"Kicsit probléma hogy csak az entalpia-entrópia görbéket bújod, már korábban is mondtam."
Én ezeket azért bújtam, mert adja az eredmény magát, szerintem. A számítás sokkal bonyolultabb. Majd jobban ráfekszem ezekre. Más kitevők, változó párolgási hő stb. A diagramok biztos dolgok. Ott azon az adott ponton biztosan tudjuk, milyen a közeg állapota. Nyomása hőmérséklete, fajtérfogata, folyadék-gőz arány.
"Ezeken nincs kimutatva az elpárolgási hő mértéke, viszont be van jelölve mint hőmennyiség,"
Az entalpiaváltozás két részből áll, belső energia változásból és/vagy munkából.
"és azt hiszed ebből mindből mechanikai munka szedhető ki."
Csak akkor, ha tényleg jóval 30% fölött, legalább 90% ki tud kondenzálódni.
"Kiszedhető ha a környezeti 0 K fok ."
Minek minősül a vákuum, amit elvileg nem ér el egy molekula se, mert közben lekondenzál? Persze szerintem se kondenzál le az összes. De hogy mennyit lehet egy csőben tágulás közben és közben folyadékleválasztás mellett turbinasoron lekondenzáltatni, az érdekes kérdés.
"Ez nem így van szerintem. Ha egy expanzió indul a jobb oldali határgörbéről lefelé a h-s grafikonon, akkor munkát végez. Közben kondenzál. Abban igazad van, hogyha túlhevítik a gőzt, akkor több energiát ad le. De a most tárgyalt dolgunknál nincs túlhevítés. Nem megy a jobb oldali határgörbén túl."
Kicsit probléma hogy csak az entalpia-entrópia görbéket bújod, már korábban is mondtam.
Ezeken nincs kimutatva az elpárolgási hő mértéke, viszont be van jelölve mint hőmennyiség,és azt hiszed ebből mindből mechanikai munka szedhető ki. Kiszedhető ha a környezeti 0 K fok .
"Hasonlóképp gondoltam ,mert így vízzel elméletileg hasonló mint etilén a környezetin,avval hogy elfogadod víznél hogy a környezeti hőmérséklet 350 fok."
Igen.
"Gőzkörfolyamatoknál a baj hogy az elpárologtatási hőből nem lehet visszakapni mechanikus energiát, ezért kell a gőzbe belepumpálni minél több hőenergiát ,mert csak ez tud visszaadni valamennyi mechanikust."
Ez nem így van szerintem. Ha egy expanzió indul a jobb oldali határgörbéről lefelé a h-s grafikonon, akkor munkát végez. Közben kondenzál. Abban igazad van, hogyha túlhevítik a gőzt, akkor több energiát ad le. De a most tárgyalt dolgunknál nincs túlhevítés. Nem megy a jobb oldali határgörbén túl.
"2-nál a fajtérfogat m3/kg , és a 3-nál is."
Igen fordítva. Elírtam.
"A 20 -as expanzió úgy képzelem hogy az 1 liter 150 bár nyomású gőz 20 liter térfogatra növekszik dugattyú által. Szerintem ekkor a hőmérséklet leesik 20-50 fokra , de pontosan nem tudom számolni"
Látszik a grafikonon, hogy mennyi. Nem kell számolni. Onnan olvastam ki azokat a számokat.
"Itt technikai dolgokkal nem célszerű foglalkozni el kell fogadni hogy hőcserélés, szigetelés ,ilyesmi mind ideális."
Hát egyelőre igen.
"Ez után mennyi folyadék lesz nem tudom, de 30 %-tól nem több, 70 % gőz marad és ennek a gőznek már nincs annyi energiája hogy akár 1000 drb turbinában expandálva is számottevően nedvesedjen, ez többnyire gőz fog maradni ."
Csak úgy tud áramlani a maradék a csőben, aminek a másik végén nincs vagy alig van nyomás, ha tágul. Ez hajtja az áramlást. Közben ott vannak a turbinák, amik viszik ki az entalpiát a közegből. És közben hűlnie kell, ha tágul. Ha hűl, akkor összeáll, azaz lekondenzál. Ha a molekulák találkoznak a kis hőtől és kis mozgási energiától beleragadnak a már meglévő folyadékcseppekbe. Lekondenzál. Szerintem.
Most azon gondolkodom, miféle diagramra lehet felrajzolni olyasmit, ahol áramlás közben csökken a közeg mennyisége. Az biztos, hogy befolyó és a visszacsorgó közeg mennyisége egyenlő hosszabb távon. De ahogy a csőben haladnak úgy csökken az előre és visszafolyó mennyiség. Na ezt miképpen lehet ábrázolni, azt egyelőre nem tudom.
'Ha a 30% vizet újból elpárologtatod ,expandáltatod ismét csak töredék vizet eredményez és néhány löket után csak gőz marad ,amelyet olyan módon kell ismét folyadékká kényszeríteni mint első esetben ."
Igen, tehát az nem megoldás, hogy csak a 30% folyadékot kapunk vissza.
"Valamikor nagyon régen próbálgattam különböző turbinákat úgy hogy 2 liter vizet melegítettem villanytűzhelyen egy erős falú edényben. A fúvóka cserélhető volt különböző nyílásokkal.Volt 0.5 mm 0.8 , 1 mm lukkal. A nyomás leesett 0.5 bárra és elkezdtem kivenni a fúvókát,gondolva nincs már ereje a gőznek.Csak mikor kivettem a fúvókát az edény összes tartalma felszaladt a plafonra és 2m2 felületen lejött a meszelés. Ekkor a gőzből egyből víz lett."
Kitágult és egyből gőz lett. De ez bonyolultabb, mert ott a levegő is.
Hasonlóképp gondoltam ,mert így vízzel elméletileg hasonló mint etilén a környezetin,avval hogy elfogadod víznél hogy a környezeti hőmérséklet 350 fok.
Gőzkörfolyamatoknál a baj hogy az elpárologtatási hőből nem lehet visszakapni mechanikus energiát, ezért kell a gőzbe belepumpálni minél több hőenergiát ,mert csak ez tud visszaadni valamennyi mechanikust.
2-nál a fajtérfogat m3/kg , és a 3-nál is.
A 20 -as expanzió úgy képzelem hogy az 1 liter 150 bár nyomású gőz 20 liter térfogatra növekszik dugattyú által. Szerintem ekkor a hőmérséklet leesik 20-50 fokra , de pontosan nem tudom számolni mert nem rendelkezek a változó fajhő adataival,és a gőznedvesedés mértékével sem, a nyomás pedig lehet hogy 2 bár alá esik.
Itt technikai dolgokkal nem célszerű foglalkozni el kell fogadni hogy hőcserélés, szigetelés ,ilyesmi mind ideális.
Ez után mennyi folyadék lesz nem tudom, de 30 %-tól nem több, 70 % gőz marad és ennek a gőznek már nincs annyi energiája hogy akár 1000 drb turbinában expandálva is számottevően nedvesedjen, ez többnyire gőz fog maradni .
Ha a 30% vizet újból elpárologtatod ,expandáltatod ismét csak töredék vizet eredményez és néhány löket után csak gőz marad ,amelyet olyan módon kell ismét folyadékká kényszeríteni mint első esetben .
Valamikor nagyon régen próbálgattam különböző turbinákat úgy hogy 2 liter vizet melegítettem villanytűzhelyen egy erős falú edényben. A fúvóka cserélhető volt különböző nyílásokkal.Volt 0.5 mm 0.8 , 1 mm lukkal. A nyomás leesett 0.5 bárra és elkezdtem kivenni a fúvókát,gondolva nincs már ereje a gőznek.Csak mikor kivettem a fúvókát az edény összes tartalma felszaladt a plafonra és 2m2 felületen lejött a meszelés. Ekkor a gőzből egyből víz lett.
A dugattyúsnál lehet, de ott sok a maradék gáz. Tehát vízre.
Ennek alapján:
1.
Ekkor már fel van nyomva a kazánba, de még nem párolgott el, de forró.
1- alapállapot folyadék, T1-kazán hőfok, végállapot száraz gőz p1=150 bár, T=350 C fok
2.
Ekkor átmegy az állapot a jobb oldali határgörbéhez. Elpárolog.
2-alapállapot száraz gőz, T2=350 fok kazán hőfoki, végállapot kicsi %-ban neves gőz P3 150 bar. Fajtérfogat 0.01 kg/köbméter.
3.
Ekkor van az expanzió.
T3-leesik 180 fokra. P3 leesik 8 barra. Faj térfogat, megnő 0.2 kg/köbméterre. 20-szoros az expanzió előttihez képest.
4.
Ezután elválasztjuk a folyadékot a gőztől. Ekkor a nyomása és hőmérséklete ugyanaz, mint az előbb. De a szétválasztástól a 30% a bal oldali határgörbéhez kerül, a 70% a jobb oldalihoz. Hőelvonás természetesen nincs. Ppm2-nél nem is lehet.
5.
Ekkor a folyadékot felnyomjuk a bal oldali határgörbe mentén, közelébe a kezdeti állapotba. Felmelegszik 350 fokra és a nyomása is egy pillanat alatt 150 bar lesz. Tehát ekkor még nem párolgott el.
Eztán jutottunk az 1. állapotba. Tehát ismétlődik elölről.
A másik fele a gőz a 70 %. Na azt is vissza kell nyomni a jobb oldali határgörbétől. Na ezt azért nem írom tovább, mert tudom, hogy ez sok energiát igényel.
Ezért kéne egy csőturbina sor, ahol mindig elválasztanánk a keletkező folyadékot és alig maradna gáz amit vissza kéne juttatni a kezdeti folyadék állapotba. Legjobb külső hűtéssel, mert ahhoz kevés energia kell, mert alig van anyagtömeg.
"Az etilén igen alacsony forráspontú, nem tudom a párolgáshőjét , sem az adiabatikus kitevőt."
Egy két adat van róla. Mennyi a kritikus hőfoka, nyomása. Etilén (C2H4)282, Kelvin, ezen nyomása 50 bar. Tehát, ha nézzük a vízet, aminél látjuk, hogy a kritikus pont alól indulna az expanzió. Ennél is attól lejjebb. Akkor is van mondjuk 40 bar nyomása. Onnan kezdene a csőbe menni és expandálni a turbinákon keresztül a vákuum felé. Tehát erről nincs diagram, mint a vízről. Ennek azért már lenne hajtóereje ezen a nyomáson, nem úgy mint a freonnak. Annak ezen a környezeti hőmérsékleten nincs elég nyomása, ennek van.
"Azért az a visszacsorgás kicsit korai mert tudnod kell hogy bezáródjon a kör vissza kell jutni ahhoz az igen alacsony forrásponti hőmérséklethez."
Ha átmegy a turbinasoron, kiexpandál egy része, majd egy része visszacsorog, ami nem az megy tovább, majd abból is visszacsorog, végül igen kevés lenne. Ehhez én egyelőre képtelen vagyok diagramot rajzolni, mert az nem egy vonal, hanem egy széles sáv. Sokféle állapot a cső hosszában előfordul. Ráadásul még fogy is az össz mennyiség, ahogy előrehalad.
"Engem elsősorban az érdekel hogy hány joule-t adsz elpárolgásra,hányat nyomásnövelésre, mekkora nyomást kapsz ( T környezetin), alkalmazol-e még túlmelegítést vagy kompressziót?"
Ehhez én nem láttam ilyen adatokat. Semmi. Ezért gondolkodtam vízben, mert ahhoz van táblázat és diagram. De vízzel is ez a visszacsorgóst nem tudom egyelőre, hogyan kéne ábrázolni. Olyan lenne vízzel, mint egy kukta, aminek a végén van egy cső turbinákkal, ami megy a vákuum felé.
Az etilén igen alacsony forráspontú, nem tudom a párolgáshőjét , sem az adiabatikus kitevőt.
Azért az a visszacsorgás kicsit korai mert tudnod kell hogy bezáródjon a kör vissza kell jutni ahhoz az igen alacsony forrásponti hőmérséklethez.A környezetből itt kapsz némi energiát az elpárolgott gőz nyomásnöveléshez ami ad expanzióra lehetőséget,de mint mondom vissza kell jutni a mély - fokokig.
Engem elsősorban az érdekel hogy hány joule-t adsz elpárolgásra,hányat nyomásnövelésre, mekkora nyomást kapsz ( T környezetin), alkalmazol-e még túlmelegítést vagy kompressziót?
Majd meg kell határozni az adiabatikus expanzió fokot (1:20 , 1:50, ilyesmi ), végnyomást, véghőmérsékletet, így jutsz némileg közelebb a rálátáshoz. Az entalpia görbéket akik kimérték,számolták, valószínű hogy a hőtan eddig lefektetett szabályaival dolgoztak, nem tudom így hogy akarod bizonyítani feltevésed ?
Írok hamarosan, de sok a dolgom. Amit tudok írni az a dugattyús, de ott meg túl sok a maradék gáz. A turbinást azt nem tudom, mert közben visszacsorog. Nem ugyanaz mint a szokásos turbinánál, mert ott ami közeg bemegy az a másik végén kimegy. Ennél meg közben visszacsorogna.
Olyan mint egy rektifikáló oszlop, csak annak tetején hűtés van, ennél meg turbinák.
Nem írtál körfolyamatot.Nem baj ha nem működik de legalább lássam miből indulsz és mire jutsz.
Olyan gázt választasz ami alkalmas. Azt sem tudom hogy akarsz-e használni a környezetitől magasabb hőfokokat, mert tapogatsz ott is de az már a hőerőgépek világa.
A freon-12 és víz példával csak arra akartam rámutatni hogy elpárolgáskor az energia többsége a párolgási hőre megy el ,az a nyomás amit a gőz kap kevés arra hogy körfolyamat induljon.Hogy körfolyamat tudjon indulni vagy túl kell melegíteni vagy kompressziót kell alkalmazni.
A wiki linked jó, még száraz gőznél és gázoknál sem állandó a fajhőkitevő.Változik a hőmérséklettől, nyomástól de ezt számoláskor nem hangsúlyozzák.Sokkal döntőbb dolgot sem hangsúlyoznak pl. belsőégésű gépek egyenleteinél, mert sűrítő ütemben 2 atomos gázt sűrítesz ,expanziókor pedig már több atomos gázok expandálnak ami jókorát ront a hatásfokon.
Nedves gőzök expanziójára meg nem láttam képletet,de kellene hogy legyen.A pp2-gépeden pedig ez a körfolyamat döntő része.
A freonok nem jók. Túl magas a kritikus hőfokuk még mindig.
Ezen a lapon az etitén, az jó lenne.
282 kelvin a kritikus hőfoka. Tehát 10 Celsius. Itt 50 bar a nyomás. Ettől kicsit hidegebbről indulna. Ha onnan kezdene tágulni akkor lekondenzálna sok. Mert a víznél is akkor kondenzál le a legtöbb, ha a kritikus hőfoktól kicsit jobbra a jobb oldali határgörbétől indul a tágulás.
De ez még mindig kevés. Szerintem ez is max 30%. A 70%-ot visszanyomva a kezdeti állapotba, túl sok energia kell. Turbina sorban tudom elképzelni. Egy vákuumra szívott csővel, amiben turbinák lennének. A maradék gáz úgy gondolom kevesebb lenne.
A 20 C fokos freon -12 is kevés ahhoz hogy adiabata expanzióval számottevő cseppekké alakuljon.
A 146 fokos víz sem fog sem dugattyúban de turbinában még úgysem cseppekké alakulni, ezt nem Carnot hanem Carnot halála (sajnos fiatalon halt meg) után Clapeyron és Clausius írta le.
Adiabatával Carnot még nem számolt, mégis neki adják a körfolyamata egy részét, lehet mert katonatiszt volt és apja is kormány közeli.
Azonban az adiabata expanzió gőzökre teljesen részletezve lehet még mindig nincs leírva, Te is alig találsz diagramot, ha pontosan leírsz diagramokat expandáló-cseppelő gőzökre, szerintem többet kapsz mint örökmozgóval.
Most az tök mindegy, hogy milyen anyagban gondolkozik egyelőre az ember. Olyan ami ehhez kéne, annak nincs diagramja, de ez nem lényeg. Ha egy hőtartályos lenne és forró vízzel-gőzzel működne akkor már jó. Azért érdemes a vizet használni, mert arról van infó, számítás, diagram.
"Ha pl 1 bár nyomású vízgőzt sűrítesz 20:1- hez viszonyban akkor dugattyúval
p2 = p1 X 20 1.3-1 =1 x 200.3 =49 bár"
De, ha fordítva csináljuk, azaz 49 bar forró gőzt expandáltatunk, akkor mennyi az "x" víz-gőz arány. Grafikonból tudom kinézni, meg táblázatból. Szóval ez kevés. Tehát kevés a folyadék. Ha mondjuk eltávolítom a kiexpandált gőzből a folyadékot, azaz a vizet, akkor amikor vissza kell nyomni a maradék tiszta gőzt. Na ehhez kell túl sok energia. Ez a probléma. Mert ha visszanyomnánk, akkor adnánk hozzá még folyadékot, meg hőt, beállítanánk keveréssel az állapotot a jobb oldali határgörbéhez és újra kezdődik elölről a ciklus az expanzióval.
Ha viszont turbina sort alkalmaznák csőben, akkor nem maradna csak egy kevés gáz, amivel szintén kell kezdeni valamit. Most ezt gondolom.
Nekem az a gyanúm hogy olyasmit akarsz mint mikor a freon-12 -30 fokon elpárolog 1 bár dugattyú ellennyomás mellett. Akkor a környezetből felvesz 1 kg freon 40 kal hőt és elpárolog teljesen és 1 bár nyomás lesz .Ebből mechanikai munkát expandálással nem fogsz kapni,csak ha túlmelegíted pl 20 C fok környezetire ami olyan mikor a vízgőzt felmelegíted 146 C fokra.
Csakhogy a freont hogy teljesen cseppfolyós legyen ismét - 30 fokig kell expandáltatni.
Hát ezért kell a sűrítő ütem ami után lehet egy adiabatikus expanzió.
Adiabatikus expanzió számításához kell a kompresszió viszony és kell a kappa fajhőviszony.
kappa száraz vízgőzre 1.3
száraz freon -12 gőzre 1.14
Ha pl 1 bár nyomású vízgőzt sűrítesz 20:1- hez viszonyban akkor dugattyúval
p2 = p1 X 20 1.3-1 =1 x 200.3 =49 bár
turbinával :
p2 = p1 X 20 1.3-1/1.3 =1 x 200.23 =39.8 bár
Ez expanzióra is így megy csak fordítva ,és láthatod hogy a turbina rosszabb hatékonyságú az eddig megállapított mérések szerint.
"Hogy az általad működtetett gépnek mi a körfolyamata azt meg én nem értem, ha tudnád vázolni hasonló módon mint ahogy beírtam, esetleg közelebb leszek a megértéshez."
Most ezt próbálom. A gondom, az, hogy azokon a h-s diagramokon nem megy, mert az egyik jó felbontású, de hiányos, a másik meg meg van teljesen, de rossz felbontású. Ez még mindig csak víz, de az nem lényeg.
Most megpróbálom t-s-re felrajzolni. Kis idő kell.
2-alapállapot száraz gőz, T2 környezeti, végállapot kicsi %-ban neves gőz, T3 környezeti + X K fok ,(kevéssel környezeti fölött) p2= 1+ X bár
3-alapállapot kicsit nedves gőz, végállapot nagy %-ban folyadék, kevés gáz marad T3 = környezeti - X K fok (kevéssel környezeti alatt).
Hogy az általad működtetett gépnek mi a körfolyamata azt meg én nem értem, ha tudnád vázolni hasonló módon mint ahogy beírtam, esetleg közelebb leszek a megértéshez.
Abban gondolom megegyezhetünk hogy a kiinduló állapot egy bizonyos mennyiségű folyadék amely a környezeti hő hatására párologni kezd. Hogy az miként lett először folyadék az most nem érdekes.
Olyasmi kell, ami hosszú. Azért, mert akkor a gép a hossz mentén változó hőmérsékletű. Egyre hidegebb ahogy halad benne a gáz. Ha visszamelegíti akkor nem tud kondenzálódni. Ezért gondoltam kívülről szigetelt csőben kis turbinákra. Más is lehet, de hosszan. Nem tudom mi más.
Ha ezeket az izotermákat megnézed, akkor azok expanziókor igen elmennek jobbra, eltávolodnak a határgörbétől. Piros vonalak.
"politropikus kompresszió a cseppfolyós halmazállapot visszanyerése érdekében"
A politropikus egy normál gyorsan mozgó dugattyúnál közel olyan, mint az adiabatikus. Tehát amint az izotermikusan kitágul, onnan politropikusan ugyancsak nagy energia kell a visszanyomásához. Ezzel nem lehet körfolyamatot létrehozni.
"Hiába tanulmányozod az entalpia-entrópia görbéket , gépkörfolyamatot avval nem tudsz felállítani, számolni."
Amit én javasoltam azzal lehet, de a 70% maradó gáz miatt nem éri meg. Túl sok energia kell ennek visszanyomásához.
Megpróbálom tanulmányozni azt, hogy a visszanyomás vége izoterma legyen. Egyáltalán lehet-e.
"Téves az az elgondolásod hogy majd turbinában tágul a végletekig és majd állandóan cseppfolyósodik."
Miért. Van egy másik tulajdonsága is ennek. A folyadék visszacsurog. Mindig csak kevesebb gáz megy előre. A legutolsó gázmolekulákat kéne csak visszahűteni vagy elszívni. Ehhez kevés energia kéne már.
Ha feltesszük azt, hogy expandáltatjuk ki a V=0.01 köbméter/kg vonaltól. Ez a vonal egy piros ezen a diagramon. Ez 0.01 vonal keresztezi a fekete határgörbét. Onnan lefelé elméleti adiabatikus expanzió esetén lefelé egy függőleges. Ez a h függőleges entalpia tengellyel lefelé párhuzamos. Attól egy-másfél sávra. Az lent találkozik egy másik piros V=20 köbméter/ kg vonallal.
Brutál nagy méretű expanzió. Ott az x=0.6 körül van. Tehát 60% gáz és 40% folyadék.
Én eddig még nem számolgattam, csak tanulmányoztam a grafikonokat. Látom, hogy a fajtérfogat vonalak hol vannak. Expanziókor látszik, hogy mondjuk ha kinézek két fajtérfogat párt ami mondjuk tizes szorzat van köztük. Tehát kiexpandál tízszeresre. Akkor látszik a folyadék mennyiség, gáz mennyiség. A munka, a hőfok a nyomás, minden. 30% folyadék.
Ha viszont százszorosra vagy ezerszeresre expandáltatom(nem tudom mivel) akkor sokkal több folyadék keletkezik. Akkor is marad gáz, amit vissza kell nyomni. Na ez a sok. Hosszúak a vonalak. Tehát sok entalpia kell. Az egyetlen megoldás, nem szabad visszasűríteni. El kell tüntetni, el kell varázsolni:-), le kell hűteni. Bármi csak nem visszanyomni. Ezért kéne turbina sor.
"Egy hengerrel-dugattyúval majdnem cseppfolyósodik teljesen."
Ezt nem értem.
"Már a sűrítés folyamán a gáz képes a cseppfolyósodásra,"
Ezt meg végképpen nem értem.
"A döntő dolog ennek az expanzió munkának az értéke mert ez után kapod meg hogy pozitív vagy negatív a mérleged."
Egy hengerrel-dugattyúval majdnem cseppfolyósodik teljesen.Már a sűrítés folyamán a gáz képes a cseppfolyósodásra, azért jobb a politrop sűrítés mert akkor sűrítéskor gőz marad és az expandálás folyamán cseppfolyósodik ki.(expandáláskor dugattyúval olyan - fokokig elmehet hogy nem is hiszed , de turbinával nem)
A döntő dolog ennek az expanzió munkának az értéke mert ez után kapod meg hogy pozitív vagy negatív a mérleged.
"Ezt nem értem."
Hát az már talán nem is annyira hőtan,inkább atomfiz.
"Azért megkérdem nem sietted el a szabadalmazást ? Ha már minden cuccomat kérvényeztem volna ,még a házam se futná ki, és nem hiszem hogy megvettek volna bármit is."
Mindegy. Nem került sokba, de akkor miképpen vitattam volna meg itt és máshol?
"Amit vázoltam dugattyúval az szerintem jobb mint a turbina. A sűrítés lehet politropa is , így könnyebb,de kapsz fölösleg hőt amelyet azért veszteség nélkül fel lehet használni.
Alkalmas gázzal tűrhető nagyságra lehet hozni, de szerintem evvel az eljárással lehet értelmes mennyiségű folyadékot visszakapni ami a lényeg."
Egy lépcsős dugattyú-henger párnál sok a maradék gáz. Annak kezdeti állapotba való visszanyomása sok energia.
"Akkor látnád hogy mi a különbség turbina és dugattyú között ha számolnál rá példát."
Rájöttem a sok grafikon tanulmányozástól, hogy túl sok gáz marad dugattyúnál. Elég volt azon megérteni. A jobb oldali határgörbétől kell húzni felfelé egy vonalat, abból az állapotból ahonnan kiexpandált. Igen hosszú. Tehát sok az energia ami kell. Nem lehet mit tenni sokkal több közeget kell lekondenzáltatni, ehhez több lépcsős dugattyú sor kéne vagy turbina sor. A lényeg, hogy alig maradjon gáz és azt se kelljen kompresszorral visszanyomni. A csőturbina sor után a maradék kevés gázt kevés energiával úgy gondolom vissza lehet hűteni.
"Először gázzal kell mert ott közel állandó a fajhőviszony. Egy expanziót vagy kompressziót ki kellene számolnod izotermában és adiabatában is sok föltüntetett pontban, mindenhol beírva az elmozdulás útját, a kapott nyomást és hőmérsékletet. "
Zsákutca ha vissza kell nyomni.
"A gőzös megoldás szerintem engedelmeskedik a leírott szabályoknak, de ha lehetne molekulasugarat úgy gyorsítani hővel mint ionokat elektromos gyorsítóval akkor lehetne talán keresni való."
Köszi az ajánlatot, most én már jócskán betemetkeztem egy hőerőgépbe , az a szerencsém hogy néhány alkatrészt meg tudok saját magam csinálni.
Azért megkérdem nem sietted el a szabadalmazást ? Ha már minden cuccomat kérvényeztem volna ,még a házam se futná ki, és nem hiszem hogy megvettek volna bármit is.
Amit vázoltam dugattyúval az szerintem jobb mint a turbina. A sűrítés lehet politropa is , így könnyebb,de kapsz fölösleg hőt amelyet azért veszteség nélkül fel lehet használni.
Alkalmas gázzal tűrhető nagyságra lehet hozni, de szerintem evvel az eljárással lehet értelmes mennyiségű folyadékot visszakapni ami a lényeg.
Akkor látnád hogy mi a különbség turbina és dugattyú között ha számolnál rá példát.
Először gázzal kell mert ott közel állandó a fajhőviszony. Egy expanziót vagy kompressziót ki kellene számolnod izotermában és adiabatában is sok föltüntetett pontban, mindenhol beírva az elmozdulás útját, a kapott nyomást és hőmérsékletet. Látható lenne hogy ideálisban milyen és mennyire eltér az interneten látottaknál.
A neten erre van képlet de az nem elég mert nem részletezik. Ha van módod régi fizikakönyvben mint pl: Dr. Szalay Béla, Fizika, 1966, hamarabb találsz használható példát .
A gőzös megoldás szerintem engedelmeskedik a leírott szabályoknak, de ha lehetne molekulasugarat úgy gyorsítani hővel mint ionokat elektromos gyorsítóval akkor lehetne talán keresni való.
Látszik a diagramokból, hogy 10-20-as fajtérfogat növekedéskor lesz 30% folyadék. Ha most ezt a folyadékot egy tartályban leülepítjük, akkor szétválasztható a folyadék és gőz. A 30% leszívott folyadékot igen kis entalpiával vissza tudjuk nyomni a kazánba, elpárologtatóba. De a gőzt vissza kell nyomni. Ennek tömege 70%. Tehát a közeg két úton jut vissza. Az elválasztás során a folyadék a bal oldali határgörbéhez jut. (hűtés nélkül) A gőz a jobb oldali határgörbéhez. Azonos nyomáson és hőmérsékleten. Tehát egy nyomás és hőmérséklet vonalon vannak, csak a bal és jobb oldalon. Ezt a gőzt kell visszanyomni. Ennek entalpia igénye sok. Ez a probléma. Dugattyúnál értelmes lökettérfogat és expanziós ráta mellett ez túl sok entalpia igényű. Túl sok marad gőzként.
Ezért gondoltam a turbina sorra, mert ott sokkal jobban kiexpandálhat és a keletkező folyadék visszacsoroghat. Ami gőz végül túljut a vákuum felé az utolsó turbinán is, azt mindenképpen vissza kell hűteni. Ehhez kell energia, de kevés, mivel a közeg mennyisége is igen kevés.
A dolog lényege, hogy a gőz állapotot meg kell szüntetni és lehetőleg mennél kevesebb energiával.
Dugattyúnál túl sok a maradó gőz. Annak visszanyomásához viszont sok entalpia kell. Nagyon hasznos volt az atomerőművi turbinákkal kapcsolatos linked. Azt fogom még olvasgatni.
Ha esetleg úgy gondolod építhetnénk valamit. Ez az egész turbinás dugattyús változat be van adva a szabadalmi hivatalba. Minden változata. Ha kell beveszlek a buliba x százalékkal, már ha van buli :-).
