Érdekes lesz majd, amikor az Észak-amerikai kontinens rácsúszik majd a Juan de Fuca óceáni hátságra. Nagyon kíváncsi vagyok, mi fog vajon történni. Valami modellt szívesen látnék erre.
Ugye keletről nyomja a lemezt az Atlanti hátság, nyugatról a Juan de Fuca, mi lesz vajon a vége? Ha fogadni kellene, én arra tippelnék, hogy a keleti partnál megnyílik egy szubdukciós övezet, csak úgy, ahogy most portugália partjainál készülődik valami.
Az usa-ban ez a kitörés hivatkozási alap, de ahogy elnézem, ez nem volt egy különösebben nagy kitörés.
A vulkán maga egyébként kifejezetten teccetős.
A geológiai térképek az USA nyugati partvidékén nem mutatnak alábukó lemezszegélyt, csak egymás mellett elcsúszókat. Akkor vajon mi táplálja az itteni, tipikusan lemezszegélyi tulajdonságokat felvonultató kitöréseket?
Az embert viszont láthatóan nem zavarta ez a vonal. Mi több, ez bizonyítja, hogy nem hajóznia kellett ahhoz, hogy elérje Ausztráliát és Pápua-újguineát.
Van a YouTube-on egy GoEarth csatorna, amely vulkánokat jár körbe a Google Earth útján. Egészen értékelhető abból a szempontból, hogy az ember megérti az adott hegy szerkezetét.
Pl a Turrialbáról már elég sok képet nézegettem, és különböző irányokból más-más alakúnak tűnt, a teteje a kráterekkel pedig furcsán zavarosnak. De körüljárva egyértelmű, hogy volt egy alapos szektoriális megcsúszása, és a kráterek ennek az iránya szerint rendeződnek hosszúkás formába.
Kicsit nézegetem googlemapson, de a víznyelők tényleg nem kivehetőek.
Amúgy elég érdekes egy vidék ez. Ott van a Kajmán árok, példának okáért, de vulkanizmus nem kötődik hozzá, pedig alábukó lemezszegély miatt alakult ki. Mégcsak különösebb földrengésekről sem hallani arról a vidékről, pedig ha ott egy cunami elindul, az nagyot tarolna mert, körben mindenütt lakott területek vannak.
Van abban valami, amit a hőről kapsz. Ha két lemez van egymás felett, akkor egyrészt a hő jobban felhalmozódik az alsó alatt, másrészt az eleve többet kap, mert mélyebben van. Így aztán hosszában olvad az egész, abból meg jó sok magma keletkezik.
Szóval lehet hogy egyszer egész korea elvulkanizálódik.
Engem az a kérdés foglalkoztat, hogy mi a búbánattól van ez az egymás alá csúszás, ahelyett, hogy szépen lekonyulna a pacifikus lemez japán meg a tajvanig tartó szigetsor alatt, ahogy azt más normális óceáni lemezek szokták csinálni.
Nincs arrafelé elég baj, még vulkánokat is akarsz? (-:)
Egyébként azon az ábrán, amit a 2656-ban beraktam az Arab-tábláról, jelölnek vulkánokat. Továbbá jelölnek egy jobbra elágazó törést. Nézd meg, a térképen látható egy ugyanilyen irányú hegy- vagy dombvonulat ami kb. Damaszkusztól indul.
Megkerestem az Emory kaldera helyét, de akárhogy nézem, én csak egy bonyolult hegységet látok ott, semmi kaldera-szerűséget. Valószínűleg több későbbi kitörés feltöltötte.
Amit az óceáni lemez vízszintes haladásáról és későbbi "lekonyulásáról" mond, az érdekes, de az okát nem tudja. Nem lehet, hogy az a lemez alulról már elég hőt kapott, és elkezdett beolvadni?
Korea és Kína soknevű határhegye is így jöhetett létre. (Pektu? Baekdu?)
Tudomásunk van most egy olyan szituációról, mint ami a linkelt videóban van. Korea alatt ugyanúgy becsúszott az óceáni lemez a szárazföldi alá, ahelyett hogy rendes óceáni lemezhez méltóan elindult volna lefelé.
Új-Mexikóban szupervulkáni kitörés lett a vége, amikor az ottani óceáni lemez meggondolta magát, és mégis inkább elindult lefelé.
Igen, az is bele esik. De az a törésvonal végig követhető a hegyekben Szíriától Libanonon keresztül, aztán a Tiberias-tó, a Jordán völgye és a Holt-tenger, végül az Akabai öböl. Lehet, hogy onnan kellett volna kezdeni, mert nyilván a Vörös-tengerben kezdődött a törés, ami valamiért irányt változtatott. Ha egyenesen folytatódik a Szuezi-öböl irányába, nem kellett volna csatornát ásni, és még a történelem is másképp alakult volna.
