Az sem mindegy, hogy a gyermekeid veled élnek-e vagy az édesanyjukkal.
Van egy jóbarátom, elvált 2 gyerekes, nem nála vannak a gyermekei, de közel laknak egymáshoz, sokat találkoznak, viszi őket suli utáni programokra és nem kizárólag 2 hetente hétvégén vannak nála.
Nos, ő lehet, hogy szerencsés, de a válása óta a 3. barátnőjét "fogyasztja", az első vele nagyjából egykorú, szintén gyermekes anyuka volt (ott inkább neki volt problémája azzal, hogy a másik gyerekével kéne nap-mint-nap együttélnie), a 2. nála jóval (17 év) fiatalabb gyermektelen, de nagyon jól kijött a srácokkal, 5 évig voltak együtt, a mostani 10 évvel fiatalabb, a gyerekek simán elfogadták.
Szóval, ha az összes fél hozzáállása nyitott, akkor bármilyen kapcsolatod lehet, persze tisztázni kell, hogy akarsz-e még gyereket (a barátom szeretne egy kislányt a fiai mellé), és ettől függően vágni bele az új kapcsolatba. Igaz, hogy amikor jön a lila köd, az ember nem mérlegel :)
Esélyed mindenképpen van, ez nem a gyerekek számától függ. :))
szerencsére NULLA az érintettségem, de ettől függetlenül ez egy érdekes topik lehet. (mivel mindig rossz volt a megérzésem topikügyben, biztos, hogy befullad 5 óra alatt)
talán nem is kifejezetten HUSZos téma, lehet, hogy pl. a törzsasztalon nagyobb lenne az érdeklődés...
Számomra az nem lenne zavaró, h van 2 gyerek. Csak az, ha nekem esélyem sem lenne szülni neked.
De ismerek egy nagyon fiatal lányt, aki összeállt egy nagyon hasonló szituban egy kevésbé fiatal férfivel, és jól, boldogan megvannak. Bár gondolom, a nagyon fiatal lánynak eszébe sem jutott még a gyerekvállalás. A hétvégi gyerekkel jól megvan, külsô szemlélô számára olyan, mintha a nôvére lenne. :)
Rendkívüli módon érdekel (már csak az érintettség révén is), hogy a nők miként viszonyulnak az elvált, gyerekes férfiakhoz. A dolog főleg abból az aspektusból érdekel, hogy tud-e egy még gyermektelen nő potenciális hosszútávú partnerként tekinteni rám, vagy erről le is mondhatok? Épp az újrakezdés időszakát élem, voltaképp a fórumtársnők meglátásai érdekelnének, hogy 31 évesen, két gyerekkel a tarsolyban csak szintén elvált és már gyerekes anyukákra célszerű fókuszálni, vagy van olyan lány is, aki túl tudja magát tenni ezen a helyzeten. Nyilván egy korombeli lánynak (vagy nem sokkal fiatalabnak) már érlelődik a fejében a saját gyerek gondolata, de első nekifutásra nem lehet biztos abban, hogy ezt tőlem megkaphatja. Szóval mit gondolnak erről a nők? Kérlelhetetlenül objektívek és így nagy ívben el fognak kerülni, netán altatják a dolgot, gondolván, hogy egy gyerekvállalás úgysem aktuális a kapcsolat elején, így belevágnak? Nem ragozom tovább, gondolom, érthető a kérdés.
