Évek óta figyelem a Karácsonyt megelőző időszak egyre jobban elüzletiesedő, elembertelenedő kiterjedését.
Az idén már november közepén elkezdték a karácsonyi díszeket felszerelni a város legforgalmasabb utcáin. (külön vicc, hogy mindenközben közel húsz fok volt éppen) Megjelentek a kirakatokban a karácsonyra utaló dekorációk. A televízió elkezdte vetíteni a karácsonyi reklámokat – különös tekintettel a serdületlen gyermekseregre, akik folyamatosan értesülhetnek, milyen bugyutábbnál bugyutább műanyagizéket találtak ki nekik az idén (lovasBarbie, sminkesBarbie és társaik).
Tele vannak a lapok a „Vegyél fel kölcsönt a karácsonyi ajándékra!” szlogen szinonimáival.
Mindenki adventi koszorút vesz vagy gyárt, otthon karácsonyi dekorációba öltözik a lakás. Lassan már furán néznek arra, aki ilyenkor nem cseréli le az összes textíliát, apró dísztárgyat, nem rak az ajtóra trendi ajtódíszt, vagy ne adj’ isten még nem tudja, ebben az évben milyen színben fog pompázni a karácsonyfája!
Kérdéseim:
- szükségünk van-e nekünk erre? Ha igen, ki az, akinek tetszik és aki egyre nagyobb vehemenciával veti magát bele már október végén az össznépi karácsonyüzletbe? Miért?
- lehet-e ellene védekezni (tenni), vagy csak azzal, hogy nem veszem igénybe?
- hányan maradunk (maradunk-e egyáltalán?) azzal a nézettel, hogy gyűlölöm ezt a dolgot, nem vagyok hajlandó részt venni benne, a Karácsonyt pedig nem agyonhajszolt rabszolgaként szeretném ünnepelni (vagy logisztikai menedzsereket megszégyenítő alapossággal egy évente újraírandó üzleti terv pontos végrehajtójaként)?
- Miért nyomul be a politika ide is? (éjféli mise: „Mondd el, hol voltál, megmondom, ki vagy?”)
Ki hogyan ünnepli a szeretet ünnepét? Van-e másoknak is átadható gondolatod, tipped, ajánlatod, jótanácsod – vagy minden jó így, ahogy van?
Remélem, nem baj, hogy ilyen fiatalon hozzászólok. Nálunk a Karácsony nem a képmutató ajánkékozásról szól. A szüleim az év 365 napján ugyanúgy szeretnek és nem csinálják ezt a képmutató "ki-vásárol-többet" játékot. Ez meg is látszik Szenteste, mert ők nem idegesek, nem izgulnak, hogy mindenki ugyan azt az akciós dolgot kapja. Nem tetszik elhinni, de nálunk mindenki saját maga készíti az ajándékát, szeretetből. Meglepetés, vidámság. Én is így fogok majd tenni, ha megnövök.
Nem értem, hogy mi a gondod! Most fedezted fel, hogy jé, vagy egy karácsony nevű ünnep, amit az emberek ünnepelnek, ahogy kell, féktelen fogyasztással, vagy mi?
Én meg pont úgy érzékelem, hogy ez a dolog pár éve nőtte ki magát ilyenné. Az lehet, hogy azzal kezdődött, hogy égőket raktak a ház előtti fenyőre, de már rég nem erről szól a dolog.
A giccs, mint olyan, hidegen hagy. Legfeljebb nevetek (meg mostanság kicsit bosszankodom), ha a sokadik házon mászik felfelé egy életnagyságú Mikulás. Főleg lakótelepi házon nevetséges, és tavaly ilyet is láttam. Szóval nem hiszem, hogy mindenkinek igénye, pláne nem ösztönösen.
Kösz, de nem ez a "gondom". Ezen már túl vagyok. Az ajándékozás nálunk ilyenkor szinte csak jelképes, máson van a hangsúly. (Az evés - ivás is szolíd, legalábbis ahhoz képest, amit régebben mi is "alakítottunk" ilyenkor, vagy amit mostanság is hallok, látok, tapasztalok.)
Amint írtam, a jelenség érdekel, meg az, hogy kinek mi a véleménye róla.
így van.több évtizedes tapasztalatom,a karácsony mindig olyan volt,ahogy írtad.nem tudom,miért kell sírni,ha az emberek azzal teszik ünnepibbé,hogy igenis gicsset vesznek,díszítenek,szóval,másképp csinálnak mindent,mint hétköznap.így van ez rendjén.
Amióta az eszemet tudom ment a küzdelem, hogy ki díszíti fel szebben a kerti fenyőfáját színes égőkkel felénk. Pedig akkor még csak álmodtunk a fogyasztói társadalomról!
Ez teljesen rendben van. A versengés az emberi természet része, nem tudom miért kellene elvenni tőlük az örömet! Különben is, a színes giccs iránti ígény ösztönös.
Tipp - jó tanács: soxor egy ötletes ajándék sokkal jobb, mint az uccsó pillantban vett "valami sz.r, de legalább drága volt és ez látszik is rajt". Ha időben elkezded az ajándéknak legalább a megtervezését, ha nem is a megvétlét, akkor nem rohanás és show lesz belőle. 1ébként nézz körül a Kreativ és technikai hobbik Kreativ karácsony c. topicjában.
Ami a legszembetűnőbb számomra, hogy évről évre előbb kezdődik a "harc" az utcánkban a "Ki rakja ki előbb a karácsonyi dekorációt? Ki talál ki olyat, ami még senkinek nincs? Kinek van kirakva több?" verseny. Közben pedig ismerik egymást az emberek (mert ez egy kisebb falu), tehát jól tudom én is, hogy ki rakja tele az egész házelejét erőn felül hülyeségekkel, a karácsonyi vacsorához meg kölcsön kér.
Mire ez a képmutatás? Miért van rá szükség? Mitől különb az, aki minden iszonyatos giccset kirak ("Kedvencem" a kötélen mászó Mikulás!), ezáltal úgy néz ki az utca, mint Las Vegas éjjel?!
Mindegy mi az, csak nagyobb, drágább, színesebb legyen, mint a szomszédé?
Namost ha van 20 emberem, akkor nem kérdezhetem őket végig hogy ki mikor akar ünnepelni, hanem okt23-án vagy karácsonykor kötelező nekik nem dolgozni, hiába szeretné valaki áttenni november 7-re.
Pirosan. Piros betűvel a naptárban. Jó persze, de attól még ünnepelhetsz november hetedikén. Kiveszel szabadnapot, hogy te ilyen kommunista vagy és ilyenkor felvonultok az elvtársakkal, mert nektek ez fontos. Ezt bármikor megteheted!
Dehát a karácsony mindig ez volt. Évszázadokkal ezelőtt is kiraktak dolgokat az ablakba, jártak a betlehemesek és ment a sütésfőzés és nagy zabálás. A karácsony mindig show volt és a fogyasztás ünnepe. Ez az ünnep. Zabálunk, lerészegedünk, ebből adódóan nagyon szeretünk mindenkit és eltapsoljuk amit addig kuporgattunk, mert valahogy fel kell élni a fölöslegessé váló erőforrásokat és ki kell ereszteni a gőzt.
Többé-kevésbé leírtam a topicnyitóban, hogy mit nem tartok lényegesnek.
A lényeg a bensőséges, otthoni együttlét lenne szerintem, és nem a csiricsáré, utcára kihordott, ablakba kirakott, bejárati ajtóhoz drótozott giccsparádé. Például.
Én arra gondoltam hogy vannak fizetett ünnepek, ami törvényileg van feketén fehéren. Mondjuk hiába akarok november hetedikén ünnepelni, ha akkor dógozni kell.
Jó persze. Ha mondjuk gyereked van, akkor tartanod kell az ajándékozós ünnepeket. Ha feleséged van, akkor a névnapjára, de legalább a születésnapjára emlékezned kell, különben egy ideig nem kapsz vacsorát és ismerkedhetsz a mosógéppel, meg az se árt, ha a házassági évfordulót fejben tartod. Szóval vannak kényszerek igen.
De ha mindezt megúsztad, akkor azt ünnepelsz és akkor, amit csak akarsz.
