Összevontam két egyébként kapcsolódó témát. A ma emberének például nehéz elképzelni, ha mondjuk Muhinál autózik milyen is lehetett egykoron a csatamező?
Szántóföldeken, majdnem pusztán halad az autó, a falu mellett pedig csendesen folydogál Sajó. Nos, majd 800 éve nem így nézett ki a vidék, összefüggő lapály, mocsár húzódott - csak a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása után alakult ki a most is látható táj...
A földrajzi nevek változásait illetve azonos "tereptárgyak" különböző nyelvű változataival kapcsolatos dolgokat pedig gondolom nem is kell magyarázni...
"De az előző hozzászólásomban a technikai részre gondoltam csupán, mekkora a realitása?"
szvsz nem túl nagy... a régi sajó medretvalszeg meg lehet találni (bár ez nagyban függ attól, hogy az mennyire változott az elmúlt 1000 évben), de a csatamezőt légi v. űrfelvételek alapján csak akkor ha az nagyon megbolygatta a területet.
Mivel a nemzet történelmények egyik sorsfordító eseménye ( a negatív irány is az, sajna) történt Muhi térségében, ezért szerintem különösebb erőlködés nélkül össze lehetne gyűjteni közadakozásból ( lakosság + vállalkozók, vannak a nemzet iránt elkötelezett vállalkozók is, anno a Szent István expedíció költségeibe is jelentős összeggel beszállt egy jól menő vállalkozó, de a többi pénz is így jött össze, más cégek szolgáltatást, árút adtak), csak egy a szakmában jegyzett kutatónak az élére kellene állni. Ha ezt megteszi szívesen segítek a szervezésben. S ezen túlmenően pályázni is lehet manapság sok helyre.
De az előző hozzászólásomban a technikai részre gondoltam csupán, mekkora a realitása?
KÖzben eszembe jutott, hogy esetleg segítségül lehetne hívni a modern technikát, no nem csak a már általánossá vált fémkeresőkre, különböző szondákra gondoltam, hanem első sorban az űrtechnikára - vagyis a világűrből készített nagyfelbontású fotókra. Állítólag a folyómedrek mozgása kimutatható bizonyos mértékben, illetve a felszín alá került építmények is (ha maradt valami az évszázadok alatt a Sajó-hídból, akár az iszapba, altalajba fúródott cölöpvégek is... ezek alapján már be lehetne határolni nagyjából a csatateret. Persze az ilyen fotókat nem bagóért készítik...
A két oldala volt vizenyős, nyilván azért választották a magyarok, mivel úgy gondolták innen ellenőrizni tudnak minden átkelőhelyet, s legsebezhetőbb pillanatban, átkelés közben csapnak rá az ellenségre - mint próbálkozott Kálmán és Ugrin a hídnál - csak kevés volt az erő, ráadásul a másik szárnyon, váratlanul átkeltek a tatárok a gázlón.
Sem a magyaroknak sem a tataroknak nem lett volna jo egy mocsaras videket kivalasztani leendo csataternek. Gondold csak el hogy hogyan hasznalta volna barmelyik fel a lovassagot egy mocsaras teruleten?
Én ezt az optimizmust némileg visszafognám, egyátalán nem biztos, hogy ilyen részletességgel megtalálható még a csatahely. Egy mélyszántás pl. simán elvisz mindent...
A mocsaras parttal és a XIX. századi folyamszabályozással erre is utaltam:)
A csatamező helyén, ha megássák rendesen, akkor elég sok leletnek kellene előkerülnie - ebből a tábort be lehet határolni nagyjából. Azt, hogy voltak-e ilyen kutatások, s ha igen, milyen eredménnyel én nem tudom, de akinek van infoja erről, ne tartsa vissza :)
Az emlékhalom és emlékhely a 35-ös főút mellett van, szánfóföldek mellett, nem az autópályánál - ha egészen pontosak akarunk lenni, az autópálya arrább van. Ha nem hiszed gyere le, s peciel elég sokat autóztam arra. (http://www.vendegvaro.hu/32-1788 ) A csata ráadásul nem is a középkori Muhi településen volt, hanem annak közelében, a Sajó part mögött. Tehát a csatahely és a község nem esett egybe akkor sem és most sem.
Egyébként a középkori falut valóban az M30 -hoz kapcsolódó kutatás keretében találták meg ( a belinkelt forrásodból csak az derül ki a XIII. századtól lakott, de az nem, hogy ez a tatárjárás előtti település, vagy csak amit később újratelepítettek. Az ásatást végző régészt elég jól ismerem, majd rákérdek, ha találkozom vele).
De, ez a csata bő körzete - az ország szerencsére azért nem volt olyan kicsi, hogy 2 nap alatt be lehetett volna járni :) Viszont akkor nézd meg a csatatér vázlatát, tele van vízfolyással. Még a szekértáboron át is... (http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Muhi_csata.jpg)
A meglepetést igazából az okozta, hogy nem csak a hídnál ( ahol Kálmán herceg és Ugrin érsek felvette a harcot), hanem egy gázlón is átkeltek a tatárok Szubotáj vezetésével a folyón és mocsaras partvidéken, amit nem vártak, s körbefogták a tábort.
A csatával kapcsolatos, kevés forrás egyike, Rogerius írta a Muhi csatáról: „kik fulladtak a mocsarakba és folyókba, kiket emésztett meg a tűz és kiket vesztett el a kard, halandó nem képes megmondani. A mezőn és utakon hevertek a holttestek, fej nélkül; igen sokan a falvakban és templomokban, hol menhelyet kerestek, összeégtek. Ez a romlás, ez a veszedelem, ez az öldöklés két napi járóföldre terjedt; a föld mindenütt vértől piroslott. Úgy hevertek a holttestek a földön, mint a legelőn a szétszórt nyáj, mint a kövek a kőbányákban.”
A magyarokat azert leptek meg mert mar egy kisebb tatar tamadast visszavertek amikor azok at akartak kelni, igy a magyarok azt hittek hogy legyoztek a tatarokat es nyugodtan aludtak a satrakban, megfelelo orseg nelkul.
A lényeg a Sajón átkelés - annak partja volt mocsaras - ezért érezték biztonságban magukat a magyarok a szekérvárban... a csatatérhez hozzátartozik a széle is, ami ebben az esetben fontos terepakadály volt. Nem véletlenlen, hogy a híd őrségét meglepve keltek át a tatárok a sötétség leple alatt.
A Muhi csatamezo elegge tisztas terulet lehetett 800 eve is, mivel meg egy konyben sem olvastam arrol hogy mocsarban lett volna a csata. Csak annyit olvastam, hogy a tatarok (mongolok) a Sajon keltek at mielott tamadtak.
