk elhanyagolható.
Nem árult zsákbamacskát az eladó, tényleg így vettem meg, és ilyen korú óráknál én sem várok csodát, csak azon gondolkodtam, hogy lehet, megérdemelne egy kis törődést. Ott tévedtem, hogy valahogy evidensnek vettem, hogy lesz rá órás, aki vállalja... Mostanában fordultam rá a spindlis órákra, eddig csak modernebb gátszerkezetű óráim voltak, és azok szervizelésével nem volt gondom korábban.
Ja, ez a Hawking-féle időmodell - aminél egyébként jelenleg nincs jobb a kezünkben. Mindenesetre a kvantumfluktuáción alapuló, látszólag a "semmiből történő" (valójában nem) ősrobbanási modell nem sérti a fizika-matematika ma ismert elveit.
Bárhogy is, azóta van idő, van kauzalitás, és mérni is tudjuk.
Nemrég sikerült hozzájutnom egy bizonytalan korú, szerintem kb. 150 éves, valószínűleg francia szerkezetű, spindlis, negyedismétlős zsebórához, működő, de eléggé lelakott állapotban. Apróbbnak tűnő hibái/bizonytalanságai vannak, de persze nem tudhatom, mi van ezek hátterében. Alapvetően így is boldog vagyok vele, de elkezdtem keresni órást, aki ki tudná tisztítani és felmérni, milyen állapotban van, illetve mi korrigálható esetleg a hibái közül, de most derült ki számomra, hogy spindlis zsebórához vagy nagyon nehéz szakembert találni vagy csak én keresek rossz helyen. (Akit megkérdeztem, nem vállalta, volt közte olyan, nekem "nagy név" is, akin meglepődtem, hogy nemet mondott). Esetleg lenne javaslatotok, hogy kihez fordulhatnék ezzel a problémámmal? Én nem venném magamnak a bátorságot, hogy hozzányúljak.
Filozófiailag én levezettem magamnak, hogy az idő hogyan indult, kezdődött. Ugye nem volt semmi, majd egyszer csak lett valami, amiből lett egy ősrobbanás, és onnantól a világegyetem. Ez olyan, mint amikor van pénzem a bankban, és egyszercsak hopp, már nincs! Pedig nem költöttem semmit. Pl. elfelejtettem a jelszót. Vagy eltűnt a bank. Ennek a reverz változata a világegyetem keletkezése.
Pedig viszonylag elterjedt megoldás, a jobbféle faliórákon általános, a régi spindlis zsebórák nagy részében, a kiegyenlítő csigás, de már precízebb gátszerkezetű zsebórák mindegyikében fellelhető.
És igen, ha az idő megáll, akkor az óra sem dolgozik - de semmi más sem, ennek megfelelően egy ilyen "időstoppot" valójában észrevenni, detektálni sem tudnánk semmilyen módon sem. Mindazonáltal a fizikai tudásunk jelenlegi szintje szerint nincs ilyen jelenség.
Természetesen én ilyennel nem találkoztam. De mint említettem, szintén természetesen, erre a rugós kuplungra, mint megoldásra magam is gondoltam, de soha nem láttam ilyet. Csak mint fejlesztőmérnök egy ilyet lehetséges megoldásnak tartottam. Köszönöm a leírást. Az meg továbbra is áll, hogy ha megáll az idő, akkor ora not labora, az óra nem dolgozik.
Ha jól értelmezem a kérdést, azt firtatod, mi történik a súlyhajtású ingaóráddal a felhúzás ideje alatt.
Az egyszerűbb-olcsóbb kiviteleknél konkrétan az, amire céloztál - ameddig kurblizod fel a súlyt, addig nem kap a járat hajtást, és ezzel értelemszerűen pár másodperc késést el is szenved. Mivel a legtöbb - hetente felhúzandó - átlagos ingaóra ennyi idő alatt annyit már úgyis eltér, hogy picit igazítani legyen érdemes rajta - ez olyan nagy jelentőséggel nem bír.
De a valóban precízebbnek szánt órákon teljesen elterjedt-általános módon egy viszonylag egyszerű kettős kilincsmechanizmust alkalmaznak, valami effélét:
Ennek a lényege az, hogy a súlyhenger nem közvetlenül a motorkereket hajtja meg a kilincsen keresztül, hanem egy, a motorkerék küllőjére illesztett "egymenetes rugót" feszít elő egy második kis kilincskeréken keresztül, és ebben a rugóban van pár perc járásra elégséges nyomaték. Így amikor a súlyhengert az ellenkező irányba tekerjük felhúzáskor - akkor is kap a járat meghajtást, nem változik a pontosság. A megoldást egyébként még kiegyenlítő csigás, billegős zsebórákra maga Harrison találta ki anno, ott is az volt az elv, hogy amikor a kiegyenlítő csigát felhúzzuk, akkor nem ad nyomatékot a szerkezetnek, és ilyenkor késne az óra. Ez benne van minden hajókronométerben - és általában minden kiegyenlítő csigás (tehát álló rugómagos) billegős órában is. A mozgó rugóházas, a rugómagon keresztül felhúzott rugóhajtású óráknál értelemszerűen nincs erre szükség, mert a rugó akkor is hajtónyomatékot ad át a szerkezetnek, amikor éppen húzzuk.
Az hogy van, pontosságilag, hogy amíg felhúzom itthon, vagy Hollandiában, és akkor nincs hajtás ugye, az kiküszöbölhető? Mert akkor nem megy az óra. Megoldás van rá, akkor kell felhúzni, amikor "Megáll az idő". És annyi idő alatt. És mennyi ideig áll az idő, és olyankor hogy mérjük az időt?
Sajnos ezzel az órával kapcsolatosan félreértések egész halmaza kering a neten... Mivel ez egy nagyon összetett csillagászati "Orrey" jellegű óra, ami mindenféle sziderikus-csillagidőket, holdfázist és egyebeket van mindenekelőtt hivatva megjeleníteni - így külön-külön értelmezhető/értelmezendő minden ilyen funkciójának a pontossága. "Abszolút pontos" holdfázis kijelzést is nagyon nehéz egyébként pusztán mechanikailag létrehozni, mivel egy holdhónap valójában gusztustalan törtszám (29 nap, 12 óra, 44 perc és 3 másodperc - ám vannak még tört másodpercek is, hosszú-hosszú, sok tizedesjegy pontosságig...), és egy valamennyire is pontos áttétel már önmagában eléggé összetett.
Amennyire ki lehet venni az információkból, ennek az órának valamelyik csillagászati funkciója (nem is derül ki semmilyen forrásból, hogy melyik...) van olyan pontosan áttételezve, hogy az ekkora eltérést ad elvileg a valósághoz képest.
Mint óra viszont ez egy "egyszerű ingaóra", az infók szerint egy Dennison-féle ollós gátszerkezettel, amit egyébként pont a robusztussága és tartóssága miatt alkalmaztak előszeretettel toronyórákban (ahol mostoha körülmények és általában durva elhanyagoltság, ritka karbantartás mellett kellett sokáig működniük) - ám nem a pontosságáról híres (bár jól, igényesen kivitelezve azért rendben van). Ezt párosították valami "szimpla precíziós invar ingával", úgyhogy azt mondanám, hogy szerintem ez az óra valószínűleg gondosan beszabályozva akár havi 5-10mp pontossággal is járhat - de szerintem ennél többet aligha tud (és pont azért kellett már kétszer is felújítani, mert megkopott és összevissza járt).
A mechanikus órával elérhető pontosság határait nagyjából az 1920-as években készített, zárt-hőszabályozott vákuumkamrában járatott Shortt-féle inga-főórák jelölték ki, ezek jó esetben tényleg tudtak évi fél-egy mp pontosságot (!!! gondoljunk bele, ma sem tud ilyet semmilyen VHP kvarcóra, precíziós laboratórium kvarcóra sem, ennél csak az atomórák és hasonlók pontosabbak, igaz, azok sokkal) - de ez a "látványóra" egészen biztosan nem tudja ezt még megközelíteni sem. Ha nem évente, hanem havonta a tizedét tudja - az is rendkívül derék teljesítmény volna tőle.
Érdeklődve olvasom a Facebookon egy pesti órás írását. Laikusként az utolsó mondatban erősen kételkedem. Jogosan?
"A világ legpontosabb mechanikus órája a koppenhágai városházán (Københavns Rådhus) található Jens Olsen-féle világóra (Jens Olsens Verdensur). Ez a különleges csillagászati óramű 1955-ös beindításakor a legprecízebb ilyen típusú szerkezet volt, és ma is az egyik legpontosabb mechanikus időmérő, amelyet csak az atomórák szárnyalnak túl. A mestert a strasbourgi katedrális csillagászati órája ihletett meg. A szerkezet 12 különböző óraműből és összesen 15 448 (!!!) alkatrészből áll, valamint külön egységekként megmutatja a nap- és holdfogyatkozásokat, a csillagok és bolygók relatív helyzetét, valamint a napfelkelte és naplemente idejét. Öröknaptár funkciója tartalmaz egy naptárat, amely többek között a vallási ünnepek (például a húsvét) időpontját is kiszámítja. Pontosság tekintetébe a világ egyik legpontosabb mechanikus órája; csak az atomórák múlják felül a precizitását. Az óra várható eltérése csak 0,44 másodperc 300 évre vetítve. "
A kronométer járat egyébként nem akad ki, a hajókronométerben alkalmazott "Earnshaw-mintájú" rugós zárókaros megoldással az tud előfordulni, hogy megfelelő oldalirányú ütés-rázkódás esetén "megugrik", az óra zavartalanul fog járni tovább, de a pontossága megkérdőjeleződik, sietésbe vált. A részben emiatt is kitalált, a precíziós zsebórákban alkalmazott svájci karos megoldásnál, ahol egy csapágyazott-rugózott zárókar van, ott kisebb ez az érzékenység - de még ez sem mentes teljesen ettől. Nem véletlenül nem építik karórába a kronométer-járatot, ott nem teljesít kielégítően. Nem véletlenül alkalmaztak a második világháborúban, főleg kisebb hajók, torpedórombolók (amelyek harci helyzetben eléggé extrém rázkódást tudtak produkálni), valamint a hosszú járatú, ezért már csillagászati navigációra szoruló repülőgépek fedélzetén inkább horgonyjáratú hajókronométereket - ott azok jobban beváltak.
A COSC esetében egyébként ez a -4/+6mp nem különösebben nagy tudományoskodás, és még csak nem is a valós navigációs igények szülötte volt (arra amúgy is ennél azért jóval pontosabb műszereket használtak) - ezt a minősítést kifejezetten karórákra találták ki, ráadásul egyáltalán nem is régen, ez, mint "szabvány" 1973-ban lett bevezetve - ami már ugye a kvarcórakorszak nyitányára esett. Ez egyfajta szakmai konszenzus eredménye volt - azért az is fontos volt, hogy minőségi, de azért még tömeggyártott órák is képesek legyenek teljesíteni, nem csak holmi egyedileg tuningolgatott műszerek.
Hajókronométert volt szerencsém sokat látni és szervizelni, méregetni is (saját gyűjteményemben is van, ahogy megjegyzem rendes, hajófedélzeti szextáns is), és azért a napi fél-egy másodperc körüli pontosság az, amit tényleg nyugodtan el lehet tőlük várni, de lényegesen többet nem, ezért is hümmögtem a havi 6-8mp-re, ha, csak nem elírás volt, és napi pontosságnak értetted.
Mert havi szinten ezt bizony még a kvarcórák többsége sem tudja, csak a tényleg precízebb darabok.
Az Antiküthériai-mechanizmust pedig minden technika-óratörténeti előadásomban mindig felvezetem én is, mert egy meghatározó kultúrtörténeti elem. Annak ellenére, hogy csak némi rom maradt meg belőle - azért sikerült rekonstruálni, és voltaképpen az a legérdekesebb benne, hogy az alkalmazott technológiák, a megmunkálás mikéntje egyértelműen azt mutatja, hogy nem egy teljesen egyedi, "kézzel reszelgetett" valamiről van szó, a fogaskerekeket például bizonyosan valamilyen céleszközzel marták, nem egyenként reszelgették, a fogak egyformák és ugyanazok a revék láthatók rajtuk, tehát ezeket valamilyen - nyilván manuális, de akkor is a máig használt egyedi osztógépekhez-fogmarókhoz hasonlatos - céleszközzel készítették. Feltehetően nem is egy készült ebből a készülékből - de hiánytalanul fenn egy sem maradt, de még roncsként is csak erről az egyről tudunk véletlenül - mégis arra utal minden, hogy ha a know-how, a fizikai ismeretek rendelkezésre álltak volna, akkor önmagában egy mechanikus órát már akkor, ie.200 körül el tudtak volna készíteni. Az ezen mechanizmushoz mérhető komplexitású mechanikus készülékeket-áttételrendszereket legközelebb a reneszánsz időszakában tudtunk újra készíteni.
De,... .. -- ( e "kis" csillagászati navigációs méréses magyarázatoktól az óraművek irányába) -- visszakanyarodva az óraszerkezetekhez és azon belül is a kronométerek COSC-minősítési határszám-értékeinek az OKÁHOZ, szerintem tehát ennek egyértelműen ez az összefüggés lehet az oka!: >>
Ami a COSC-minősítés lényege, tehát a napi -4/+6 sec-en belül maradó járáseltérés-követelmény, annak az okát is sejtem, hogy miért nem +-5 sec/nap, tehát hogy hanem mlért -4/+6 sec/nap a megszabott értéke... .. . Ennek minden bizonnyal a hosszúsági fok-számításon belüli időegyenlítés lehet az oka, amivel Napnak a mini tengerészeti zsebnapórával megállapított, és a hajókronométeren a Greenwich-i idő szerint delelését lemérik, majd korrigálják az alábbi időegyenlítéses grafikon szerint. E garfikon szerint ui. a mért földrajzi pont hosszúsági fokához kötött helyi idő csak az év 4 nevezetes napján (dec. 25.; ápr. 15.; jún. 14.; szept. 02.;) egyezik meg a középszoláris idővel, de az év minden más napján többé-kevésbé eltér ettől. A 4 nevezetes napon a kétféle(helyi idő, ill. középszol.-idő) idő elérése zérus. Az év többi napján azonban eltérnek egymástól, és 4 csúcsa van, ebből 2 pozitív csúcs, 2 negatív csúcs: febr. 13: -14 min; máj. 14.: +04 min; júl. 27.: -6 min; nov. 03.: +16 min;. Ez maga az eltérés. A korrekciós számításnál ezt ennek az ellenkező előjelével kell korrigálni a kronométer szerint megért helyi delelést, plusz eltérés esetén kivonni, mínusz eltérés esetén pedig hozzáadni kell a kronométerrel mért helyi delelés pontos idejéhez. Tehát, az ellentétes előjelű korrekció pl. a négy csúcskiugrás napján: febr. 13: +14 min; máj. 14.: -04 min; júl. 27.: +6 min; nov. 03.: -16 min;.
Érdemes ebből a sorból kiemelni a máj. 14.: -04 min; ill. a júl. 27.: +6 min; korrekciós értékeket!: >> Ezek min-ban megadva ugyanolyan számok, mint a COSC-minősítés -4/+6 sec/nap értékei: amely arányok "nagyban" igazak a min.-ban, azok az arányok "kicsiben" igazak a min 1/60-ad részében, a sec.-ban mért időértékekre is!! Ez lehet a COSC-minősítésben kikötött számok pontos értékének a lehetséges oka!!
Magyarán szólva: a COSC-határszámok 1/60-os időarányú (min:60=sec!!) kicsinyítéssel (osztással!) az időkorrekciós csúcsminimum-kitérések (a máj. 14.-i, ill. a júl. 27.-i) kissé aszimmetrikus számértékeiből lettek, ill. lehettek levezetve. Ez lehet a COSC-határszámok kijelölésének pontos oka! A kronométer célja a navigációs hosszúságifok-mérés, tehát a pontossági határértékeinek is az időkorrekciós értékekből kell kiindulniuk! (Én így sejtem... .. .)
Az időkiegyenlítési grafikon (a PIROS VONAL az, ami a fontos!)
Itt csak a piros vonalat kell figyelembe venni: ez mutatja meg a naponként napról napra percről perce növekvő vagy csökkenő időeltérés értékét az év minden egyes napjára nézve. A kiegyenlítés vagy korrekció ezen időeltérés-értékek ellentétes előjelű időkorrekció-értékei. ((A másik két vonal "csak" azok az értékeket mutatja, amelyeknek az eredőjeként az időkiegyenlítés piros vonalának a pontos(!) értékeit a csillagászok kiszámították. Az egyik a színuszvonal ferdetengelyűségéért felelős, amely a Föld bolygó égi tengelyhez képesti tengelydőléséből, és ebből eredően a Föld egyenlítőjének az égi egyenlítővel való bezárt szögéből ered. Mindkét szög azonos értékű: ezek pontosan 23,45o szöget zárnak be, a Földi tengely az égi tengellyel, ill. a Földi egyenlítő pedig az égi egyenlítővel. A másik vonal értékei azért felelősek, hogy a piros vonal kis és nagy pozitív és negatív csúcskiugrásai miért térnek el kb. 2 percnyivel egymástól [a nov. 03.: +16 min és a febr. 13.: -14 min, ill. a máj. 14.: +4 min és a júl. 27.: -6 min], és ezek pedig a Földnek a Nap körüli pályája enyhe excentricitásából fakadnak.))
"A pontosságra inkább nem mondok semmit. Az általad emlegetett HAVI 6-8mp-es pontosságot egy újszerű állapotú hajókronométer tudja talán-esetleg teljesíteni, de inkább az sem (havi 10-15mp szórás ragyogónak minősül azoknál is). A svájci kronométer-minősítés (COSC) feltételen NAPI 10mp-en (pontosabban -4/+6mp-en) belüli szórás teljesítése, és ahogy írtam, kronométer minősítésre képes órát a keleti blokkban csak a GUB készített. Valamint ipari-hajózási órák, hajókronométerek voltak még, amik szintén tudták ezt, de az nem a kar- ill. zsebóra méret és kategória, bár a GUB és Poljot fedélzeti órák végül is tekinthetők combos nagy zsebóráknak is.
A Molniák esetében még a napi 6-8mp is messze meghaladja a gyári specifikációt (ami napi +/- 1 perc...), de nagyon jól sikerült, jól beállított és szervizelt daraboknál talán egyszer-egyszer nem elképzelhetetlen."
Amit a COSC-minősítésről én tudok: Engem nemcsak az óraművek érdekelnek, hanem a tengerészeti navigációval kapcsolatos műszerek mérési elve és felépítése is érdekel, és ismerem is a működési elvüket, valamint a csillagászati navigációs méréseket és azoknak a korrekciós számításaik módját is ismerem. Az egyik ilyen a kronométer, a másik ilyen a szextáns.
A hajókronométerekben tudatosan nem a hagyományos horgonygátszerkezetet alkalmazzák, hanem a horgonnyal ellentétben nem két ponton, hanem csak egy ponton érintő kronométer gátszerkezetet használják, annak ellenére is hogy az erősebb rázkódásra nagyon ritkán kiakadhat a gátszerkezet egy darab köve a gátkerék fogaiból, és ilyenkor le kell állítani, majd újra kell indítani a kronométert, mert a rázkódástól kiakadt kronométer-gátszerkezet egy darab köve ami a gátkerékhez kapcsolódik, az magától szinte sohasem tud a működési helyzetébe a gátkerékfogakhoz visszaugrani. (Ezzel ellentétben pl. a svájci gátszerkezet két darab horgonyköve nem tud így kiakadni a gátkerékből.)
Ami a COSC-minősítés lényege, tehát a napi -4/+6 sec-en belül maradó járáseltérés-követelmény, annak az okát is sejtem, hogy miért nem +-5 sec/nap, tehát hogy hanem mlért -4/+6 sec/nap a megszabott értéke... .. . Ennek minden bizonnyal a hosszúsági fok-számításon belüli időegyenlítés lehet az oka, amivel Napnak a mini tengerészeti zsebnapórával megállapított, és a hajókronométeren a Greenwich-i idő szerint delelését lemérik, majd korrigálják az alábbi időegyenlítéses grafikon szerint. E garfikon szerint ui. a mért földrajzi pont hosszúsági fokához kötött helyi idő csak az év 4 nevezetes napján (dec. 25.; ápr. 15.; jún. 14.; szept. 02.;) egyezik meg a középszoláris idővel, de az év minden más napján többé-kevésbé eltér ettől. A 4 nevezetes napon a kétféle(helyi idő, ill. középszol.-idő) idő elérése zérus. Az év többi napján azonban eltérnek egymástól, és 4 csúcsa van, ebből 2 pozitív csúcs, 2 negatív csúcs: febr. 13: -14 min; máj. 14.: +04 min; júl. 27.: -6 min; nov. 03.: +16 min;. Ez maga az eltérés. A korrekciós számításnál ezt ennek az ellenkező előjelével kell korrigálni a kronométer szerint megért helyi delelést, plusz eltérés esetén kivonni, mínusz eltérés esetén pedig hozzáadni kell a kronométerrel mért helyi delelés pontos idejéhez. Tehát, az ellentétes előjelű korrekció pl. a négy csúcskiugrás napján: febr. 13: +14 min; máj. 14.: -04 min; júl. 27.: +6 min; nov. 03.: -16 min;.
Érdemes ebből a sorból kiemelni a máj. 14.: -04 min; ill. a júl. 27.: +6 min; korrekciós értékeket!: >> Ezek min-ban megadva ugyanolyan számok, mint a COSC-minősítés -4/+6 sec/nap értékei: amely arányok "nagyban" igazak a min.-ban, azok az arányok "kicsiben" igazak a min 1/60-ad részében, a sec.-ban mért időértékekre is!! Ez lehet a COSC-minősítésben kikötött számok pontos értékének a lehetséges oka!!
A hivatkozott időegyenlítés-kiszámítási grafikon itt van LENT!: >>
Az időkiegyenlítési grafikon (a PIROS VONAL az, ami a fontos!)
Itt csak a piros vonalat kell figyelembe venni: ez mutatja meg a naponként napról napra percről perce növekvő vagy csökkenő időeltérés értékét az év minden egyes napjára nézve. A kiegyenlítés vagy korrekció ezen időeltérés-értékek ellentétes előjelű időkorrekció-értékei. ((A másik két vonal "csak" azok az értékeket mutatja, amelyeknek az eredőjeként az időkiegyenlítés piros vonalának a pontos(!) értékeit a csillagászok kiszámították. Az egyik a színuszvonal ferdetengelyűségéért felelős, amely a Föld bolygó égi tengelyhez képesti tengelydőléséből, és ebből eredően a Föld egyenlítőjének az égi egyenlítővel való bezárt szögéből ered. Mindkét szög azonos értékű: ezek pontosan 23,45o szöget zárnak be, a Földi tengely az égi tengellyel, ill. a Földi egyenlítő pedig az égi egyenlítővel.))
A Föld tengelydőlése
A zsebnapóra, és szerkesztése
Azt csak érintőlegesen említem meg mint a navigáció másik elemét, hogy a szélességi fokhoz a szextánst használják, ill. használták a GPS megjelenéséig. (Az USA-ban máig megkövetelik a kronométer és a szextáns ismeretét is, ha a GPS elromlana legyen mivel navigálniuk a hajókat.
Szextáns
A szextáns akkor mér jól, ha a mérőkar (alhidáde) leolvasó vonása a mérőskála 0o-ára mutató helyzetében az indextükör (a forgó tükör a mérőkar csúcsán) tökéletesen párhuzamos a távcsővel látómezejében lévő horizont-tükörrel.
Kíváncsiságodat kielégítve a kínai zsebórám ez a típus itt lent!: >> Kínai zsebóra -- [!Nap!Hold;óra!perc;sec;járástartalék mutatókkal!] -- ("temu.com"-os képsor)
Kínai zsebóra -- [!Nap!Hold;óra!perc;sec;járástartalék mutatókkal!] -- Saját kínai zsebórám képei. (A zsanér előbb említett javítása is látszik rajta. Az anyaga spiáter, felületi vörösréz futtatással. A spiáter anyag miatt törött el a zsanérja. A rugódobja cserélt -- ennek a szériának 4 órából 1 werkben jó csak a rugódob, így a típusaazonos eggyel régebbi szériás rugódobot tettem át bele, mert az erősebb, nem szakad meg.)
Ebben van egy Nap / Hold mutató is, de az sem a nappal / éjjel váltakozását, sem pedig a holdkelte / holdnyugta váltakozásait*** nem tudja pontosan követni... .. .
____________________________________
***holdkelte / holdnyugta váltakozásait: Ezt 'anno az ókorban oldották meg, az ún. antiküthérai szerkezetben. Ezt a Maléa-foktól délre lévő Küthéra szigettől is délebbre fekvő Antiküthéra szigete mellett találták meg, amitől délkeletre már Kréta szigete következik. Valami dúsgazdag ógörög, vagy római főúrféleség készíttethette el magának, csak aztán a tengerbe veszett a hajón való szállítás alkalmával. és Küthéra (ma: Kíthira!) szigete mellől hozták fel a régész-búvárok. Valami irtó bonyolult werk van benne. A szerkezetet sikerült a 20. században műkődőképes rekonstrukcióban újragyártani, iyenből 3 db készült el, múzeumban őrzik szigorú lakat alatt, és pontosan mutat mindent, úgy ahogyan megtervezték. Kb. 40 fogaskerék van benne, és van közöttük olyan is, amelyiknek tartója egy forgásponton mozgó nyél, aminek a mozgó végén van a fogaskerék, ami a himbaművel együtt közben olyan mozgást is végez, mint az autók dugattyúinak forgattyúműve a forgattyústengellyel és a hajtókarral együtt, és a himbamű eközben hol az egyik, hol a másik, hol a harmadik fogaskerékhez tolja át, amelyeknek mindnek más-más az áttétele, és így utánozták vele le a hold számunkra teljesen "szabálytalannak" tűnő mozgását. -- Az ember csak ámul, hogy mit tudtak az ókoriak! :-O
Az Antiküthérai szerkezet maradványai, rekonstrukciói, és két rekonstruált műszaki tervrajza
Amellett hogy csodálatra méltó szerkezet, meg kell említeni, hogy óramű is volt, meg nem is!
Nem volt igazi óramű, mert nem volt benne rugódob és billegőkerék, amitől szabályosan járhatott volna.
És óramű is volt, mert bármely év bármely hónapnapjának bármelyik napjának bármelyik órájához oda lehetett tekerni a kéz tekerőkkel, és akkor megmutatta az adott időben fennálló bolygó- és csillagállásokat, hogy azok éppen pályájuknak melyik részén járnak a Nap körül, a Földről látva, az "égbolt" látómezőjében... .. .
Arra készült, hogy bármilyen időpontban jó előre meg tudják vele határozni a Hold, és a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz bolygók pontos időbeni aktuális állásait, és hogy ezeket a kinyert információkat tengerészeti navigációs célra használják fel.
Nem tudom hogy mint órásmester mennyire látod át az áttételrajz alapján hogy pontosan hogyan is működött. Egyet tudok: nekem ehhez még rengeteget kellene tanulnom... .. .
Én inkább karórákról beszéltem - a zsebóra-gyártás a SZU esetében mindvégig eléggé marginális volt, lévén az egész óraiparuk már a zsebóra-korszak kifutása után épült ki. A te óráid tokja feltehetően akkor alpakka, viszont bármit is mondott az az "ötvös-ékszerész-órás", biztosan nem ezüst, már csak azért sem, mert az orosz/szovjet óraipar garantáltan nem gyártott nemesfém tokokat hivatalos fémjelzés nélkül (konkrétan ott és akkor ez bűncselekménynek is minősült volna...). És zsebórákat sem ezüst, sem arany tokkal nem csináltak - szériában semmiképpen.
Szolgálati óraként zsebórát a SZU-ban már senkinek sem adtak, csak karórát. Ahogy írtam - ez már a karórakorszak volt.
A pontosságra inkább nem mondok semmit. Az általad emlegetett HAVI 6-8mp-es pontosságot egy újszerű állapotú hajókronométer tudja talán-esetleg teljesíteni, de inkább az sem (havi 10-15mp szórás ragyogónak minősül azoknál is). A svájci kronométer-minősítés (COSC) feltételen NAPI 10mp-en (pontosabban -4/+6mp-en) belüli szórás teljesítése, és ahogy írtam, kronométer minősítésre képes órát a keleti blokkban csak a GUB készített. Valamint ipari-hajózási órák, hajókronométerek voltak még, amik szintén tudták ezt, de az nem a kar- ill. zsebóra méret és kategória, bár a GUB és Poljot fedélzeti órák végül is tekinthetők combos nagy zsebóráknak is.
A Molniák esetében még a napi 6-8mp is messze meghaladja a gyári specifikációt (ami napi +/- 1 perc...), de nagyon jól sikerült, jól beállított és szervizelt daraboknál talán egyszer-egyszer nem elképzelhetetlen.
Kínai órák esetében meg nagyon nem mindegy, mikor készült és milyen óráról van szó, mert óriási fejlődési pályát futottak be - miközben az orosz óraipar meg teljesen leépült - és a 40-50 évvel ezelőtti sokszor tényleg meglehetősen hitvány és koppintás darabok után ma már azért kifejezetten jó minőségű és innovatív, összetett, komoly órákat is gyártanak.
Na most ami a Molnija zsebóráim tokozását és annak anyagát illeti nekem ezek az órák zsanér nélküliek. Nincs rajtuk zsanér, nem úgy nyílnak, hogy megnyomod a gombot befelé -- (mint pl. a kínai spiáter tokos ki tudja melyik márkát utánzó cizellált tokos utánzat-zsebórákon is megfigyelhető ez) -- , tehát nincs rajtuk zsanér! Beszabályozáshoz és tisztításhoz lehet csak kinyitni a speciális domborélű óratok-nyitó "késsel", és ennyi. Zsanér nélküliek! -- (Nem tudom, akkor gyártottak belőlük zsanéros fedeles, gombnyomásra nyitható védőfedelű változatokat is, ahol a védőfedél a számlapot védő celluloid "óraüveget" védi??)
Ha az enyémeket akarod látni, akkor azok mind olyan tokozásúak, amit itt a (20065)-ös hsz.-ban látható képeken látsz. A képen látható az egyik a három működőképes közül. (Itt azért látod nyugalomban a billegőjét, mert a fotózáshoz direkt teljesen leeresztettem a rugódobban lévő rugót, hogy nem mozogjon és a fotózás számára is láthatóak legyenek a nyugvó hajszálrugó is, és a billegőkorona kiegyensúlyozó csavarjai is.) -- (1.felhúzó mozdulat; 2.kétkörmű kilincskerék hátrahúzása egy finom nyeles tűvel; 3.óvatos leeresztés a felhúzókorona lassú óvatos visszaengedésével a teljes leeresztésig) -- Mikor teljesen leállt az óramű, akkor fotóztam le a werk belső szerkezetét. Utána természetesen újra felhúztam, és utánaigazítottam a mutatóját.
Tokjuk zsanér nélküli, csak szerelés/javítás céljára felnyitható, tehát zsanéros óraüvegvédő fedelük nincsen nekik!!!
A tokjuk anyagáról elfogadom hogy lehet alpakka is, de az biztos hogy nem sárgaréz, az pedig méginkább, hogy nem spiáter. A tok anyagának színe alapján vagy ezüst vagy alpakka, de akkor inkább alpakka lesz. A werket védő késsel nyitható hátlapi zárófedele, az biztos, mert amikor kitisztíttattam, akkor az órás akinek ugyanabban a kis műhelyben ötvös a felesége, ketten megnézték a hátlapot, és mondták hogy az bizony színezüst! A lemért súlya és a belső oldalán általam kíváncsiságból megengedett karcpróba alapján is az!
Ami a járáspontosságát illeti: nappal a nadrágzsebemben rejtőzködnek, a zsebszélhez lánccal odacsíptetve, hogyha netán kilyukadna a zseb, akkor a lyukon kibújva ne tudjanak a földre leesni. (Egyszer ui. volt már lyuk a zsebemen, így az óvatosság indokolt. Így tehát rövid "pórázra" vannak kötve!! :-D :-D ) A lényeg, hogy nappal zsebben hordva az emberi test 36 C-fokos hőjét veszik fel, éjjel amikor alszom akkor pedig ki vannak téve az éjjeliszekrény fiókjába, tehát szobahőmérsékleten vannak, 22 C-fokon. Mivel a városban sokat járok gyalog, napi 3-4 km-t is ide oda, így a zsebben hordott órák is velem együtt kénytelenek mozogni. A leírt +-6-8 sec/hó járáspontosságukat tehát az ő esetükben ilyen körülmények között tartják meg. A werkjeik belülről 5-6 évente tisztítottak és újraolajozottak. Az egyiket az előző gazdája nagyon sokáig használhatta, mert a felhúzótengelyt és a rajta lévő racsnikerekeket recsegésig menő kopás miatt a beszerzésük hetében kicseréltettem (ennek már lehet vagy 25 éve). Ez alapján tehát 30-40 évet is futhatott. A beszerzése után kapott még a billegőtengelyéhez csatlakozó alsó és felső csapágyköveket érintő csapágykőcserét, meg egy új billegőt, mert az eredeti billegőtengelycsap és a kövek már erősen kopottak voltak. Mást nem kellett benne cserélni. Ez a csere is 25 éve volt. -- Ő azóta jár ilyen remek járáspontossággal. A másik kettőben nem kellett semmit sem cserélni, mert másnál előttem valószínűleg ennél sokkal kevesebbet futottak.
Van egy kínai utánzat zsebórám is. Na annak magam cseréltem ki a rugódobját típusazonosra, de korábbi évjáratúra -- (azt egy törött billegőjű ugyanolyan werkből tettem át emebbe) -- , mert annak meg a felhúzórugója volt megszakadva -- kínai rugódob lévén, csak egy nagyon-nagyon keveset bírt, de a cseredarab rugódob szerencsémre jó strapabíró darab, mert jó erősre sikerült (véletlen szerencse, hogy egy erősebbet találtam bele). Ez a kínai zsebóra viszont zsanéros fedelű: spiáter tokozása miatt egyszer eltört a zsanértengelytartó tokfurat egyik fele; de mivel a letörött darabkáját megtaláltam, visszaillesztettem, befúrtam mellé 1,0-es fúróval 2 db lyukat, 0,5 mm-es a törött darabkát a dróttal "körülbilincselve" szorosan odarögzítettem, majd végül meg nem folyó ragasztógéllel a drótozás felől átitattam, száradás után a tengelytartó furatot az 1,0-es fúróval kitisztítottam, és legvégül a zsanértengelyt a kis furatba betolva a helyére illesztettem. Erre azért volt nála lehetőség, mert a 45 mm-es tokátmérőjén belül lévő werkje csak 25 mm átmérőjű, így a zsanérjavítást rögzítő drótnak bőven volt annyi helye, hogy messze van a werktől, és így a működését nem zavarja. Az óratok és a werk közötti átmérőkülönbséget ennél a kínai zsebóránál egy hézagoló műanyagöntvény hézagolja ki.
Amit arról mondtál, hogy a Molnija zsebórák kiknek készültek, azt akkor rosszul tippeltem meg? Tehát nem vasutastiszteknek, katonatiszteknek, és hajóstiszteknek gyártották, hanem mint az úri öltönyökhöz illő zsebórákat, a politikusi felső elit és a közönség előtt sokat szereplő híres művészek (karmesterek, filmszínészek, stb.-stb. ...) számára gyártották inkább??
