Egy gyors mozgékony lovasíjászt talán azért nem, mert a lovasíjász előtte le tudta lőni a számszeríjászt. A lándzsás lovagról ez nehezebben elképzelhető. A számszeríjat 30 másodpercenként tudták újratölteni, és olyan 150 m távolságról már sebez, 50 méterről meg tuti. Ha a lándzsás lovasroham sebessége 5 m/s körül van, akkor mire megteszik a 150 métert, pont kétszer beléjük tudnak lőni, ha másfélszer ilyen gyorsan vágtat, akkor csak egyszer, ha másfélszer ilyen gyorsan vágtat és közben nyílzáport is küld a számszeríjászra, akkor talán egyszer sem. Egyébként a kínai lovasok is lovasíjászok, régebben pedig lovas-számszeríjászok voltak, nem csak lándzsások. Egybevértet nem használtak, csak esetleg mellvértet, karvédőt meg sisakot. Meg persze pikkelyes bőrpáncélt.
A vita pedig épp abból indult ki, hogy aztat állítottam , hogy Kínában és Japánban is volt nehézlovasság, csak nem ennyire extranehéz, mint Ivanhoe, de ez nem az elmaradottság tünete.
Ez csak a 1300-1400 utáni időszakra igaz. De akkor Kína mindenben kezdett megállni. Talán a mongol hódítás, talán a török birodalom miatt. Talán a helytelen szemléletmód (bezárkózás) miatt.
Persze, de csak az ipari központokat kellett ellátnia, illetve áthidalni a nehezebb időszakokat...
És az élelmiszerárak letörése sem volt feladata, hiszen azok nőttek! A kereslet mértéke nagyobb volt mint a kínálaté...amit az elhúzódó háborúk csak tovább erősítettek...
Kevés Nyugat-Európa élelmezéséhez. A skatulyázásnak vannak fokozataia. A nagyon logikus, univerzális, mindenhol klappoló történelmi elmélet a Marxizmusra jellemző. ezért is dominál a középiskolai történelemoktatásban. Kényelmes keretet ad.
Nekem az az érzésem, hogy a marxisták olyan erősen próbálták a dependencia (ls interdependencia) elméletüket igazolni, hogy a tényektől néha eltekintettek. A kelet-európai élelmiszerimport biztosan jól jött az éllemezési krízisek eseti kezelésekor, és kicsit lenyomta az árakat, de a specializáció mértéke igencsak kétséges. Ahol valóban nagy hatása volt, az maga Kelet-Európa.
A pozitív kiviteli mérleg nem igazolta, hogy helyesen jártak el...hiszen a magyar birtokos elit is azért ment bele a második jobbágyságba, mert az adott korszakban az élelmiszerek ára nagyobb mértékben nőtt, mint az ipari termékeké...a jobb jövedelmezőségi mutatók ellenére mégsem magyar, hanem angol hajók lőtték a kínai városokat...
A szerencsétlen sorsú szigetről James Burke eszmefuttatása jut eszembe, azaz hogy az európai expanzió oka a roppant egyhangú élelmiszereknek is köszönhető...:-)
A mezőgazdasági területeken vagy élelmiszert vagy ipari nyersanyagot állítanak elő...az már a helyi társadalom döntése, hogy ezt milyen arányban teszi...az angolok és a spanyolok a gyapjútermelés fokozását választották, az egyik a saját textilipara, a másik a németalföldi ipar számára...ehhez azonban más régióknak rá kellett állni a gabonatermelés fokozására, mint pl. a lengyelek, akiknél a textilipar színvonala nem volt alacsonyabb a korábban említetteknél, mégis elsorvadt...
Anglia esetében az urbanizáció egyik fontos eleme, hogy a földjeiket elvesztett parasztok tömege beáll az árutermelésbe...
Németalföldön és Angliában természetesen nem állt le az élelmiszertermelés. A hollandus paraszt rozs és árpakenyeret evett, a jó minőségű sajtját exportálta, helyette pedig olcsó angol sajtot hozatott be, azt ette. A balti gabona a városokba került, de az árakat nem tudta lenyomni.
Egyébként keleten a gabonahozamok alacsonyabbak maradtak, mint nyugaton, és így pl. a lengyel gabona kivitel az össztermelés kb. 8%-a lehetett. Ez nem a lengyel gabonán élő Nyugat-Európa képét erősíti. Egy pofon Wallersteinnek.
Sőt, Magyarország pl. nem is búzát, hanem élőmarhát exportált. Nyíilván a népsűrűségbeli különbségek miatt, itt az jobban megérte.
Népsűrűség és mezőgazdaság: az angol mezőgazdaságban az állati temrékek szerepe nagypn nagy volt a nagy pestisjárvány után, és ez kb. így is maradt, amíg a népesség el nem kezdett növekedni újra a 16. századtól. Az angol paraszt a 17. századtól kezdve ezért egyre több búzát termelt, és a 18. század közepéig Anglia búzaexportör volt.
Tanulság: Nem lehet ezeket a dolgokat általános skatulyarengetegbe szervezni. Az a Marxizmus sajátossága volt.
Semmi, csak Európán kívűl sehol nem érvényesült, mert szvsz önmaga ellen lett kitalálva...amíg a pikkelypáncélos lovasíjászok egész Eurázsiában elterjedtek...
Hopp, most utánanézve kiderült, hogy már a Han-dinasztia idején a kínai gyalogság számára kifejlesztették a számszeríjat , amely átüti jó távolból a hun lovas pajzsát, páncélját és a hun lovast. A 240# erővel repítette ki a nyilát, és 260 méterről még hatott. Ez valószínűleg értelmetlenné tette a túlpáncélozott, lassú és nem jól manőverező lovasságot.
OFF Az 1% is az, amikor a kanadaikat bombázták meg a b52-sek :)) A területfoglalások pedig azért történtek kis veszteséggel, mert a légierő már megvívta a háborút, gyakorlatilag bevonulás volt csak. A harckocsik még jutottak szerephez az izraeli háborúk során is, de már ott is az IAF volt az, ami igazán győztesként könyvelheti el magát. A vietnami háború szintén nem a páncélosok háborúja volt. És most, hogy irakban van aki akar visszalőni, és van is mivel, szintén a páncélosok szenvednek veszteséget. ON "Azonos létszám ellen esélyük se lett volna." Igen, de ugyanannyi pénzért tíz pikást lehet felszerelni.
" Nyilvánvaló hogy százszoros túlerőt nem tudnak legyőzni, de nem egyszer döntötték el a csata kimenetelét." Itt igen, de Kínában, ahol nagyobb seregek álltak fel nagyobb szélességben, szintén célravezető lett volna egy roham? Vagy széttörik a sor, és gyufa? Vagy a mozgékonyság győz az erő felett, mint Muhinál?
Se a kínai, se a japán lovasság nem a kopjaharcra volt kitalálva, ezért nekik megtette a pikkelypáncél is az íj mellé...ez nem hasonlítható a "belterjes" európai nehézlovassághoz...
Munkamegosztás:
A Császár-csatorna mentén mégsem adta fel egyik régió sem a mezőgazdasági termelését, hogy iparcikkekkel lássa el a többi régiót...Németalföld és Anglia megtette, hogy ipari nyersanyagokat (bőr, gyapjú) termeljenek, amelyet feldolgozva értékesítettek, cserébe viszont élelmiszerbehozatalra szorultak...ez annyira eltolta az európai gazdaság szerkezetét, hogy még a velencei köztársaság is átállt a kereskedelemről az élelmiszertermelésre, mert biztosabb jövedelemnek tűnt az új struktúrában...a tömegáru távolsági kereskedelme felértékelte és fejlesztette a bankrendszert, a társadalom szerkezetében eltolódott a hangsúly, a hadseregek kereskedelmi-ipari célokért kezdtek el háborúzni...Kínában egy kereskedőnek sem volt akkora befolyása, hogy Anglia megtámadására bírja az államot, míg a Taipannak igen...:-)
Szóval a csatorna nem vonta maga után a társadalom átstruktúrálódását, mint a kereskedelmi társaságok Európában...
Marha kereskedelmi cellal epult az a csatorna es nem azert, mert egy despota ugy gondolta, milyen cool lenne osszekotni a ket folyot, gyorsabban jutnak el a parasztlazadasokat levero katonai egyik tartomanybol a masikba.
A deli kulturkozpontban talaltak fel a rizst, eszakon meg a vasat. Aztan az eszakiak elfoglaltak delt. Kb olyasmirol lehetett szo, mint Roma - Egyiptom vonatkozasban csak az aranyok masak voltak.
Tudtommal a nyilak ellen a pikkelypáncél a legjobb...az egybeszabott lemezvért egy kompromisszum, ugyanis a kopja lesiklik róla...a kopjás nehézlovasok egymás elleni harcra lettek "kitalálva"...amelyik fél lovassága veszitett, annak a gyalogságát nagy valószínűséggel bekerítették és lemészárolták...
A kínaiaknak nem volt ilyen ellenfele, délen a terep miatt, északon a madzsu-mongol-etc. törzsek pedig könnyűlovassággal-lovasíjászokkal operáltak...a japánok is csak lóra ültették a szamurájokat...
Tettenérhető, hogy nagy társadalmi mozgások (azaz parasztlázadások), főként egy 2-3 éves gyenge termést követő éhínségre vezethetők vissza...a mezőgazdaság nagy eltartóképessége ellenére, a rizs munkaigénye miatt tartalékokat sosem tudott felhalmozni az ilyenek elkerülésére...
Ezzel szemben Európában kialakult egy területi munkamegosztás, a nyugat iparosodott, közép- és kelet-európa, ill. az amerikai gyarmatok pedig termelték a nyersanyagot...ezért fordulhatott elő, hogy németalföldet balti búzával látták el, ha pedig ott gyenge volt a termés, akkor egy másik régióból vásárolták fel a készleteket...kínában ez a fajta területi munkamegosztás nem alakult ki...majd most...:-)
Az szövetségesek az első öböl háborúba 3500 tankanl és 4000 páncélozott szállítójárművel érkeztek. 99% túlélte a háborút. Mind az első mind a második öbölháborúban a területfoglalások tankal történtek.
ON
A katonák azért használtak páncélt mert védte őket a csatában, jelentősen javította a túlélési esélyeiket. A lovagi páncél hatékonyan védett még a legerősebb nyílvesszők ellen is (kivéve a páncéltörő heggyel ellátott nyialkat ha azoka abszolut merőlegesen csapódtak be, erre azonban nem sok esély volt )
Mire egy lovagot lerántottak a lováról addigra már irtózatos pusztítást tudott véghezvinni a képzetlenebb és kevésbé védett katonák között.
Amikor azt mondják hogy a nehézlovasokat legyőzték a fegyelmezett pikás talpasok Pl a svájci zsoldosok, akkor mindig elfelejtik, hogy a győzelmet nemcsak a pikáknak köszönhették hanem a jóval nagyobb létszámuknak is. Azonos létszám ellen esélyük se lett volna.
"Én az egybevértes lovagi lándzsásról írtam" Létezett ilyen? Nyilvánvaló hogy százszoros túlerőt nem tudnak legyőzni, de nem egyszer döntötték el a csata kimenetelét.
Azt hiszem a mostani számítások szerint egy gyalogos katona átlagos túlélési ideje 90, míg egy tanké 15 perc. Irak t72-t úgy szedték le, hogy egy jót lőni nem tudtak.... A szerb-horvát háború 1 hónapjában a szerbek harckocsijainak nagy része megsemmisült, a továbbiakban inkább gyalogosokkal és tüzérséggel operáltak. A harckocsi már csak a nagyon könnyű fegyverzettel rendelekező kvázi népfelkelők elleni csatákban hatásos. Minhatni egy a lakosság elleni terroreszköz. Az amcsik is erre használják most, pedig az ő tankjaik télleg jók. A cserebogár vicces túlzás volt, mindenesetre az angliai régészek szerint, akik előástak egy csatateret a rózsák háborújából, az elfogadott módszer a lóról lerántás majd fejbecsapás volt. Persze ehhez, mint írtam is, mellé kellett kerülni. "A nehézlovas az ókortól a lőfegyverek térhódításáig fontos szerepet játszott a hadviselésben. " Én az egybevértes lovagi lándzsásról írtam, akik a páncélozott kínai és japán lovasok kapcsán kerültek elő, ha volnál szíves visszaolvasni, és nem a fikázógépet beindítani egyből....
olvass inkabb ;-))) http://terebess.hu/keletkultinfo/weiner.html ez arra jo, hogy egy kepet kapjon rola az ember es talal egy csomo hivatkozast
Mo.-on Tőkei Ferenc foglalkozott a kerdessel, az o munkassagat tudnam ajanlani, pl. a Kinai filozofia-hoz (Kinai Filozofia HU ISSN 071 - 4984 Akademiai Kiado 1980) irt bevezetojeben osszefoglalja a topicunk temajat, de ha zavar a marxista tortenelem szemlelet itt van egy polgari is, ami egyebek mellett a foldtulajdon kerdesevel is foglalkozik ;-)) Max Weber: Konfuzianismus und Taoismus 3. fejezet http://www.china1900.info/gedanken/weberstudie/
Hát ez elég nagy baromság. A nehézlovas az ókortól a lőfegyverek térhódításáig fontos szerepet játszott a hadviselésben. Természetesen nem legyőzhetetlen és sokkal hatékonyabb más fegyvernemekkel vegyesen. De az hogy a páncélban ne tudtak volna felkelni, ha egyeszer földre kerültek baromság, Az egész egy hülye legendából ered hogy az elhízott és öreg VIII. Henriket csörlővel húzták fel a lovára. Valójában egy teljes gótikus vértben akár cigánykerekezhetsz is. Tudom mert láttam, hogy csinálták.
Hát ez igaz, de ezt írtam is, azaz egybeszabott vértet nem alkalmaztak. Ha jobban belegondolunk a lándzsás lovag egy elég extrém fegyvernem volt, ami csak bizonyos terepen, bizonyos létszámú seregek ellen volt hatékony. A kínaiaknál sokkal nagyobb sík terepen nagyobb létszámú seregek által fel egymással szemben, és a lovagi lándzsasor ha nagy szélességben áll fel, akkor szétszakadozik roham közben, oszt annyi... ha mögé vagy mellé kerülnek, lerántják a lóról, a földön meg annyit tud, mint egy hátára fordított cserebogár, kap egyet a bárddal a fejére, csak a vértje alapján tudják azonosítani... De lovon ülve is a manőverezőképessége kimerül a nyílegyenes rohamban. Szóval elég korlátozott a bevethetősége. Ez a túlpáncélozottság néha felbukkan a történelem folyamán, aztán gyorsan a süllyesztőbe kerül. Mint a harckocsik, amik fénykora csak az első világháborútól a koreai háborúig terjedt.
Ha még infrastruktúrálisan és technológiailag el is van maradva, szerintem a tendencia India javára dönt majd. Remélem legalábbis, hogy a sokkal humánusabb indiai kultúra lesz a meghatározó majd a kokakólakultúra után a világon:))
Én a görög kultúra ilyen magasztalását csak annak az eredményének tartom, hogy sokkal jobb volt a marketingje. A történelme ráadásul elég jól ismert, míg Indiának nem, sok a fehér folt. De csak ha a mahábháráta és rámájana puszta létét nézzük, már látok egy kis kultúrfölényt. A trójai háború idején, ha nem a görög szemszögéből, hanem az ázsiaiak szögéből nézzük a dolgot, akkor az Ázsiai fejlett városállamot, Tróját lerohanta és kifosztotta egy barbár görög törzsekből álló sereg, like Róma-germánok.
" 1. egységes indiai állam (melyen ott voltak a hellenizmus jegyei) létrejöttéhez komoly löketet adott az alexandrosi hódítás." Az Alexandrosi abszolutorikus állam létrejötte egyértelműen babilóniai-lűd-méd-perzsa etc. mintát követ.
A rizs azért tart el sok embert mert egy évben éghajlattól függően 2x 3x is lehet aratni. Ez viszont azt jelenti hogy a két legmunkaigényesebb periódus a vetés és aratás egy évben 2x 3x ismétlődik.
A gond az a rizzsel, hogy hiába képes rengeteg embert eltartani. Rendkívül munkaigényes. Míg a búzát elszórod a szántásba, addig a rizst tövenként kell eldugványozni az elárasztott földen. Vagyis eltart rengeteg parasztot de a nagy embertömegnek kell a földeken maradni, különben mindenki éhenhal. Namármost a parasztok sohasem a gazdagságukról voltak híresek, sokkal inkább arról hogy könnyen fellázadnak. Vagyis rengeteg katonának kellett állandóan helyőrségben lenni, nem csak a határvidékeken.
Kínának hiába volt rengeteg katonája, azokat csak nagy ritkán sikerült összevonni egy ütőképes hadseregbe.
