Sőt (pár hsz-szel ezelőtt itt éppen azt ecseteltem), hogy ha visszamegyünk a 45-ös szovjet és a 44-es német megszállásunk előtti időbe, tehát az utolsó szabad akaratunkból történő magyar ténykedésre, akkor az mi volt?
- hadban álltunk az USA-val. Mi üzentünk neki hadat.
Ott azért ez is jócskán benne lehetett a köztudatban. Lehet, hogy pl. a lengyelek (akik az angol, amerikai katonákkal együtt harcolták végig a II.VH-t,) jobb elbírálás alá estek volna.
a VSZ csak a szovejetek háziklubbja, s nem a nemzetek egyetértésével létrehozott közösség.
Talán kevés az olvasmányélményed ahhoz, hogy tudd: ez a "szovjetek háziklubja" az 50-es, 60-as években valószínűleg megnyert volna egy hagyományos fegyverekkel vívott világháborút.
Egyébként meg amikor Amerika beavatkozik valahol, akkor csúf imperialista zsarnok. Amikor meg nem avatkozik be nálunk, akkor szemetek és tartoznak nekünk. Persze, minden szentnek maga felé...
Attol fugg, ha ezt a Fold megkerdojelezhetetlenul a legnagyobb hatalma teszi, akkor igen. Mert ki itelkezne mondjuk az USA felett az iraki civil lakossag pusztitasaert? Ugyanigy a SZU felett sem itelkezett senki. Mert az egyetlen aki ezt megtehette - de jobban fogalmazva megprobalhatta - volna az USA volt, de nem tette - probalta -.
Moralisan nyilvan nem igazolhato a dolog, de ha nincs aki buntessen, akkor nincsen bun es nincsen bunos. Sajnos.
Én meg nem a Szovejetunióról beszélek, hanem arról, hogy az USA miért nem avatkozott be az '56-os forradalomba, mikor tudta, hogy a VSZ csak a szovejetek háziklubbja, s nem a nemzetek egyetértésével létrehozott közösség.
Mi uszultunk, mi lázadtunk, mi harcoltunk, ahelyett, hogy kiegyeztünk volna a szovjetekkel egy élhetőbb, de katonai és politikai értelemben feltétlen szovjetbarát országban. Úgy kell nekünk. A tanulság az, hogy aki uszul a rábasz.
Nekem van egy porcelanfesto brigadnaplo pont a 60-as evek vegetol 70-es evek kozepeig vezettek. Ott leirtak, hogy a Ho Shi Minh osveny biztositasara adomanyokat gyujtottek a brigadtagoktol. Ergo nem nyilt tamogatas volt a partizanoknak, hanem csak a hatterbol pumpaltak valami keves penzt. Az amcsik helyzeti hatranyban voltak a dzsungel terep, es a lakossag sem tamogatta az amikat a gyarmatosito orszagok megszallasarol elo emlekek miatt.
Az USA egyenesen a szovjet invázió mellett volt! Új dokumentumok bizonyítják.
Mellesleg jegyezem meg, hogy a szarházi amerikai Charles Gátinak az új propagandája (és könyve), hogy ti. elkerülhető lett volna a szovjet-orosz invázió éppen az új információk miatt bajbakerülő USA tisztára mosását szolgálja, igen pimasz módon.
A magyar szakma erről ezt mondja:
Az alábbi szöveg a MNO-ról van:
A baloldali német hírmagazinban Walter Mayr A gyűlölet fala című, hosszadalmas esszéjében rácsodálkozik a magyar forradalommal kapcsolatos, számára új kutatási eredményekre.
Mayr úgy tudja, hogy az általa „véres eseményeknek” nevezett forradalom történeti feldolgozásainak középpontjában a habozó Nagy Imre és a cinikusan számító amerikai elnök, Dwight D. Eisenhower áll.
Washingtonból bátorították a magyarországi beavatkozásra a moszkvai pártvezetőket. Ugyan a felkelés harmadik napján Eisenhower kijelentette, hogy: „Amerika szíve együtt dobban a magyar nemzettel", ugyanakkor az esze azt mondta, hogy egy republikánusnak és egy stramm antikommunistának nem jönne rosszul az elnökválasztási kampány végén a szovjet agresszió.
Amit Eisenhower maga nem kívánt kimondani, azt helyettese, Richard Nixon már 1956 júliusában kijelentette: nem lenne amerikai szempontból tiszta szerencsétlenség, ha a szovjet ököl ismét lecsapna a keleti tömbben. John Foster Dulles külügyminiszter még világosabbá tette a Moszkvának szánt üzenetet október 27-én, a felkelés ötödik napján – bár a magyarokkal kapcsolatban mondta, de vonatkozott a rebellis lengyelekre is: ezekre a népekre nem tekintünk potenciális katonai szövetségesként.
Legfeljebb az utókor ítéletétől fél a külügyminiszter: az emberek készek voltak felkelni és meghalni, bennünket pedig a déli sziesztázás közben elkaptak, amikor semmit sem csináltunk. Eisenhower elnök is siránkozott a magyarországi vérengzés miatt: -Szegény fickók, állandóan rájuk gondolok. Ugyanakkor a CIA-t, mely Magyarországon az elnöki elgondolásokat megvalósította, tudatosan kihagyta a játszmából.
Washington propaganda-trombitája a Szabad Európa Rádió (RFE), a biztonságos Münchenből heccelte a magyarokat a szovjet megszállók elleni harcra és a kommunista Nagytól való elfordulásra. Számos felkelő tanúskodik arról, hogy csak azért nem szüntették be a harcot, mert a Szabad Európa azt a benyomást keltette bennük, az amerikai beavatkozás közvetlenül küszöbön áll.
Der Spiegel (spiegel.de)
ENNYI! EGY PILLANATNYI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYTÉMÁNAK KELLETTÜNK, ÉS SEMMI MÁSNAK!
Szereplők: Truman, akkori államtitkár, később az USA elnöke, és az ügyeletes titkár. Idő: 1941 decembere
- Jó reggelt, jó reggelt, mi újság? - Államtitkár úr, Magyarország hadat üzent nekünk. - Miféle ország is ez a Magyarország? - Kisebb királyság Kelet-Európában. - Ki a királya? - Hát királya az nincsen. - Ki akkor a vezetője? - Horthy Miklós ellentengernagy, kormányzó. - Ellentengernagy? És melyik tenger mellett fekszik ez az ország? - Hát tengere az nincs. - Úgy?! No és mi a baja velünk ennek az országnak? - Velünk semmi. Romániával szemben vannak területi követelései. - Románia? - Kisebb királyság Kelet-Európában. - Románia a mi szövetségesünk? - Nem, államtitkár úr, Románia Magyarország szövetségese…
A naivitas magasfoka... nem mintha nem tisztelnem azokat akik az eletuket adtak 56-ban, de nezzunk szembe a kokemeny politikai valosaggal.
1. A szovjetunio hadserege egyedul 1956-ban megkockaztatom, hogy jo 50-100x-osan haladta meg a magyar honvedseg utoerejet. Es meg a varsoi szerzodest nem is saccoltam bele. Ergo tamogatas nelkul szembeszallni a SZU-val ongyilkossag volt.
2. Az amerikai-szovjet politikaban mindig volt egy fel-nem rajzolt hatar, amit nem egyik sem lepett at. Ugy gondolom, hogy egy szabadulni vagyo VSZ. tag nyilt tamogatasa a hatar atlepese lett volna. Es esetleg a 3. ponthoz vezetett volna.
3. Az USA nem kockaztatott volna atomhaborut a SZU ellen. Plane, hogy 1953-ban mar a ruszkiknak is volt hidrogenbombajuk, es egyikuk hirszerzese sem tudta biztosan, ki is van eppen az elen 56-ban az atomfegyverek halmozasanak versenyeben. 1957-ben fellottek a szputnyikot, nem tudom, az USA hirszerzese sejtette-e korabban.
4. A szuezi valsag az USA-nak fontosabb volt strategiailag mint mi.
Vegyuk eszre, a vilagnak nem annyira fontos Magyarorszag, mint nekunk. Mi nem eppen egy bastya voltunk a nagy sakkjatszmaban, hanem egy szerencsetlen paraszt, amivel valaki rosszkor rosszat lepett, es csunyan leutottek. Ez van. En sem erzem igazsagosnak a tortenteket, sem szepnek, de nem vagyok annyira viraglelku, hogy ugy gondoljam, hogy az USA nem dontott akkor strategiailag jol. Mas kerdes, hogy nekunk az rossz volt. Az uszitasok, es a segitseg lebegtetese csak arra volt jo, hogy az orosz haderot elszorakoztassuk par honapig. Ez az USA-nak jo.
Akarcsak az eletben, a kicsik megszivjak, az erosebbek pedig profitalnak a dolgokbol, nincsen itt nagy 48-as diadal es bukas, egyenlo felekkent kuzdelem, aki szembenez egy legalabb 100x-os tulerovel annak szamolnia kell azzal, hogy bukhat is, meghozza nem kis esellyel.
Es a mai napig nem hagytak abba hogy a hazugsagaikat velunk takargassak es a mai napig probaljak az 56-os forradalmat felhasznalni onmaguk reklamozasara.
